A kisközösségeket támogató történeteink évekkel ezelőtt indultak. Most a sikeres pályázattal lehetőséget kaptunk, hogy új lendületet vegyenek a kistelepüléseken folyó közösségi vállalások, és megerősödjön a Zalai Falvakért Egyesület bázisa tagságában, szakmaiságában, hálózataiban és együttműködéseiben. Jobbnál jobb kezdeményezések indultak a Közös Értékeink pályázat keretében indított KOVÁSZ projektben. (tovább…)
Alsómocsolád Önkormányzata – korábbi hagyományaihoz híven – a közösséggel összefogva kívánta megtervezni a következő önkormányzati választási ciklus programját, és ennek érdekében döntött arról, hogy egy közösségi tervezési folyamatot indít 2024 tavaszán. (tovább…)
A Völgyzugoly Műhely fő profilja a településtervezés és a településfejlesztés. Mindezt közösségi műhelymunkákkal, az érintettek között kialakított párbeszéddel, a közösségi mediáció módszerével valósítják meg. A műhely tevékenységeiről, a közösségekkel végzett munka természetéről és tapasztalatairól Ferik…
Papból lett polgármester. Célja, hogy a közösséget építsen, az együttműködéseket, a részvételt erősítse. Hogyan készült fel az új feladatra, és hogyan boldogul a “belülállókkal” meg a “kívülállókkal”? (tovább…)
A Terek Közti Körök programsorozatot a Satöbbi Összművészeti Egyesület két lelkes tagja, Deák Maja és Lang Dani hívta életre azzal a céllal, hogy jobban megismerjék, megismerhessük Budapest köztereinek működését és jellegzetességeit. Ebben a cikkben az…
Az észt szociális hackathon gyakorlatának adaptációját, s ezzel a magyar és székely közösségfejlesztési módszertan megújítását tűzte ki célul a Közösségfejlesztők Egyesületének koordinálásával dolgozó öt partnerszervezet[1]. Az ERASMUS+ program keretein belül 2019. november 3. és 2021. november 2. között megvalósult projektben a szociális hackathon megismerése után Észak-Abaújban és Székelyföldön a gyakorlatban is megvalósult a módszer adaptációja, s kialakult a közösségi tervezési maraton módszertana. Az alábbiakban az adaptáció fő szempontjait, valamint a közösségi tervezési maraton folyamatát ismertetjük.[2] (tovább…)
Alapvető célunk volt egy olyan kurzust létrehozni a MOMÉ-n, ahol egyetemi hallgatók (alkotók) egy belvárosi mikroközösséggel együtt gondolkozva, tervezve, majd közösen építve alakítják saját lakóhelyüket, jobbá, boldogabbá téve azt – ezért a név. Nem véletlen, hogy egy elhanyagolt helyet választottunk; a helyszín megújulásával a helyi közösség megújulását is szerettük volna előmozdítani. Kísérletünk egyik része tehát a helyszín eszközként való használata volt a közösségfejlesztésben. (tovább…)
