Igeidők
A közösség szót csak plurális alakban alkalmazhatjuk: nincs egyetlen közösség, csak több, ettől kap értelmet és jelentést minden egyes önmagát közösségként megélő emberi társulás. Az egyes szám (singular) az elhatárolódás, azaz az önmeghatározás hiányát mutatja, ez pedig a tömeg vagy a teljes atomizáltság állapota.
Közösség és részvétel
Az alapelvek minden szakma kiindulópontja, viszonyítási alapja – minden, ami a szakmában zajlik, ezekhez az alapértékekhez képest jó vagy rossz, követendő vagy elvetendő. Nagyon körültekintőnek kell tehát lennünk, amikor megválasztjuk a legfontosabb értékeinket tükröző alapelveket. Az alapelvek meghatározásának kívánalma szerintem legalább két kiindulást követel meg: – Az alapelvek ne legyenek túl széles körre kiterjedők. A […]
Előszó
A Közösségfejlesztők Egyesülete, folytatva a közösségfejlesztés szakmai előírásait meghatározó munkáját, 2006. április 27–29-re az „Alapelvek, értékek, etika a közösségfejlesztésben” szakmafejlesztő szemináriumra hívta mindazokat Kunbábonyba, a Civil Kollégium Alapítvány képzési központjába, akik részt kívántak venni a közösségfejlesztés alapelveinek, értékeinek és etikájának újragondolásában és továbbfejlesztésében, hogy az eddigieknél szilárdabb, mélyebb és konszenzuson nyugvó szakmai referenciapontok alapján ítélhessük meg gyakorlati […]
A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata
Paul Henderson közösségfejlesztési szaktanácsadó (consultant/Community Development) kezdetben gyakorló közösségfejlesztőként dolgozott, nemzetközi szervezetekben önkéntesként, majd a Szociális Munka Nemzeti Intézetében (National Institute for Social Work), Londonban tanított közösségi munkát. Később, 15 éven át, a Közösségfejlesztési Alapítványnál (Community Development Foundation) dolgozott, a gyakorlat fejlesztésének igazgatójaként. Munkája felölelte a közösségfejlesztés fontos területeit: városi megújulás (városrehabilitáció), (urban regeneration) társadalmi bevonás (social inclusion), vidékfejlesztés (rural development), önkormányzatok (local government), egészségügy […]
Szakmai értékek és etikai dilemmák a közösségi munkások között
Marjorie Mayo a közösségfejlesztés professzora a London Egyetem Goldsmiths Intézetében (Goldsmiths, University of London). A közösségi szektorban és önkormányzatnál is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetközi munkában is. A Goldsmiths Intézet Városi és Közösségi Kutatóközpontja (Centre for Urban and Community Research) keretében végzett kutatásai a részvétel stratégiáira és a képessé tételre terjednek ki, mégpedig a városrészek […]
A közösségi apátiától a kompetens közösségig
Péterfi Ferenc előadása Gyakran keressük, mi az oka annak, hogy az emberek eltompultak, közönyössé, passzívvá, érdektelenné váltak, hogy közösségeinkben vezetőkért kiáltanak, s így vezetettek lettek belőlük; hogy egy közösség apatikus, tagjai függőségben és kiszolgáltatottságban élnek; s hogy elveszítették az öntevékenységüket, a kezdeményező- és cselekvőképességüket? Vagy – s ez még végletesebb helyzet –, hogy az ki […]
Közösség, megújulási képesség, részvétel
A mai konferenciához korábban mindössze egy hozzászólásra gondoltam. Később jutott eszembe, hogy van egy anyag a kezemben, amelynek látszólag semmi köze a közösségfejlesztéshez – de hátha mégis. A szokásos közösségfejlesztési megközelítésekhez képest nagyon másnak tűnő kérdéskörről szól, de amikor belegondoltam, arra a következtetésre jutottam, talán a közösségfejlesztés egyes alapkérdéseihez, illetve azok megválaszolásához is hozzájárulhat.