Tartalomjegyzék:
A közösségi ház modell
Függetlenség és együttműködés: Szakértők és a társadalom
A művelődés szabadsága
A Budapesti Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének (VPSZ) programja
Országépítés az iskolában
Levél a falusi gazdákhoz: Építészek a farmergazdaság segítéséért
Szabadság és felelősség!
Egy népfőiskolai közösség - a közösségek közösségeiért
A falusi turizmusról
Önkéntesek a világban és nálunk: Önkéntességen alapuló önszerveződés szükségességért
Változó falu - változó oktatás A gazdaasszonyképzés kezdetei
Epölről másodszor
Az én iskolám
Elvinni könnyű!
Köszöntés
Az Önkéntes Erőfeszítések Nemzetközi Egyesülete: 40 országra kiterjedő szervezet, konzultatív státusza van az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsával
Egyetemes nyilatkozat az önkéntes munkáról
A cserkészliliom kőtelki virága
A közösség ereje: Az indulástól a helyhatósági választásig
Kulcsszavaink: önszervező közösségek, helyi társadalom, nyilvánosság, információáramlás, közösségszervezés
A közösségi ház modell
Debrecen egyik külső kerületében, Csapókertben található egy közösségi ház, amely jó 10 éves kiemelkedő szakmai múlttal rendelkezik. Az alábbiakban egy országos pályázatra készült írásukból közlünk kiemelt részleteket. Meggyőződésünk, hogy több új önkormányzat közösségi intézményének működtetéséhez ismerhet meg egyfajta követhető példát ebből az írásból.(A szerk.)
Függetlenség és együttműködés: Szakértők és a társadalom
Az elmúlt 40 évben a mindent centralizáló és kizárólagos politikai céloknak alárendelő pártállam időszakában kialakult egy sajátos önvédelmi reakció a szakemberek körében, mellyel a szakmai kérdésekbe való politikai beavatkozást, azok ideológiai célokra történő alárendelését próbálták megakadályozni. (Már akik a civil szféra felől érkeztek specialista státuszukhoz, s nem valamelyik politikai intézményből csúsztak át/le ide.) Létezett tehát […]
A művelődés szabadsága
Elvekben régóta deklarált jog, a valóságban azonban csak felében-harmadában valósult meg eleddig. Már persze akkor, ha egyáltalán megvalósulhatott valami, mert ahonnan nemcsak a tanácsot és a termelőszövetkezetet, nemcsak a tanítót és a papot, hanem a művelődés lehetőségét is centralizálták, bizony nem volt hol és nem volt miből megvalósítani azt.
A Budapesti Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének (VPSZ) programja
Programunk lényege: helyzetbe hozni Budapest polgárait, hogy az önkormányzat valóban azt jelenthesse számukra, amit a szó maga. Azaz önmaguk kormányzásának lehetőségét. Ebből a szempontból vizsgálva a teendőket s közelebbi feladatainkat, azonnal kiderül, hogy a VPSZ képviselőtestületi szerepkörében a legfontosabb teendő a legközelebbi jövőben a fővárosi törvény megalkotásában való aktív részvétel, amelynek olyannak kell lennie, hogy […]
Országépítés az iskolában
Csenyéte, ez a Cserehát erdeibe zárt négyszáz lelkes település kétszer került az országos érdeklődés fókuszába az utóbbi időben. Először tavaly, amikor a Raoul Wallenberg Egyesület a Magyar Nemzet hasábjain közzétette a falu elsorvadásának történetét, illetve a község felvirágoztatásának tervét, másodszor pedig az idén, szeptember elsején, amikor az itt újra megnyílt iskolát a művelődési és közoktatási […]
Levél a falusi gazdákhoz: Építészek a farmergazdaság segítéséért
A magyar mezőgazdaság – hasonlóan a nemzetgazdaság többi szektorához – nagy változások előtt áll. Valamennyi párt programja tartalmazza annak az árutermelő családi gazdaságnak a kiépülését, amely gazdálkodási nagyságrend az utóbbi 40 évben hiányzott a termelők palettájáról. Úgy gondoljuk, hogy nem lenne helyes, ha legalább szakértelemmel ne segítenénk a gazdák munkáját, hiszen közös érdekünk, hogy végül […]
Szabadság és felelősség!
Magyarországon most majd – s bizonyára keservesen – sokan rájönnek, hogy mi kell a boldoguláshoz. Miközben “a pénz nem boldogít”-féle vígaszági soványka igazságok csakúgy más értelmet nyernek, mint ahogy “a tudás – hatalom”-szerűek is. S persze az üdvözülés titkához nemcsak azok kerülnek közelebb, akiket az előrevisz, hanem megérteni, belátni kényszerülnek mindazok is, akik a kárvallottak […]
A falusi turizmusról
Évtizede szó van már, ám végre-valahára nem hiába! Az utóbbi évek csendes forradalma nagyot lendített azon a hintán, amely eddig a belkereskedelem mellé rendelt, kicsit szégyenlenivaló idegenforgalmi üzletág, a tisztázatlan adóviszonyok, a nem inspirált kezdeményezőkészség, a gyanús gazdagodás és a kulturálatlan körülmények között, jobbára gazdátlanul lógott. Eltűntek az ideologikus akadályok, lassan oldódnak a pénzügyi nehézségek, […]
Változó falu - változó oktatás A gazdaasszonyképzés kezdetei
Európa első gazdasági iskoláját Szarvason 1779-ben alapította Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. Az intézmény kezdettől fogva külön osztályban oktatta a gazdaifjakat és külön osztályban a gazdaasszonyokat. Az ellenőrzést végző prefektus megelégedéssel írta:
Epölről másodszor
Az előző tudósítás alkalmával a Komárom megyei Epöli disputa programjáról szóltam. Ezek a falu múltjáról, jövőjéről, a mezőgazdasági vállalkozásokról s az önkormányzatról tartott beszélgetések érdeklődést keltettek a faluban, s igazi, jó hangulatú eszmecserék alakultak ki az előadásokat követően. A találkozók egyúttal tovább erősítették azt a hitet a résztvevőkben, hogy önállóan kapcsolódjanak be a falu közéletébe.
Az én iskolám
1961-ben, hét tanítási év gyakorlatával, három év katonáskodás után jöttem Siójutra tanítónak. Akik akkor az állásokat osztogatták, azt mondták, hogy fogadjam el az összevont osztályú iskola vezetését, de három évnél továbbra ne tervezzem az ittlétet. A három évből egy híján 30 lett. Illetve lesz, mert a jövő tanévben telik ki szolgálatom. Kopogtatnak a nyugdíjas évek. […]
Elvinni könnyű!
Községünk, Patak 1100 lakost számlál, minden ipari centrumtól távol esik. Áldozatául esett a “buldózer nélküli falurombolásnak”. Évtizedek óta társközség, termelőszövetkezete három falué, nagyon jól működő iskoláját 1976-ban körzetesítették. Patak így lassú haldoklásnak indult. Eltávozott a helyi értelmiség, majd később (munkalehetőség hiányában) az itt élő emberek zöme is.
Köszöntés
Egyesületünk örömmel köszönti az első demokratikusan megválasztott polgármestereket, képviselő testületeket, s kívánja, hogy ne csak nevükben, de munkájuk tartalmában is mások legyenek, mint az eddigi testületek, újszerűen és hatékonyan dolgozzanak, legyenek bár területükön újak vagy régiek. S a köszöntés mellé felajánljuk szaktudásunkat, együttműködési készségünket is. Mit ér ez, ér-e ez valamit egy olyan világban, ahol […]
Egyetemes nyilatkozat az önkéntes munkáról
Elöljáróban: 1. Az önkéntes munkások, akik inspirációt merítenek az Emberi Jogok 1948-as Egyetemes Nyilatkozatából és a Gyermeki Jogokra vonatkozó, 1989-es Nemzetközi Megállapodásból, kötelezettségüket úgy tekintik, mint a társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődés egy eszközét a változó világban. Alapelvüknek tekintik, hogy “Minden személynek joga van a gyülekezés és a békés szövetkezés szabadságára”.
A cserkészliliom kőtelki virága
“Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” (Mécs László verse) 1989 februárjában – amikor meghallottam, hogy megalakult a Magyar Cserkészszövetség – azonnal hozzáfogtam Kőtelken a csapat megszervezéséhez. Hát bizony volt baj kezdetben, több mint elég.
A közösség ereje: Az indulástól a helyhatósági választásig
Takácsiban évek óta nem beszélhettünk kulturális életről, megszűnt a mozi, a tánccsoport, a rajzszakkör, a citerazenekar és a színjátszókör. Az óvodai és iskolai ünnepélyek műsorait kivéve, szinte kihalt a Kultúrház. Hogy falunk erre a sorsra jutott, oka ugyanaz – az előző rendszer politikája és végrehajtóik -, mint többszáz hasonló körülmények között lévő település esetében.
Kulcsszavaink: önszervező közösségek, helyi társadalom, nyilvánosság, információáramlás, közösségszervezés
Ha szűkebb környezetét (faluját, kerületét, munkahelyét stb.) közöny, mozdulatlanság jellemzi; Ha véleménye szerint ennek ellenére lenne még – bármilyen elszigetelten, egyedi módon is – az újrakezdéshez szükséges önálló erő, tudás és akarat, csak nem tud megnyilvánulni;