Tartalomjegyzék:
A helyi fejlesztések szerepe és lehetősége a Dél-dunántúl falvaiban I. rész
Az önsegélyezés Magyarországon
Közösségi iskola
Az első magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam
Divat és gyökerek: A Civil Rádió műsorából
Új érdekfeltáró fórum alakult Tatabányán
A bakonysárkányi közösségi felmérésről
Jövőműhely: A közösségtervezés aktivizáló módszere
Művelődési otthoni alternatívák: A püspökladányi variáns II.
Az önsegélyezés Magyarországon
Az önsegélyező szervezetek működésének Magyarországon is történelmi hagyományai vannak. Már a középkorban, a céhek alakulása idején jelentős szerepük volt a kölcsönös segítség elvén alapuló szociális gondoskodás megszervezésében. Egyes veszélyes foglalkozásoknál szakmai alapon szerveződtek a segélyegyletek. Így például a körmöci bányavállalatnál dolgozó munkások már a XV. században megszervezték a bánya-társláda intézményét.
Közösségi iskola
Az 1992. évi IV. számunkban program-cikket közöltünk Lőrinczi Csaba tollából A közösségi művelődés és közösségi iskolák létrehozásának lehetőségei címmel. Ma már négy ilyen iskola működik Magyarországon (az ötödiket szervezik), s egyet közülük alkalmunk volt közelebbről is látni.
Az első magyar szövetkezetfejlesztési tanfolyam
E cikk keretében természetesen meg sem kísérelhetem visszaadni azt a szakmai és emberi gazdagságot, amelyet ez a majd egy évig húzódó tanulási folyamat hozott magával, s amelyet az idegen anyanyelvű és idegen kultúrából (az Egyesült Királyságból) érkezett tanárok, HANNAH REYNOLDS és JUDITH REYNOLDS és az ország minden tájáról összesereglett 18 hallgató együttműködése eredményezett. (A tanfolyam […]
Divat és gyökerek: A Civil Rádió műsorából
Az alábbiakban részleteket közlünk a Civil Rádió június 11-i adásából. A riportban Búza Péter várostörténész-újságíróval beszélget Furulyás Katalin és Péterfi Ferenc Budapest múltjáról szóló sorozatukban ezúttal az utca- és városrésznevek, a városrészek alakulásáról.
Új érdekfeltáró fórum alakult Tatabányán
Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere a négyéves önkormányzati testületi tevékenységet elemezve felveti a kérdést: ,Ki jeleníti meg a közösségi akaratot? A választópolgárok maguk, társadalmi szervezeteik vagy megválasztott önkormányzati képviselőik?” A feltett kérdésre a válasz az, hogy a közakarat több síkon jelentkezik.
A bakonysárkányi közösségi felmérésről
A felmérés előkészítése 1994 januárjában kezdődött 10-15 helyi lakos közreműködésével, akik részt vettek a kérdőív összeállításában, a felmérés szervezésében, lebonyolításában. Ugyancsak a helyi fiatalok végezték el a kérdőívek számítógépes feldolgozását. A felmérés során 200 kérdőív került szétosztásra, ebből 188 érkezett vissza, ami nagyon jó arány.
Jövőműhely: A közösségtervezés aktivizáló módszere
A közösségi felmérés leggyakrabban már bemutatott módszere a közösségi feltárás mellett egy közösségi tervezési folyamat is. Más, egyszerűbb úton is el lehet azonban jutni a közösség aktivizálásához, pl. a ,Jövőműhely” módszerének alkalmazásával. Ezt a módszert először 1991-ben alkalmaztuk a Tolna-megyei Gyulaj-községben. A továbbiakban a módszer leírása és alkalmazásának összefoglalása következik.
Művelődési otthoni alternatívák: A püspökladányi variáns II.
Tájékoztató jelentés az 1993. évi tevékenységről (kivonatos közlés) Püspökladány Város Önkormányzata 61/1992. (VI. 23.) sz. önkormányzati testületi határozatával létrehozta a Püspökladány Közművelődéséért Alapítványt. Az Alapító Okirat szerint: ,…törvény által kötelezően előírt közművelődési feladatai ellátásának elősegítésére, a város kulturális hagyományainak ápolására, új törekvések pártolására, kulturális, közművelődési intézményrendszerének a változó világhoz való igazítása érdekében.”