Az észt szociális hackathon gyakorlatának adaptációját, s ezzel a magyar és székely közösségfejlesztési módszertan megújítását tűzte ki célul a Közösségfejlesztők Egyesületének koordinálásával dolgozó öt partnerszervezet^[1]. Az ERASMUS+ program keretein belül 2019. november 3. és 2021. november 2. között megvalósult projektben a szociális hackathon megismerése után Észak-Abaújban és Székelyföldön a gyakorlatban is megvalósult a módszer adaptációja, s kialakult a közösségi tervezési maraton módszertana. Az alábbiakban az adaptáció fő szempontjait, valamint a közösségi tervezési maraton folyamatát ismertetjük.^[2]

^[3]A szociális hackathon az adott térségben élő embereket és az ott működő közintézményeket, piaci és egyházi szereplőket, valamint egyéb hatalmi résztvevőket együtt szólítja meg a saját helyi ügyeik fejlesztésében – a közös tervezés pedig nem a szereplők között sokszor fennálló hierarchikus viszonyok között, hanem partneri együttműködésben folyik. Ezáltal válik lehetővé, hogy olyan közösségi alapú megoldások szülessenek, amelyek a helyi szükségletekhez igazodva, hosszú távon kínálnak megoldást az ott élők problémáira.

A szociális hackathon

A szociális hackathon alapvetően a piaci világban elterjedt hackathonok módszerére épül. A nagyobb, főként informatikai fejlesztésekkel foglalkozó vállalatok, valamint a startup versenyek körében ismert módszer elnevezése a „hacking” és a „maraton” kifejezés összevonásával jött létre, és lényegében egy általában két-három napig tartó ötletversenyt foglal magában. „Hacking” – mert célja kreatív megoldások kidolgozása a felmerülő problémák, szükségletek nyomán, és maratoni – hiszen egy meghatározott időn keresztül (pl. 48 óráig) dolgoznak együtt a résztvevők.

Az utóbbi években egyre inkább elterjedt a hackathonok szociális fókuszú alkalmazása. Az új megközelítés legfőbb újdonsága, hogy a régóta működő hackathonokat új társadalmi ügyekkel és új résztvevőkkel színesíti, s így az ügyek megoldásában, a cselekvési tervek kidolgozásában már nem feltétlenül a programozói nyelv lesz a fő kulcs. Előfordulhat persze, hogy IKT- (információ- és kommunikációtechnológia) alapú megoldás születik, azonban a megoldások eszközei többnyire szélesek. A színes összetételű csapatok ötleteiből a legváltozatosabb tervek születhetnek: a mesekönyv készítésén keresztül egészen egy társadalmi vállalkozás ötletéig. A szociális hackathonok szervezői tehát kiterjesztik a módszert a vállalati világon túlra, lehetővé téve a módszer hétköznapi, a társadalmi szükségletekre reagáló alkalmazását. A szociális hackathonok megrendezésének többféle célja is lehet. Legfontosabb céljuk azonban, hogy olyan valós élményt nyújtsanak az intenzív közös munkáról, partneri együttműködésről és a közös problémamegoldásról, amely az egy-egy ötlet mentén összegyűlt csapatoknak biztosítja a lendületet az eseményen túli együttműködéshez.

A közösségi tervezési maraton

Fókuszban a részvételiség

A szociális hackathon általunk alkalmazott változata, a közösségi tervezési maraton egy részvételi alapú módszer, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy egy adott közösség tagjai meghatározott időn belül olyan problémákra találjanak közös, kreatív megoldást, amelyek a mindennapjaikat jelenleg megnehezítik. S mindezt egy jó hangulatú, megerősítő környezetben tegyék. Míg az észt vidékfejlesztésben használt szociális hackathon az innovációra helyezi a hangsúlyt, addig a közösségi tervezési maraton a helyi szereplők aktivizálásra és bevonására, a társadalmi részvétel erősítésére fókuszál. S bár a forma, a folyamat ugyanaz, egyik esetben a folyamat során fejlesztett termék, illetve szolgáltatás, másik esetben maga a folyamat válik fontossá.

Nevéből adódóan a közösségi tervezési maraton három fő jellemzővel bír:

• a közösségi alapú tervezés minden elemében áthatja;
• a kreatív alkotói folyamat lehetőségét, feltételeit biztosítja;
• maratoni, hiszen többnyire 48/36/24 órás esemény formájában valósul meg.

Közösségi alapú tervezés, mert…

A közösségi tervezési folyamatok sajátossága, hogy a tervezési folyamat lehető legkorábbi szakaszától bevonódnak az érintettek, és a helyzetfeltárás, problémafelvetés során megismerik egymás céljait, érdekeit, majd konszenzus révén, közösen alakítják ki a tervet^[4].  Ez a közösségi tervezési maraton során is alapfeltétel: ahhoz, hogy a 48 órás maratoni eseményt meg lehessen szervezni, már hónapokkal előtte elkezdődik az érintettek tudatosan tervezett bevonása, melynek módjáról később részletesen is írunk.

A közösségi tervezési maraton, mint a közösségi tervezés általában, a helyi állampolgárokat, valamint a helyi intézményeket segíti abban, hogy aktívan, cselekvő módon legyenek jelen a helyi közösségben, s lehetőséget kapjanak arra, hogy saját ügyeiket közösen oldják meg. A folyamat a közösségben rejlő, valamint a közösség számára elérhető erőforrásokra épít, így nevezhetjük erőforrás-alapú tervezésnek is. A közösségi tervezési maraton során:

• alapvető cél, hogy minél több helyi ember tudjon kapcsolódni a folyamathoz;
• az erőforrások feltérképezése és használata által a helyi közösség fejlődik, megerősödik;
• a siker leginkább a kapcsolatok épülésének köszönhető;
• a közösségben bekövetkező változások a helyi lakosok bevonása által jönnek létre.

A kreatív alkotás a fő mozgatórugója, mert…

A kreatív alkotói tér lehetővé teszi a különböző szakmát képviselő emberek együttműködését az általuk kiválasztott ötlet kidolgozásakor. Az alkotás folyamata facilitált és ütemezett, a 48 órán belül meghatározott mérföldkövek teljesítése a résztvevőkben feszültséget gerjeszt, kreatív közegben ez is ösztönzi az alkotást, az ügy minél inkább elérhető megoldásának kidolgozását. Az alkotói tér megteremtését mentorok segítik, az ő munkájuk kulcsfontosságú.

Maratoni, mert…

Az esemény, vagyis a közös alkotás jellemzően 48 órán keresztül tart. Ez a 48 óra nem mentes a bezártság, az idő, valamint a feladatok teljesítése miatti egészséges feszültségtől, versenydrukktól, ez jó esetben feloldódik a megoldás kidolgozását kísérő ahaélmények során. Az eseményt olyan örömteli, a kikapcsolódást segítő programokkal gazdagítjuk (pl. táncolás, jóga, egyéb játékok), amelyek erőt adnak a 48 óra tartalmas eltöltéséhez.

Alapelvek

A hackathon általunk alkalmazott formája kialakításakor kiemeltünk néhány alapelvet, amelyet fontosnak tartottunk figyelembe venni az esemény teljes időszakában. A közösségi tervezési maraton során a közösségben az együttműködés, partnerség, diverzitás (sokszínűség), valamint a közösségi inklúzió (befogadás) megerősödéséhez járulunk hozzá, ezek alappillérei a tervezési folyamat kialakításának is.

Együttműködés: Minden közösségben végzett munka az együttműködésre épül, az együttműködés mértéke azonban attól függ, mennyire sikerül a feleknek megállapodniuk a közös célokban. Az együttműködés általunk javasolt formája a partnerségre, valamint a folyamatos, kétirányú párbeszédre épül.

Partnerség: A partnerség során az együttműködésben részt vevők egyenrangúak az ügy megoldásának folyamatában, a köztük lévő hierarchia csökken, sőt, jó esetben el is tűnik a 48 órás együttlét alatt. Így a sikerekben részesedés éppúgy közös, mint a kockázatok viselése, az együttműködésben vállaltak szerint.

Sokszínűség (diverzitás): A sokszínűség elmélete az emberek – nemi, kulturális, etnikai, faji, nemzetiségi, hitbéli, életkor, politikai és filozófiai érdeklődés, szexuális orientáció szerinti, iskolai végzettség vagy társadalmi státusz mentén kialakult stb. – különbözőségében rejlő értékre hívja fel a figyelmet egy adott közösségen belül. A közösségi tervezési maraton esetében nagyon eltérő diverzitási szempontokat tűzhetünk ki célul, attól függően, hogy milyen típusú közösségben jön létre az esemény.

Inklúzió és akadálymentesség: Az inklúzió a közösség tagjai sokszínűségének elfogadását és az esélyegyenlőség biztosítását jelenti. Elősegítjük, hogy a különbözőség ne okozzon hátrányt a közösségi részvételben, és az esemény akadálymentes, egyenlően hozzáférhető legyen mindenki számára.

Ezek az alapértékek alapjaiban határozzák meg a folyamatot, és a szervezés egészét áthatják.  A közösségi tervezési maraton másik fontos küldetése, hogy a szociális innovációt, a kreativitás kultúráját behozza a közösségfejlesztés terébe.

A közösségi tervezési maraton nem csupán egy rendezvény, hanem egy olyan közös alkotás, amelynek során nagyon különböző szereplők közösen hoznak létre „valamit”, ami a helyi közösség életében felmerülő problémákra egy innovatív választ ad. És ebben egyszerre hangsúlyos a különböző hátterű szereplők együttműködése és a közös alkotás.

A közösségi tervezési maraton folyamata

A közösségi tervezési maraton nem egyetlen esemény, hanem egy folyamat, amelyben a főeseménynél talán még fontosabb annak előkészítése. S a folyamat a főesemény végén nem feltétlenül záródik le. Lássuk e három szakasz legfontosabb lépéseit, melyet itt lépések soraként mutatunk be, de látszódni fog, hogy ezek nem szigorúan egymás után, hanem sokszor párhuzamosan futó tevékenységek.

Előkészítés

1. lépés: A helyi szándék megfogalmazása: Mint minden közösségi alapú beavatkozás, a közösségi tervezési maraton esetében is fontos, hogy legyen néhány érintett helyi ember, akiben megfogalmazódik az igény az esemény megszervezésére – akik szükségesnek érzik a folyamat kezdeményezését, elindítását. (Ez akkor is elengedhetetlen, ha a helyi közösségen kívülről indul a kezdeményezés.) Ez nagyon sokat jelent a tervezés későbbi sikeressége szempontjából.

2. lépés: Célok, elvárások tisztázása: mit szeretnénk elérni a közösségi tervezési maratonnal. Erről érdemes kicsit tágabb körben, a már elköteleződött helyi szereplőkkel közösen beszélgetni.

3. lépés: A szervezői csoport kialakítása: A közösségi tervezési maraton minden esetben a közösség tagjainak részvételére, szerepvállalására épít. Az előkészítés egyik legfontosabb feladata megtalálni – majd megtartani – azokat a szereplőket, akik helyben aktív alakítójává, támogatójává válnak a legalább féléves folyamatnak. A közösségi tervezési maratonhoz tartozó minden feladatot a szervezői csoport lát el: a folyamat szakmai vezetésétől (beleértve a résztvevők toborzását és a közreműködő szakemberek felkérését) a főesemény mint rendezvény megszervezésén (a helyszín, a szükséges technikai és egyéb eszközök, az ellátás biztosítása, önkéntesek koordinálása) és a kommunikáción keresztül a forrásteremtésig.

4. lépés: A célterület lehatárolása: Közösségi tervezési maratont nem csak egy adott földrajzi területre szervezhetünk, hanem egy (pl. etnikai hovatartozás mentén létrejött) közösséghez, vagy egy (pl. civil) szervezethez kapcsolódóan is. (Jellemzően mindegyik fókusz megjelenik egy közösségi maratonban.) A célterület lehatárolása a potenciális résztvevői kör egészének feltérképezése és bevonása miatt fontos.

5. lépés: A motiváció(k) meghatározása (ami közösségi beszélgetések fő témája lehet) növeli az elkötelezettséget, ezáltal is segíti a folyamat sikerét. A motiváció tudatosítása és fenntartása az egész folyamat során, annak minden résztvevői csoportjában (pl. résztvevők, mentorok, zsűritagok) fontos.

6. lépés: A fő fejlesztési témák körülhatárolása segítheti a leendő résztvevőket ötleteik átgondolásban.

7. lépés: A bevonás folyamatának elkezdése (partnerek – kulcsszereplők – résztvevők): A bevonás minden közösségi folyamat kulcseleme, és a sokszínűség biztosításának feltétele. A bevonás alapja a helyi szereplők feltérképezése, módszertana változatos lehet, a már említett közösségi beszélgetés is a bevonás lehetséges módja.

8. lépés: A mentorok felkérése, koordinációja: A mentorok – akik kulcsszerepet játszanak a közösségi tervezési maraton sikerében – segítik a létrejött csapatokat a minél hatékonyabb együttműködésben: ötleteik kidolgozásában és megvalósításában. A mentorok alapvető tudása a csoportmunka facilitálása, speciális szaktudásuk pedig az adott esemény típusához igazodik.

9. lépés: Előkészítő események megszervezése: A főesemény gördülékeny megvalósulásához számos előkészületi folyamat szükséges, ezért azt minden esetben különböző előkészítő események előzik meg. Az előkészítő – felkészítő – események legtöbbször facilitált közösségi műhelyek formájában valósulnak meg, melyek résztevői jól lefedik a célközönséget.

10. lépes: A munkalapok kidolgozása: a főesemény 48 órája alatt a csapatok – mentoraik segítségével, különböző mérföldköveken keresztül – az ötleteiket dolgozzák ki. Hogy minél jobban elősegítsük ezt a folyamatot, munkalapokat használunk, melyek segítenek a csapatoknak a mérföldkövek teljesítésében. A munkalapok előzetes kidolgozása történhet a mentorok vagy külső szakértők bevonásával is.

11. lépés: Kommunikáció (belső és külső), kommunikációs stratégia alapján, többek között az alábbi tevékenységek támogatására: a résztvevők elérése, megszólítása és bevonása; potenciális támogatók felkutatása; a zsűri és különféle támogatók elkötelezése; az esemény (legalább utólagos) képi feldolgozása, disszeminálása (hírül adása) a szélesebb közösség felé.

12. lépés: A ceremóniamesterek, a zsűri és a támogatók felkérése: A ceremóniamesterek a főesemény plenáris részeinek házigazdái, nevettetői, a keretek ismertetői és betartatói. A zsűri a főesemény alatt a bemutatott ötletek értékelését végzi. Zsűritagnak olyan személyeket érdemes felkérni, akik az adott közösség életében meghatározó szerepet töltenek be, nyitottak és érzékenyek a közösségi megközelítés sajátosságaira, és egy-egy ötlet támogatása mellett esetleg hosszabb távon is elköteleződnek. A támogatók – akik a szűkebb és tágabb körből is jöhetnek – hozzájárulása lehet anyagi hozzájárulás, szakértői támogatás, különféle eszközfelajánlás stb.

13. lépés: Online részvételi felület alkalmazása: Ma már léteznek olyan online platformok, amelyek egy közösségi alapú tervezési folyamatot – így a közösségi tervezési maratont is – képesek az online térben kreatívan és előrevivően keretbe tenni, lehetővé téve a társadalmi egyeztetést. Ezek az online platformok a közösségi tervezési maraton teljes folyamatát támogatni tudják.

Főesemény

A közösségi tervezési maraton központi eleme – amelyre minden előkészítő munka irányul – a főesemény, mely gyakorlatunkban egy péntek estétől vasárnap estig tartó, 48 órás hétvégi maraton. Az esemény főbb programelemei:

Regisztráció, ahol a résztvevők megkapják a szükséges eszközöket.

Nyitórendezvény: egy oldott hangulatú, mégis ünnepélyes nyitóesemény, amelyet fellépők is gazdagíthatnak, ahol bemutatkoznak a szervezők és a többi kulcsszereplő, a résztvevők megismerik a pontos programot – és amelynek nagy motivációs ereje van.

Ötletbemutató (toborzó beszédek): az ötletgazdák egy toborzó beszédben (pitching) röviden (1,5–3 percben) bemutatják ötletüket.

Piacozás – csoportalakítás, vagyis csapattagok toborzása: A piacozás célja, hogy az ötletgazdák egy sokszínű, legalább 5-8 fős csapatot alakítsanak. (A piacon az ötletgazdák egy-egy „standot” állíthatnak fel, ahol pl. egy flipchart táblán olvashatók az ötletről készült jegyzetek. A résztvevők körbejárják a standokat, újra elolvassák a jegyzeteket, beszélgetnek az elképzelésekről az ötletgazdával és a hozzá már csatlakozott csapattagokkal – s idővel eldöntik, melyik csapathoz csatlakoznak.)

Az ötletek kidolgozása, csapatmunka: a csapatok – a mentorok támogatásával – kidolgozzák az ötletet, s megszületik a cselekvési terv, esetleg egy prototípus a termékből. A munkához minden csapat külön „bázist” (saját termet) kap, s a szervezők a kikapcsolódást (egyben az inspirációt és kreativitást támogató) lehetőségeket is biztosítanak.

Ellenőrző pontok, konzultációk a csapatmunka közben, ahol a csapatok a mentorok csoportjának és a szervezőknek bemutatják a közös munka aktuális állását, és lehetőséget kapnak kérdéseik megválaszolására, elakadásaik továbblendítésére, külső visszajelzésre.

A kidolgozott ötletek bemutatása: plenáris esemény, melyben a csapatok képviselői kb. 3 perces prezentációkban mutatják be ötleteiket, majd válaszolják meg a zsűri kérdéseit.

Zsűrizés: A zsűri félrevonul, s az előre meghatározott értékelési szempontok alapján meghozza döntését. (Eközben a résztvevők szórakoztatásáról a szervezők gondoskodnak.)

Záróesemény, díjazás: az intenzív együttlét és közös munka ünnepélyes lezárása, melynek során a zsűri ismerteti döntését és kiosztja a díjakat, jutalmakat – de ahol mindenki azt élheti meg, hogy egy fantasztikus közösségi programnak, nagy dolgoknak volt a részese.

A főesemény után

A szociális hackathon általános gyakorlata szerint minden szereplő (résztvevők, mentorok, szervezők) alapvetően a 48 órára vállalkoztak – minden további együttműködés a meglévő kapacitásoktól függ. Erről fontos világosan kommunikálni. A közösségi tervezési maratonban ugyanakkor mint közösségi folyamatban megpróbáljuk a folyamatot, az ötletek megvalósítását a főesemény után is támogatni. Az esemény adta lendület és az új kapcsolatok is jó alapot adhatnak a közösségi folyamat folytatására.

 

A szakmai módszertan kidolgozásában részt vettek: Boda Kitti, Csabai Lucia, Molnár Aranka (Közösségfejlesztők Egyesülete), Balla László (Humán Reform Alapítvány), Bereczky Béla („Fogadó” Észak-Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület), Bugarszki Zsolt, Kadri Kangro (Vorumaa Arenduskeskus), Lázár László (Homoród-Küküllő Leader Egyesület)

 

Szerzők:

Boda Kitti közösségfejlesztő, igazi terepi szakember. Mindig igyekszik megtalálni, hogy egy közösséget éppen mivel lehetne tovább lendíteni, és néha ő maga is belekeveredik a folyamatokba. Így történt ez ebben a projektben is, amelynek projektvezetőjeként végigkísérte ezt az izgalmas módszertani kísérletet. Ezen kívül széles nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkezik a közösségfejlesztés területén, és nem riad meg egy angol nyelvű előadástól sem. A Közösségfejlesztők Egyesületének operatív részét erősíti, ahol jól jön a rend iránti elkötelezettsége.

Csabai Lucia közösségi alapú, inkluzív szolgáltatások fejlesztésével foglalkozó szakember, aki munkája során a gyógypedagógia és a közösségfejlesztés elméletét és gyakorlatát ötvözi. A Közösségfejlesztők Egyesületének 2013 óta aktív tagja. Az Egyesülethez szorosan kötődő ELTE Közösségi és civil tanulmányok mesterképzési szak hatására végezte el az egyetem Szociológiai Doktori Iskoláját, jelenleg pedig doktori disszertációjának védése előtt áll, amelyben a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek közösségi befogadását és részvételét a közösségi alapú szolgáltatások működésével összefüggésben vizsgálta.

Gyenes Zsuzsa közösségfejlesztő, egyik szakterülete a közösségi alapú szolgáltatások. A Közösségfejlesztők Egyesülete munkatársaként szakmai vezetője volt a szociális hackathon adaptációját megelőző, Közösségek szolgálatában – kistelepüléseken projektnek.

 

Végjegyzetek:

^[1] Partnerek: Közösségfejlesztők Egyesülete (Magyarország), FÉSZAK – „Fogadó” Észak-Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület (Magyarország), Humán Reform Alapítvány (Románia – Székelyföld), Homoród – Küküllő LEADER Egyesület (Románia – Székelyföld), Vöru megyei Fejlesztési Központ (Észtország)

^[2] A cikk terjedelme nem teszi lehetővé a részletek, a módszertani megfontolások kifejtését – ezek a kézikönyvben olvashatók.

^[3] Ez a cikk a következő kézikönyv alapján készült. Boda Kitti – Csabai Lucia: A közösségi tervezés maratonja. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2021. A cikkben szereplő fotók a 2021. augusztus 13-15. között Telkibányán megrendezett közösségi tervezési maraton eseményen, az Abathon-on készültek.

^[4] Sain Mátyás (2010): Segédlet a közösségi tervezéshez. Területfejlesztési füzetek 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Budapest.