Ajánló a közösségi megoldások köréből
Huszerl József ajánlója különböző közösségi megoldásokról, jó gyakorlatokról, kezdeményezésekről. (tovább…)
Huszerl József ajánlója különböző közösségi megoldásokról, jó gyakorlatokról, kezdeményezésekről. (tovább…)
Abathon 2021. augusztus 13. és 15. között Telkibányán tartották a 48 órás ABATHON közösségfejlesztési maraton programot, kísérletként egy új módszer fejlesztésére a közösségfejlesztésben. Alapja az IT szektorban használatos hackathon, melyet Észtországban szociális hackathonként a szociális…
Hogyan vagyunk a hatalommal? Hogyan vannak közösségeink a hatalommal? Ki lehet-e kerülni a hatalmat? Lapszámunk fókuszában a hatalom témája áll. Nem elméleti írásokat gyűjtöttünk: az volt a célunk, hogy a hatalom minél több dimenzióját megmutassuk. Hogy mindenki találjon olyan írást, amelyre rácsodálkozik: így sosem gondolt még a hatalomra. Mert a hatalom benne van a mindennapjainkban, intézményesült az eljárásainkban, mert van, amikor úgy vagyunk hatalmi helyzetben, hogy észre sem vesszük. Miközben azon dolgozunk, hogy a közösségek, a települések, a hátrányos helyzetű csoportok visszavegyék a hatalmat. (tovább…)
Soha ezelőtt nem használtam a címben szereplő szókapcsolatot, miközben valószínűleg számtalanszor hangoztattam beszélgetésekben, hogy a hatalmi reláció életünk összes területén jelen van, minden pillanatban.[1] Ma már biztos vagyok benne, hogy nem is létezik másfajta hatalom, csak mindennapi. Nincs olyan hatalmi helyzet, ami ne hatna valamilyen módon mindannyiunkra, akár a tudatában vagyunk, akár nem. (tovább…)
A fenti kifejezések és azok kapcsolata ürügyén két fogalomra utalnék röviden. A közösségi fejlesztőmunka egyik kiemelt kulcsfogalma egy angol szó, az empowerment, amelynek a magyarra fordítása a gyakorlatban nagyon sokféle jelentésű és hangsúlyú értelmezést eredményez.…
A találkozások során alakul ki egyre szorosabban egy kapcsolat. A hatalommal való kapcsolatomat hozom témának, s leginkább a találkozásaimon keresztül tudom megmutatni. (tovább…)
„A diktatúrák nagy trükkje, hogy elhitetik azokkal, akik bennük élnek, hogy nem lehetséges a változás. Megfélemlítésre, gazdasági függésben tartásra és a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanságra épülnek, így tartják fent magukat.” Jászberényi Sándor (tovább…)
Hatalomelmélettel és a hatalom természetével, ahogy mondani szokás, könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik. Jelen írás a közösségszervezés legnagyobb hatású személyiségeinek hatalommal kapcsolatos gondolatait, felfogását tekinti át röviden, a végén összegezve a mai nemzetközi és magyarországi közösségszervezésben használatos hatalom értelmezés jellemző vonásait. (tovább…)
A képességre/hatalomra a közösségszervezés nem úgy tekint, mint egy véges mennyiségű erőforrásra, aminek a legoptimálisabb elosztását kell megtalálni, hanem úgy, mint egy egyénileg és közösségileg is korlátlanul növelhető erőre. Ennek a növekedésnek épp a pozíciós hatalom pusztán önmagáért való keresése és bitorlása szab határt, hiszen ez pont a közösséget működtető kapcsolati hatalom kiteljesedését akadályozza. Az önmagáért való hatalomgyakorlás, ahogy már a Királyok Könyvében és Ágostonnál is láthattuk, magával hozza az elnyomást és az egyén megnyomorítását; a legitim és igazságos hatalom - legyen az pozíciós vagy kapcsolati - célja kizárólag a közjó előmozdítása lehet, azaz a közösség hatalmának növelése az egyéni képessé tételen keresztül. A keresztény közösségszervezés gondolata szerint ha a közösség egyetlen tagjai is a “képességtelenség” állapotában van, akkor az egész közösség hatalma csorbul (és ennek következtében rezilienciája és adaptációs képessége) - ez pedig közvetlen párhuzamba állítható a krisztusi test tagságával, amiben a legkisebbel szembeni tett olyan, mintha magával Istennel tettük volna. (tovább…)
Az interpretáció már önmagában hatalmi pozíció, ezért nagyon sok kiegészítést, közbevetést nem is tennék Setét Jenő roma emberi jogi aktivistával készült interjú elé. A roma identitást meghatározó társadalmi és hatalmi tényezőkről beszélgettünk a roma emlékhelyek identitást meghatározó szerepén és az emlékhelyek állapotának és arányának a többségi társadalom által a romák helyét kijelölő szimbolikus jelentésén keresztül. A roma emlékhelyek közösségi identitást alakító szerepéről folytatott beszélgetésünk valójában egy olyan csatorna, amelyen keresztül az aktivizmus gyakorlati tapasztalataiból kialakult rendszerszintű komplex elméleti megközelítés is felvázolható, amelyet az Idetartozunk Egyesület képvisel a közösségekben végzett tevékenységei során. (tovább…)
