Hogyan vagyunk a hatalommal? Hogyan vannak közösségeink a hatalommal? Ki lehet-e kerülni a hatalmat? Lapszámunk fókuszában a hatalom témája áll. Nem elméleti írásokat gyűjtöttünk: az volt a célunk, hogy a hatalom minél több dimenzióját megmutassuk. Hogy mindenki találjon olyan írást, amelyre rácsodálkozik: így sosem gondolt még a hatalomra. Mert a hatalom benne van a mindennapjainkban, intézményesült az eljárásainkban, mert van, amikor úgy vagyunk hatalmi helyzetben, hogy észre sem vesszük. Miközben azon dolgozunk, hogy a közösségek, a települések, a hátrányos helyzetű csoportok visszavegyék a hatalmat.

Lapszámunk első írásában Soltész Ágnes egyértelművé teszi: mindig hatalmi helyzetben vagyunk. Fogantatásunk pillanatától kezdve. De ettől nem kell megijedni – tudatában kell lenni. Akkor is, amikor mi gyakoroljuk a hatalmat, és akkor is, amikor felettünk gyakorolják.

A mindennapi hatalom tág fókuszáról a közösségekre közelítünk. Először – Péterfi Ferenc jóvoltából – a témához kapcsolódó alapfogalmak, az empowerment és a szubszidiaritás körbejárásával, majd két közösségfejlesztő személyes hangú írásával. Sélley Andrea, miközben maga is végigmegy az úton, megmutat egy lehetőséget arra, hogy saját, a hatalomhoz fűződő viszonyunkat tisztázzuk – nem csak közösségfejlesztő szerepünkben. Monostori Éva pedig arra keresi a választ, vajon ha újrakezdené, akkor is saját lakóhelyén vállalna-e fejlesztői és civil szervezeti szerepet? S miközben a dilemmát körbejárjuk, látleletet kapunk arról, hogyan tud (vissza)élni hatalmával egy helyi önkormányzat.

A közösségszervezés hatalom-megközelítésének elméleti hátterét Giczey Péter írása mutatja be, a közösségi cselekvés megszervezésének különböző és egymást kiegészítő szempontjainak áttekintését is adva az elméleteken keresztül. A keresztény közösségszervezés történeti és teológiai előzményeit, nemzetközi és hazai megközelítését tekintik át Tarcsay Tibor, Ilosvai Dániel és Haray Levente közös írásukban, rámutatva ezzel a keresztény értékek és a társadalmi igazságosság megteremtését célzó közösségi cselekvés egymást erősítő hatására.

A roma identitás többségi társadalom által konstruált hatalmi narratíváit ellensúlyozó roma emlékezetpoltika pozitív roma identitást alakító folyamatáról, a roma közösségi emlékezeti helyek formáiról készült interjúban Setét Jenővel  a roma emlékhelyeket feltáró országos kutatás előzményeiről is beszélgetünk.

Két olyan programot is bemutatunk, amelyek az egyenlőtlen hatalmi helyzetek következtében kialakult társadalmi folyamatok ellensúlyozását kísérlik meg. A zsidó, muszlim, ökumenikus és roma szervezetek által megvalósított vallásközi és emberi jogi együttműködés keretében éppen megvalósuló program során végzett online gyűlöletbeszéd monitorozás eredményeit és az eredmények által kijelölt terveket mutatja be Csanya Ildikó és Kelemen Ágnes, reflektálva a programnak a megvalósítást végző együttműködő közösségre gyakorolt hatásaira, megéléseire is. A Lehetőségek tere nevű, fiatalok számára megalakult kezdeményezés bemutatása során Máriás Leonárd és Kánya Kinga azt a folyamatot mutatja be, ahogy a kezdeményezést létrehozó közösség tagjai  reflektáltak a saját társadalmi helyzetükből következő és az oktatási rendszerben működő hatalmi struktúrákra és pozíciókra annak érdekében, hogy valóban egy inkluzív és az egyenlőtlenségeket nem újratermelő közösségi teret hozzanak létre.

A lapszámban természetesen nem csak a hatalom témájára fókuszáló írások kaptak helyet. Továbbra sem megkerülhető a járvány: Mit üzen a rádió? rovatunkban Feischmidt Margit mutatja be legfrissebb kutatásukat, s osztja meg gondolatait arról, mennyire tartósítható a válság idején a civil oldalon megjelent erőforrás- és szolidaritástöbblet, vagy hogy a válságban élesen kirajzolódó rendszerszintű hiányok erősítik-e az állam és a szakmai szervezetek partnerségét. Hernádi Anna Borbála is egy járvány alatti kutatása eredményeit ismerteti. Ki tudja, mi az az öko-lokalizmus, és mi dolga vele egy-egy kistelepülés közművelődési szakemberének? Hogyan lehet a globális válságra helyi válaszokat találni, ha nincs alulról jövő kezdeményezés?

A két utolsó írás tervezett és megvalósult közösségi kezdeményezésekről tudósít. Oláh Roland elmeséli, milyen tapasztalatokat szerzett a Közösségfejlesztők Egyesülete a Civic Europe pályázat érdeklődőinek támogatása során, Huszerl Józseftől pedig egy újabb csokrot kapunk a világban megvalósult közösségi jó gyakorlatokról.

 

Hónapokig terveztük és gondoztuk, miközben mindenkinek boldogan meséltük, milyen izgalmas lapszám készül, várják csak ki a végét. A témának persze sosincs vége, de a lapot lezártuk – remélve, hogy sok-sok gondolatot és beszélgetést indítanak a benne olvasható írások.

 

A lapszám szerkesztői: Gyenes Zsuzsa, Kánya Kinga
Nyelvi lektorok: Gyenes Zsuzsa, Kánya Kinga, Velenczei Ágnes
Technikai szerkesztő: Sain Mátyás