A Parola korábbi számainak olvasói emlékezhetnek arra, hogy az osztatlanul tanító iskolák pedagógusait összeszervezendő milyen lépéseket tettem eddigelé. Megírtam volt, hogy e társaságfejlesztő folyamatról őszinte beszámolót, amolyan naplót írok rögtön és azonnal, ahogy történik valami és persze történésnek számítom azt is, ha magam gondolok valamit vagy a korábbiakhoz képest mást.
(tovább…)
Szakszervezeti és tanácsi művelődési otthonokban, a szombathelyi városi művelődési osztályon és a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban dolgoztam népművelőként. A civil társadalom hiánya, a kistelepülések kulturális ellátottságának lehetetlenségei vezettek a felismeréshez: sem külső erő, sem központi pénz és akarat nem elég ahhoz, hogy viszonyaink, életfeltételeink alapvetően megváltozzanak. A meglévő környezeti feltételek megismerésével és célszerű hasznosításával, a mindenhol megtalálható helyi bölcsesség .sorompóba állításával", belülről változtatható meg bármi is a településeken. Ehhez azonban önálló, polgári gondolkodás és felelősség, biztonságot (is) nyújtó civil társadalmi környezet szükségeltetik. Ezért fogadtam örömmel a Közösségszolgálat Alapítvány létrejöttét, s magam megtisztelő szolgálatnak tartom a területi közösségszolgálat megszervezésének lehetőségét Vas megyében is.
1945-ben születtem, 1967-ben szereztem tanítói oklevelet Sárospatakon: Ezután a pesti bölcsészkaron végeztem magyar, népművelés szakot, ugyanitt védtem meg szociológiai témában írott doktori értekezésemet. Különféle iskolatípusokban tanítottam az ország boldogtalanabbik, azaz keleti felében. Voltam népművelő (művelődési házban, olvasótáborban, népfőiskolán) és voltam közművelődési előadó. Jelenleg Sárospatakon, egykori iskolámban főiskolai oktató vagyok, hetedik éve vezetem a társadalomismereti tanszéket.
Ez év tavaszán Egyesületünk vendége volt az angliai Devon megyéből hat közösségi munkával foglalkozó kolléga. Tapasztalataik átadására konferenciát szerveztük a Nógrád megyei Közművelődési Központtal közösen Szécsényben. Az itt elhangzottakból éa korábbi - személyes tapasztalataiból állította össze írását munkatársunk, melynek első részét a Parola 93/II. számában közöltük. Az alábbiakban ennek a beszámolónak a folytatása olvasható. Most két újabb kollégát és munkaterületet mutatunk be az angol közösségi művelődés gyakorlatából, Lesley Lake-t és Norie Stuart-t.
40 évem alatt az ország négy tájához fűz erősebb kötődés. Csongrád megyei születésem, első éveim után Szabolcs-Szatmár megyében iskoláimat végeztem, első munkahelyem és hosszabb népművelői pályám (Nyírbátor) emlékeztet, Debrecenben újra tanultam, majd 14. éve Somogy megyében, Csurgón telepedtünk le, ahol mindvégig a helyi Művelődési Központ vezetését láttam el.
A Postabank és Takarékpénztár Rt., a Kós Károly Egyesülés és a Közösségfejlesztők Egyesülete 1993 nyarán Közösségszolgálat Alapítvány néven új szervezetet alapított a települések humán fejlesztését elősegítendő. Az Alapítvány kuratóriumának elnökeként ezúton adunk hírt e szervezetről, céljairól, működésének lehetőségéről. Egyúttal kérem, ha az Ön, vagy az Ön által vezetett szervezet céljai, szándékai nem ellentétesek a mieinkkel, legyen partnerünk, hogy összefogva eredményesebben láthassuk el közös feladatunkat.
A következőkben egy francia és egy induló hazai példát ismertetünk meg az olvasóval a kistelepülések hosszú távú térségi összefogására. A francia esetet a Közösségszolgálat Alapítvány új munkatársai gyűjtötték a közelmútban Savoyában szervezett tanulmányútjukon.
1993. február 1-jén megalakult Kelet-magyarországi Közösségszolgálat (működtetője a Magyar Művelődési Intézet és a Közösségszolgálat Alapítvány) feladatának tekinti, hogy segítse a régióban az önszerveződést. Kapcsolatszervező, problémafeltáró, informáló munkával bátorítsa az állampolgári és önsegítő lakossági kezdeményezéseket. Együttműködést ajánlunk: civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, intézményeknek, és mindazoknak a magánembereknek akik közügyekben közösségi megoldásokat keresnek és segítségünket kérik. (tovább…)
Pályám szempontjából meghatározó volt az újpesti Ady Művelődési Otthonban végzett munkám, mert itt a régi polgári közösségek valamilyen formában továbbéltek és az újak a korábbi mintájára szerveződnek. Magyarnándorban egy körzet, 4 falu kulturális életét szerveztem. Kidolgoztuk és a falvak lakóival közösen megindítottuk a nyitott művelődési ház koncepció helyi programját a színházi, képzőművészeti, népzenei programokon túl a legeredményesebbek a kistermelőkkel, illetve az életmódhoz kapcsolódó kezdeményezések lakás, otthon, egészség, közösségi lehetőségek - bizonyultak.
Mielőtt az Alapítványhoz kerültem, Zalaszentgróton dolgoztam, a művelődési házban 1960. január elsejétől 1993. június 30-ig. Működési területem Zala megye, de szívesen várok feladatokat Veszprém megye Zalához közel eső részéről - Sümeg, Tapolca környékéről.
