Elvekben régóta deklarált jog, a valóságban azonban csak felében-harmadában valósult meg eleddig. Már persze akkor, ha egyáltalán megvalósulhatott valami, mert ahonnan nemcsak a tanácsot és a termelőszövetkezetet, nemcsak a tanítót és a papot, hanem a művelődés lehetőségét is centralizálták, bizony nem volt hol és nem volt miből megvalósítani azt. (tovább…)
Programunk lényege: helyzetbe hozni Budapest polgárait, hogy az önkormányzat valóban azt jelenthesse számukra, amit a szó maga. Azaz önmaguk kormányzásának lehetőségét. Ebből a szempontból vizsgálva a teendőket s közelebbi feladatainkat, azonnal kiderül, hogy a VPSZ képviselőtestületi szerepkörében a legfontosabb teendő a legközelebbi jövőben a fővárosi törvény megalkotásában való aktív részvétel, amelynek olyannak kell lennie, hogy alkalmas kerete legyen a tényleges önkormányzati működésnek. (tovább…)
Csenyéte, ez a Cserehát erdeibe zárt négyszáz lelkes település kétszer került az országos érdeklődés fókuszába az utóbbi időben. Először tavaly, amikor a Raoul Wallenberg Egyesület a Magyar Nemzet hasábjain közzétette a falu elsorvadásának történetét, illetve a község felvirágoztatásának tervét, másodszor pedig az idén, szeptember elsején, amikor az itt újra megnyílt iskolát a művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan avatta fel. (tovább…)
A magyar mezőgazdaság - hasonlóan a nemzetgazdaság többi szektorához - nagy változások előtt áll. Valamennyi párt programja tartalmazza annak az árutermelő családi gazdaságnak a kiépülését, amely gazdálkodási nagyságrend az utóbbi 40 évben hiányzott a termelők palettájáról. Úgy gondoljuk, hogy nem lenne helyes, ha legalább szakértelemmel ne segítenénk a gazdák munkáját, hiszen közös érdekünk, hogy végül sikeresek legyenek. (tovább…)
Magyarországon most majd - s bizonyára keservesen - sokan rájönnek, hogy mi kell a boldoguláshoz. Miközben "a pénz nem boldogít"-féle vígaszági soványka igazságok csakúgy más értelmet nyernek, mint ahogy "a tudás - hatalom"-szerűek is. S…
Harmadik évadját kezdi ez őszön a Komárom-Esztergom megyei Bakonyalján a Táncsics Mihály Kistáji Népfőiskola Egyesület, így nyugodtan elmondható: életképes közösséget alkot. (tovább…)
Évtizede szó van már, ám végre-valahára nem hiába! Az utóbbi évek csendes forradalma nagyot lendített azon a hintán, amely eddig a belkereskedelem mellé rendelt, kicsit szégyenlenivaló idegenforgalmi üzletág, a tisztázatlan adóviszonyok, a nem inspirált kezdeményezőkészség, a gyanús gazdagodás és a kulturálatlan körülmények között, jobbára gazdátlanul lógott. Eltűntek az ideologikus akadályok, lassan oldódnak a pénzügyi nehézségek, központi propagandaanyag jelent meg, érdekvédelmi szervezet alakult, adómentességet élvez az a kategória, amely 10 ágynál kevesebbet ajánl; dehát hol vagyunk még attól az aránytól, ami például Franciaország nem lebecsülendő szállodai, panziós és kempingajánlata mellett még 750 ezer magánszállásbéli vendéglátás lehetőségét adja! (tovább…)
Az önkéntesek nemzetközi szervezete már XI. kongresszusát tartotta, és mi még arról sem tudtunk, hogy egyáltalán létezik ilyen világszerte elterjedt mozgalom... (tovább…)
Európa első gazdasági iskoláját Szarvason 1779-ben alapította Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. Az intézmény kezdettől fogva külön osztályban oktatta a gazdaifjakat és külön osztályban a gazdaasszonyokat. Az ellenőrzést végző prefektus megelégedéssel írta: (tovább…)
Az előző tudósítás alkalmával a Komárom megyei Epöli disputa programjáról szóltam. Ezek a falu múltjáról, jövőjéről, a mezőgazdasági vállalkozásokról s az önkormányzatról tartott beszélgetések érdeklődést keltettek a faluban, s igazi, jó hangulatú eszmecserék alakultak ki az előadásokat követően. A találkozók egyúttal tovább erősítették azt a hitet a résztvevőkben, hogy önállóan kapcsolódjanak be a falu közéletébe. (tovább…)
