Csenyéte, ez a Cserehát erdeibe zárt négyszáz lelkes település kétszer került az országos érdeklődés fókuszába az utóbbi időben. Először tavaly, amikor a Raoul Wallenberg Egyesület a Magyar Nemzet hasábjain közzétette a falu elsorvadásának történetét, illetve a község felvirágoztatásának tervét, másodszor pedig az idén, szeptember elsején, amikor az itt újra megnyílt iskolát a művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan avatta fel.

Ladányi János, a Raoul Wallenberg Egyesület tagja szerint azzal kezdődött a falu rombolása, hogy elvitték innen a termelőszövetkezetet, a tanácsot, s folytatódott a letéti könyvtár, a művelődési otthon megszüntetésével, az orvos, a pap távozásával. Legnagyobb hibának az iskola bezárása bizonyult, ugyanis a körzetesítést követően felgyorsult a faluból való elköltözés. A lakosság számára az iskola bezárása azt sugallta, hogy a falunak nincs jövője, fejlődés helyett hanyatlásra lehet itt számítani. Hét ház dőlt össze egy év alatt Csenyétén, a falu lakóházainak tíz százaléka.

A körzetesítési hullám hat évvel ezelőtt ért el Csenyétére. Bezárt az iskola, a gyerekek pedig a baktakéki körzeti általános iskolába kerültek. Restyánszky Lászlóné, a körzeti iskola igazgatóhelyettese szerint nem volt rossz dolguk a gyerekeknek a körzeti iskolában. Utaztatásukat is megnyugtatóan megoldották: a Volán a tanítási időhöz igazította a menetrendet. Két év óta, amióta saját iskolabuszuk van, még kényelmesebb a gyerekek szállítása.
De ez bármilyen szép is, a körzeti iskola mégiscsak idegenben van. Hazavágy tak a gyerekek, és hazavárták őket a szüleik. Csakhogy a falu lakóinak zöme a közigazgatásban, az ügyintézésben járatlan (a község lakosságának 90 százaléka cigány). Nem tudták, milyen fórumon adjanak hangot kívánságuknak.

A Raoul Wallenberg Egyesület, a magyarországi cigányok Phralipe szervezete, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is fellépett a csenyétei iskola újramegnyitásáért. A széles körű összefogás eredményeként szeptember elsején frissen vakolt épület, tiszta és berendezett tanterem, rendbe hozott udvar várta a gyerekeket. Pontosabban azt a nyolc gyereket, aki szeptembertől a csenyétei iskola 1-4. összevont osztályában fog tanulni.

Nyolc gyereknek iskolát építeni? Nem luxus ez? – kérdezheti az olvasó. A létszámot tekintve annak látszik, de mégsem az. Itt ugyanis kivétel nélkül cigánygyerekekről van szó, akik egymás között, felkészült tanító keze alatt vélhetően jobban haladnak majd a tananyagban, mintha a körzeti iskolában az óvodából, jobb módú családból jött, következésképpen némi előnnyel rendelkező társaikkal tanulnának együtt. Csenyétén szinte az iskola felújításával egy időben hozzáláttak az
óvoda felépítéséhez is. Októberben nyitják meg, s akkor már az idevaló gyerekek is az óvónők keze alól kerülhetnek az iskolapadokba. Bizonyára a mainál jobban hozzászokva a kitartó figyelemhez, a rendszeres munkához.
A csenyétei iskolaotthonos 1-4. osztály tanítónője, Komaság Margit idén végzett Sárospatakon. Tudja, hogy itt sok mindent másképpen kell majd csinálnia, mint ahogyan a képzőben tanulta.
– Ezekben a gyerekekben nagy a mozgásigény, ritkán képesek figyelni negyvenöt percig egyhuzamban – mondja Komaság Margit -, ezért élénkítő mozgást, frissítő játékot iktatok majd az óra menetébe.
– Munkakörülményei kielégítőek?
– Csenyétén még nincs készen a szolgálati lakás, iskolaotthonos váltótársam, nyugdíjasan tanító kollégám fogadott be magához.
– Mivel tölti a szabad idejét?
– Időm nagy részét leköti a tanítás, az órákra való felkészülés, a gyerekekekkel, a szülőkkel való ismerkedés, az olvasás. A hétvégeket pedig a gödöllői népfőiskolán töltöm. Az iskola újraindításával remélhetőleg megállítható a település sorvadásának folyamata. Újra nyitva tart a művelődési otthon, a könyvtár, jár már orvos, pap is Csenyétére, aztán a bolt bezárásának veszélye sem fenyeget már, és a közlekedés is javult valamelyest egy év alatt.
Fontos, nagyon fontos az óvoda, az iskola, a kulturális élet, a bolt, ám talán mindennél fontosabb a munkaalkalom teremtése a szülőknek. A földművelésben kevéssé járatos cigányságról lévén szó, a kézművességet kell szorgalmazni, ahogyan erre a miniszter is utalt avatóbeszédében.