48 órás ötletmaraton Budapesten is, a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány kezdeményezésére

2021/4

Az Abaújban szervezett közösségi tervezési maratont (Abathont) követően néhány héttel, a főváros IX. kerületében is megvalósult egy hasonló, 48 órás ötletmaratont megszervezése, a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA), a helyi lakosok, civil szervezetek és nagyvállalatok bevonásával.

Az FKA motivációja, amiért belevágtunk a szervezésbe, hogy az évente megrendezésre kerülő adománygyűjtő kampányunk során nem tudunk elérni, megszólítani nem reguláris (nem formalizált a szerk.) civil csoportokat.  Ezt azért érezzük problémának, mert nem gondoljuk, hogy a kerületet érintő kérdéseket, jelenségeket lehet a közvetlenül érintettek bevonása, megkérdezése nélkül értelmezni vagy egyes anomáliákat kezelni. Ez persze nem a kerületben működő formális szervezetek munkáját minősíti, de a lokalitásban aktív résztvevők spektruma nem tekinthető teljesnek. A közösségi hackathon eseményt megelőző, egy hónapig tartó –toborzó– kampányban törekedtünk arra, hogy a kerületi nyilvánosság csaknem minden fórumán megjelenjünk azzal az üzenettel, hogy kerületi ötletversenyt rendezünk. (Erre a feladatra egy külön pozíciót szántunk a projekt-stábon belül.) A felhívás tudatosan volt alacsonyküszöbű, visszatérő elemekkel, mint például, hogy az ötleteket előzetesen nem szűrjük, mint szervezők (kizárólag extrém esetben), annak érvényességét, megvalósíthatóságát a résztvevők fogják mérlegelni.  Pontosan nem tudjuk, hogy maga a hackathon esemény, mint forma, vagy az erről szóló kommunikáció áll-e a háttérében annak, hogy – kitörő örömünkre – rendkívül színes, nyitott és aktív cca. 40 résztvevővel, köztük 17 ötletgazdával indultunk az első este.

A Ferencvárosi ötletmaratonon résztvevők motivációja, amiért eljöttek és végig dolgoztak egy hétvégét: Előzetes ismereteink alapján tudtuk, hogy a társadalmi környezetben szervezett hackathonok gyakorlatában nincs feltétlenül jelen az a protokoll, hogy a szervezők tervezetten utógondoznák a projekteket, ill. direkt finanszírozást rendelnének melléjük. Határozott célunk volt, hogy ebben eltérjünk az egyébként jól kitalált sémától. Arra tettünk ígéretet, hogy az önmagukban talán szerénynek mondható pénzdíjak mellé, a legjobb projekt-ötletek mögött álló csapatok számára szakmai támogatást, valamint egy adománygyűjtő eseményen való részvétel lehetőségét kínáljuk. A három kiválasztott csapat a november végén tartott VII. Élő Adáson (ami egyébként online zajlott) több, mint 3 millió forintot gyűjtött.
A látható és mérhető díjakon és adományokon túl azonban sokkal értékesebbnek és nélkülözhetetlenebbnek tartjuk a belülről érkező igényt arra a tapasztalatra, ahogy azt az egyik résztvevőnk megfogalmazta: „érdekelnek azok a helyzetek, amiben valami új születik, amikor valami társadalmi változást előidéző dolog elindul”.

Fontos megjegyezni, hogy lehetőségeinkhez mérten nagy hangsúlyt fektettünk a helyszín kiválasztására. Várható volt, hogy a három napos intenzív, láthatóan kimerítő munka közben a résztvevőknek szükségük lesz, nyugodt, de inspiráló környezetre. Ehhez voltak jókor, jó partnereink a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, vagyis a KISKÉPZŐ fenntartói és pedagógusai, akik nem csupán egy helyet adtak a rendezvénynek, hanem igazi otthont. Akik nélkül pedig biztosan nem vágtunk volna bele a lebonyolításba, azok az önkéntes szakmai mentorok, akik nem csupán a játékosoknak, de a szervezőknek is jelentős támogatást adtak, pusztán csak a jelenlétükkel.


Öt állampolgári kezdeményezés kapott lendületet az első ferencvárosi ötletmaratonon

sajtóközlemény

Két egészségügyi, egy oktatási-nevelési és egy környezetvédelmi-fenntarthatósági projektötlet született az október 15-17. között megrendezett Ferencvárosi Közösségi Hackathonon: támogató csoport az eltérő fejlődésű gyerekek szüleinek a felismerés és az elfogadás korai szakaszában –  felnőtt fogyatékos gyermeküket ápoló családok tehermentesítése  –  a lakosság előtt is nyitott és művész-diákok által megálmodott iskolai közösségi tér –  hétköznapi problémákat a tudomány eszközeivel feldolgozó és játékos applikációval kiegészített oktatási program – és egy a helyi háztartásokat hulladékmentes megoldásokkal, közösségi komposztálással támogató, komplex zöld program mellett köteleződtek el a csapatok. Az itthon még új módszernek számító 48 órás ötletmaratont a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA) szervezte helyi lakosok, civil szervezetek és nagyvállalatok bevonásával, helyszíne a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium épülete volt.

Közel negyven résztvevővel zajlott le az első Ferencvárosi Közösségi Hackathon. Az előzetesen jelentkezők mind olyan kerületi kötődésű személyek voltak, akik vagy egy általuk égetőnek tartott helyi problémával érkeztek a zártkörű találkozóra, vagy azzal az elszántsággal, hogy aktív állampolgárokként szívesen dolgoznának mások által hozott ügyeken. A közösségi hackathon elsődleges célja az volt, hogy az ott megalakult csapatok egy-egy egészségügyi, oktatási vagy fenntarthatósági kérdést körüljárva, együtt tervezzenek megvalósítható projekteket. Ebben a munkában közösségfejlesztésben és projekttervezésben jártas mentorok is részt vettek, az ICG Tanácsadó cég pro bono munkatársi segítsége mellett. Az ötletverseny 7 tagú zsűrijét Matolay Réka zsűrielnök, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és az egyetem Science Shop programjának vezetője, Czibere Zsolt, a tavalyig kerületben működő bp (British Petrol) képviselője, Fenyvesi Péter, az FKA kuratóriumának elnöke, Reiner Roland ferencvárosi alpolgármester, Scsaurszki Tamás az FKA alapítója és Ráday utcai lakos, Szőke Attila a Vianova útépítő Zrt. igazgatója és Vágvölgyi B. András újságíró, a 9Magazin főszerkesztője alkották.

Oláh Roland, a projekt koordinátora hangsúlyozta, hogy az esemény verseny jellegének ellenére ebben a közös játékban nem volt rossz ötlet, pusztán azon múlott, hogy mely kérdésekkel foglalkozott egy-egy-egy csapat a beérkezett 16 ötletből, hogy az ez alkalomra megjelent részvevők milyen probléma megoldásában érezték magukat a leginkább kompetensnek és/vagy motiváltnak. A maratoni rendezvény célja volt az is, hogy a valóban alulról jövő kezdeményezések az eredetileg IT szektorban született hackathon versenyek feszített forgatókönyvéhez hasonló módon kerüljenek kidolgozásra. Olyan tervek születtek a hétvégén, amelyek képesek lehetnek további elköteleződéseket generálni, más kerületi partnerek támogatását is bevonzani, ill. belátható időn belül megvalósuló akciókat is létrehozni. Az itt született ötletek elsősorban nem egymással versenyeztek, hanem a civil társadalomban is sokszor érzékelhető tanult tehetetlenségen, az állampolgári közönyön akartak felülkerekedni, ami a szervezők és résztvevők egybehangzó visszajelzései alapján reményt keltően sikeres volt.

A fődíjas első helyezett az FKA 140 ezer Ft értékű szakmai díját és a Zwack Unicum Nyrt. 200 ezer Ft-os támogatását az egyik legígéretesebbnek tartott Cumifa projekt nyerte, amelynek ötletgazdája egy hét éves, hiperaktív figyelemzavarban és autizmusban is érintett kisfiát nevelő édesanya volt. Deák Barbara kezdeményezése arra a személyes problémára épült, hogy bár az ő gyermekének a szakértői bizottság szerint jelenleg 11 féle fejlesztést kellene kapnia, állami segítséggel mindössze 1-et tudnak ebből igénybe venni. S mivel az eltérő nevelési igényű gyerekeket nevelő családok egyelőre izoláltan, közös érdekvédelmi nyomásgyakorlás nélkül, önerőből nem tudják megoldani a problémáikat, most egy aktív szülői klubot szerveznek a kevés, de a korai felismerés szakaszában létfontosságú helyi információk megosztására. Idővel szülői hálózatot szeretnének létrehozni, amelyben az érintett családok – melyek közül az édesanya már 25-30 kerületi családdal kapcsolatba lépett – közösen próbálnak meg majd változást elérni. A projekt szimbóluma és névadója a Cumifa lett – beépítve magába egy másik hozott ötletet is – egyben kifejezve annak üzenetét is, hogy míg a szerencsésebb családok a gyerekeik egy-egy életszakaszán gondtalanul átsiklanak, másoknak ez nagy nehézségek árán és csak közösségi támogatással sikerülhet.

Ugyancsak egészségügyi témán, de más célcsoportért dolgoztak a második helyezettként 100 ezer Ft értékű szakmai támogatást nyert Szabad Anyák projekt tagjai is. Ők első lépésben havi 8 óra szabadidőt/fő szeretnének biztosítani azoknak a felnőtt gyerekeiket ápoló, most 12-13 tagú, idősebb szülői közösség tagjainak, akik élethelyzetükből adódóan és szakszerű támogatás híján, jelenleg is folyamatos, 24 órás otthoni szolgálatra kényszerülnek.

Harmadik helyezettként az FKA 60 ezer Ft értékű támogatását nyerte a Képző Klub projekt, amelynek keretében alapvetően Kisképzős diákok terveznek egy olyan helyi kulturális- közösségi teret kialakítani és működtetni saját iskolájuk épületében, amely elsőként a helyi diákok, idővel pedig az utcáról betérő érdeklődők előtt lenne nyitott.

Negyedik helyen végzett az egyéni igényekhez illeszkedő, komplex Zöldelő projekt, amely a ferencvárosi háztartások hosszútávú „zöldítését” tűzte ki célul. Ők első lépésben egy közösségi komposztáló rendszer kiépítését tervezik, amelynek fontos eleme lesz egy lakosok által könnyen elérhető, zöldhulladékleadó piaci stand, illetve vegyszermentes tisztítószerek csomagolásmentes forgalmazása. Utóbbihoz olyan tároló eszközöket használnának a program résztvevői, amelyekhez szintén Kisképzős diákok terveznének design elemeket.

Ötödik helyen a Fel-találók! nevet kapott oktatási projekt végzett, amelyben szintén egyéni igényekre felépülő és mobil applikációval is támogatott, a tudomány módszereit és eredményeit közérthető és hasznos formában alkalmazható életvezetési célú kezdeményezés születhet. A negyedik és ötödik helyezett csapatok 30, illetve 40 ezer Ft-os vacsorautalványt nyertek az FKA-tól, melyek a kerületi Jedermann Kávézóba érvényesek.

További felajánlásként a Szabad Anyák, a Képző Klub és a Zöldelő projektek gazdái megjelenési lehetőséget kaptak az immáron VII. Élő Adás közösségi adománygyűjtő esten. Az FKA által szervezett Élő Adások keretében az elmúlt 6 évben már 16 projekt kapott több mint 21 Millió Ft támogatást. Czibere Zsolt, a bp (British Petrol) képviseletében projektenként 50 ezer Ft-ot máris felajánlott az estre készülő hackathonos programokra, míg Matolay Réka a Science Shop nevében tett szakmai együttműködési felajánlásokat.

Az első Ferencvárosi Közösségi Hackathon szakmai programját a lengyelországi Filantrópia Fejlesztési Akadémia támogatta és a hazai Közösségfejlesztők Egyesületének szakmai együttműködésével jött létre. A rendezvény költségeit támogatta több helyi kötődésű nagyvállalat és vállalkozó: a K&H, a Zwack Unicum Nyrt. és a bp (British Petrol), természetbeni támogatók voltak a Nándori Cukrászda, a Dúzsi Bor Budapest és az EspressoShop.hu.

Az eseményről készült film a következő linken található:
https://www.facebook.com/ferencvarosikozossegialapitvany/videos/420170089770938
A filmet Eichner Hanna készítette.

Fotók: Jordán Helén

 

Oláh Roland: “A közösségi alapítványnál az én feladatom a támogatott szervezetekkel való kapcsolattartás, a sikeres adománygyűjtő kampányok utáni projektek megvalósulásának követése. Magamra szociális munkásként, közösségfejlesztőként tekintek, pár éve műsorkészítője vagyok a szintén helyi Rádio9 netrádiónak.”