Regionális szennyvíztisztítóról és a megszüntetésre ítélt vasútvonalakról példálóztam a korábbiakban azért, hogy ezek nyomán a közösségfejlesztő helyét és szerepét, de leginkább hozzáállását és így magatartását megtaláljam. Említettem, hogy szerintem nem lehet elkötelezettje semmiféle olyan érdekcsoportnak, amely bármelyik megoldást szorgalmazza.
(tovább…)
Dr. Faragó Sándor gyermekorvossal Tüske Ferenc beszélgetett. - Amikor késő este kiértem a Vörösvári úti gyermekrendelőbe, kicsit megdöbbentem. A termekben zsibongás, vidámság, asztalitenisz, mindenféle játékok. Mi is ez valójában?
Mi köt össze egymástól 1200 km távolságban élő emberke? Mi az, ami olthatatlan vágyat ébreszt bárkiben, hogy útra keljen, s ekkora távolságban látogasson meg másokat? Látszólag egyszerű a kérdés, hiszen régen tudjuk már, hányan és hányszor útrakeltek ennél nagyobb távolságot megtenni, örömtelinek nem mondható indítékból és körülmények között. S indulnak útnak nap-nap után üzleti, vagy éppen családi megfontolásból konkrét célokkal, vagy talán turistaként csupán idegen tájak, emberek felfedezésére. Vannak azonban esetek, amikor szokatlan keverékével találkozunk a felsoroltaknak.
I. Polgári szolgálatos státusz kérése Polgári szolgálatosokat nem nyereségérdekelt, közhasznú tevékenységet folytató intézmények alkalmazhatnak. A polgári szolgálatos státuszt az Országos Munkaügyi Központ engedélyezi. A kérelmezés módja:
Az Iskolafejlesztési Alakítvány projekteinek keretei között került sor - a The German Marshall Fund of the United States és a MKM támogatásával - a Superego Bt értő és figyelmes szervezői közreműködésével a Villányi úti Konferenciaszékházban a konferenciára december 9 és 10. között. 150 résztvevő figyelmét és érdeklődését jellemzi, hogy közülük 80-an kitartottak a másnapi választások előtti szombat délutáni záróeseményekig is.
A felmérés előkészítése 1994 januárjában kezdődött 10-15 helyi lakos közreműködésével, akik részt vettek a kérdőív összeállításában, a felmérés szervezésében, lebonyolításában. Ugyancsak a helyi fiatalok végezték el a kérdőívek számítógépes feldolgozását. A felmérés során 200 kérdőív került szétosztásra, ebből 188 érkezett vissza, ami nagyon jó arány.
A közösségi felmérés leggyakrabban már bemutatott módszere a közösségi feltárás mellett egy közösségi tervezési folyamat is. Más, egyszerűbb úton is el lehet azonban jutni a közösség aktivizálásához, pl. a ,Jövőműhely" módszerének alkalmazásával. Ezt a módszert először 1991-ben alkalmaztuk a Tolna-megyei Gyulaj-községben. A továbbiakban a módszer leírása és alkalmazásának összefoglalása következik.
Tájékoztató jelentés az 1993. évi tevékenységről (kivonatos közlés)
Püspökladány Város Önkormányzata 61/1992. (VI. 23.) sz. önkormányzati testületi határozatával létrehozta a Püspökladány Közművelődéséért Alapítványt. Az Alapító Okirat szerint: ,...törvény által kötelezően előírt közművelődési feladatai ellátásának elősegítésére, a város kulturális hagyományainak ápolására, új törekvések pártolására, kulturális, közművelődési intézményrendszerének a változó világhoz való igazítása érdekében."
Azt tapasztalom, hogy ebben a mindenféle változásokkal teli - nem feltétlenül tudatosult - világban a korábbinál többeknek van minden eddiginél nagyobb szüksége a népművelők és közösségfejlesztők - persze újszerű - munkájára. Ez természetes, hiszen a lényeges változásokhoz, átalakításokhoz, megújuláshoz mindenkor friss ismeretekre, szisztematikus és konvertibilis tudástőkére van szükség. A kultúrából tehát ilyenkor másra, másért és más módon van szükség. A népművelő most nem apostolnak vagy fáklyának kell, hanem a tudástőke ügynökének és sokszor bankárának is. Ezért neki a környezete drámai átalakulása közben mindenkinél nagyobb szakmai és személyiségi megújulókészséggel kell bírnia, hogy társadalmilag érvényes maradjon, s az embereknek - életük jobbá tételéhez - közvetlenül szükségük legyen rá.
A nonprofit szektor, a harmadik szektor, nem kormányzati szervezet elnevezések mindegyike a civil szervezetek lényegi jellemzőit ragadják meg, de más és más aspektusból. Az egyik inkább a gazdálkodás módja oldaláról közelít, vagyis azt tekinti elsődlegesnek, hogy az illető szervezetek tevékenységének célja nem a szétosztható nyereség növelése, vagyis nonprofit. A másik, inkább az output oldaláról, azt hangsúlyozza, hogy e szervezetek működése a közhasznot szolgálja. A harmadik pedig az eddigiek közgazdasági megközelítése helyett inkább politológiai jellegű, amennyiben itt a hangsúly az önkéntességre kerül, stb.
