Kategória archívum: Repertórium

Néhány gondolat a civil szervezetekről, a közösségfejlesztésről és a hatalomról

A modern, globalizálódó világban az egyének helyzete, közösségi szerepük és identitásuk egyre inkább kapcsolódik ahhoz és értékelődik azáltal, hogy hova tartoznak. Vannak-e közösségek, lokális szintű mikrohálózatok, amelyek számolnak velük? Van-e „hozzáférésük” az információkhoz, a kapcsolatkereséshez és kapcsolatok építéséhez? Hova és milyen kérdésekben számíthatnak közösségi támogatásra?

(tovább…)

Közösségi munka romák körében egy Budapesthez közeli kistelepülés felzárkóztató képzéséhez kapcsolódóan Esettanulmány

Szervezetem, a Kontakt Alapítvány, 2001-ben pályázatot nyert az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál 15–26 év közötti hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítésére. A programban azokat az embereket kellett felkutatni, akik valamilyen okból kihullottak az iskolarendszerű képzésből, és ennek hatására nem tudják életüket maguk szervezni és semmilyen kereső tevékenységet nem folytatnak. A kiírást az OFA kísérleti jelleggel hirdette meg, a nyertesek háromszor egy évre szerződtek a kiíróval, az országban összesen nyolc szervezet nyert. A lebonyolítás helyszínei földrajzilag és jellegüket tekintve is nagyon eltérőek voltak (Szombathely, Debrecen, Pécs 2 helyszínnel, Dunaújváros, Salgóbánya, Eger, Gödöllő). A felsorolásból látható, hogy a helyszínek között egyaránt megtalálható városi, kisvárosi és vidéki program, s hogy földrajzilag Magyarország minden tája képviseltette magát. E körülmény még inkább indokolta azt, hogy a lebonyolító szervezeteknek szabad teret kaptak és kísérleti módon alakíthatták ki saját koncepcióikat.

(tovább…)

A közösségfejlesztés és a helyi hatalom kapcsolata

A közösség elsősorban lokalitás. Bár sokak véleménye szerint a lokalitás szerepe erősen csökkent a modern, egyéniesedő fogyasztói társadalomban, mégis, egyre több kutató hívja fel a figyelmet a modern kommunikáció, az otthoni munkavégzés vagy éppen munkanélküliség, az utazási költségek növekedése miatti újkori helyhez kötöttség növekvő jelenségére (Henderson–Thomas 1987). Ez az újszerű, és sok esetben problémás lokalitás jelen van a vidéki Magyarországon is. A magyar község és közösség szavak szép összecsengése, ahogy az angolban is (community, local community) közel hozza, összekapcsolja a település és közösség fogalmát. Összetartozás és együttműködés. Önmagunk vezetésének igénye az önkormányzatiság szemszögéből nézve mást is jelent: helyi hatalmi tényezőket, helyi képviselőket, vezető testületeket, helyi erős embereket, érdekcsoportokat és civil szervezeteket a települési közösségen belül. (tovább…)

Rajtunk múlik! Tordas Konzultációs folyamat Tordason a hosszú távú településfejlesztési koncepcióról

Tordas 1800 lakosú kis település Fejér megyében, Martonvásártól 9 km-re, a Szent László patak mentén. Tordas neve akkor vált ismertté, amikor az első világháború utáni szegénység idején itt alakult meg a HANGYA Szövetkezeti Mozgalom, Almási Balogh Elemér vezetésével. A HANGYA Szövetkezet a megroppant Magyarország talpra állításában nyújtott mentőövet a lezuhant értékű mezőgazdasági termékek előállítóinak, a magyar termelőknek. Valójában termelési és értékesítési szövetkezeteket alakítottak a magyar áruk védelmében, s emellett (egy agrárpártoló filozófia mentén) afféle vidékfejlesztési programot kezdtek el, amelyet a háború és az 1949-es rendszer- és tulajdonváltás sodort el.

(tovább…)

„A puszták népe” – Pálfa Esettanulmány

Pálfai kapcsolatom 1993-ban kezdődött. Személyes ismeretség révén az akkori polgármester helyet adott a szekszárdi mentálhigiénés műhely évente rendezett egy hetes pszichotáborának, amelynek vezetője voltam. Mint kívülről érkezettek felmértük a közhangulatot, elemeztük a helyi statisztikai mutatókat, majd az eredményt visszacsatoltuk a lakosságnak. A folyamat egyik eredményeként elkészült a település első közösségi alapú egészségterve, amely 15 évvel ezelőtt igazi innovációnak számított. A beavatkozás hatására létrejött a Teleház Egyesület, majd a későbbiekben még 4 közösség (sport, nyugdíjas, polgárőr, horgász). Közben polgármester-váltás történt, és ezzel együtt a folyamat megtorpant, mert nem volt, aki „felülről” bátorítást adjon, pedig a „puszták népe” ezt elvárta volna.

(tovább…)

Együtt tervezve a közös jövőt… Esettanulmány (Összefoglaló gondolatok Nádasd fejlesztési koncepciójának elkészítéséről)

Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban…

Őshonos gyümölcsfák génbankja Taliándörögdön

2005 tavaszán 30 db facsemete érkezett Taliándörögdre, melyek elültetésére a Dörögdért Ifjúsági Egyesület vállalkozott – nem véletlenül –, hiszen a „csemeték” az ő munkájuk eredményeként érkeztek a településre, a dörögdi őshonos gyümölcsfák génbankját képezve!

(tovább…)

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiadványok

Közéleti aktivitás – lokális és európai identitás Készítette a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya 2007. szeptember 15-e és 30-a között

Kérdőív az állampolgári részvételről, Állampolgári Részvétel Hete, 2007

(tovább…)

Társadalmi szerződés, Nagykovácsi 2006.

Az előadás a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és partnerszervezetei által szervezett „Közösségi tervezés” konferencián hangzott el 2008. február 6-án. Az itt közölt anyag az előadás vázát adó Power Point szöveghű változata. (A szerk.) (tovább…)