Az előadás a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és partnerszervezetei által szervezett „Közösségi tervezés” konferencián hangzott el 2008. február 6-án. Az itt közölt anyag az előadás vázát adó Power Point szöveghű változata. (A szerk.)

Szerződéselméletek
A XVII. században bontakozik ki az elmélet
A „klasszikusok”
– Grotius (német-alföldi)
– Hobbes (angol)
– Locke (angol)
– Rousseau (francia)

A szerződéselméletek alapvetései
– A társadalmat és az államot megelőzően létezett egy természeti állapot (jó? rossz?)
– A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság arra indítja az embereket, hogy társulási szerződéssel önként létrehozzák az államot, lemondva jogaik egy részéről.

Hobbes
A Leviatán (1651)
– Természeti állapot (mindenki harcol mindenki ellen)
Az embert szenvedélyei igazgatják, vágyai kielégítésért küzd, kerüli a fájdalmat, törekszik az önfenntartásra, a többiek feletti hatalom megszerzésére tör.
– A szerződés nem a közösség és az uralkodó között jön létre, hanem egyes emberek között.
Megegyeznek egymással a hatalom átadásáról, ettől kezdve a hatalom elszámoltathatatlan (nem is szerződő fél).
– Az abszolutizmus legitimációja

Locke
Két társadalmi szerződést kötnek modellje résztvevői:
– szabad elhatározással létrehozzák a politikai közösséget;
– majd átruházzák a hatalmat a kormányzatra;
– feladják természetes jogukat, hogy mindig érvényesítik akaratukat vágyaik érdekében, de a létrehozott közhatalom védi biztonságukat, megóvja biztonságát (ti. másnak is vannak vágyai, érdekei);
– a hatalom csak addig megy el, amíg a közjót szolgálja.
A polgári demokrácia legitimációja

Rousseau
– A természeti állapotot a boldogság korának tartja

– belátva, hogy nem mehetünk vissza a „medvék közé”;
– valahogy mégis ki kell javítani a természeti állapot „elromlott” emberének lelkét;
– erkölcsi fejlődési utat tart járhatónak az emberi nem fennmaradása miatt.

– Modelljében az egyén gyakorlatilag önmagával szerződik, lemondva minden jogáról a közösség javára, átadva azt a „főhatalomnak”, ez azonban nem egy külső hatalom, hanem maga a nép, amely az erkölcsi tisztulási folyamaton átesett minden, a közösséget alkotó egyén belsejében van jelen.
– Közvetlen demokratikus ideált legitimizál/na

Elméleti konstrukció
– Vízió, látomás
– Filozófiai kategória

Nagykovácsi
– Nagykovácsiban emberek egy csoportja emberek egy másik csoportjával Társadalmi Szerződést kötött 2006 őszén.
– A modell (történeti) tipizálását hagyjuk későbbre.

Nagykovácsi (folyt.)
Pest megye, agglomeráció, zsákfalu
5000 fő/6000 fő<10 000 fő
Beköltözők, kitelepítés, betelepítések, lakosságcsere, kiköltözők, beköltözők
Falu, kisváros, Budapest–Buda zöld folytatása ???
Szervetlen-töredezett fejlődés, szervetlen-töredezett közösség (idegen???), elit

Hogyan kezdődött?
– Nem 2006-ban kezdődött…
– A rendszerváltás utáni első „demokratikus” testület, annak vezetése, a helyi új struktúra letéteményeseinek folytatólagos felelőssége, utánérzése,
– Akár a szervetlen, új elit újabb próbálkozása,
– A kezdeményezés kulcsfigurája az első „alpolgármester”,
– Bár elismertsége kétségtelen, mégis szinte az alapokon kellett kezdenie:

– Néhány feltételezett alapító támogató meggyőzésével, sok, néha teljes kudarccal fenyegető megbeszéléssel >> szélesebb konszenzus vágya.

Konkrét lépések
– Az országos választások után a helyi kampány, még inkább helyi közös dolgaink előkészítése.
Ami a konkrét lépéseket motiválta:
– szervetlen, aggasztóan kicsi választható csoport,
– a korábbi testület ellentétes megítélése, töredezettsége, a lakosság (vélelmezett) alapvető érdekeivel ellentétes mozgása,
– az előző periódusokban a vezetésben kvázi gyakorlott szereplőknek „fásultság-fáradtság” miatti kivonulása.

Egyeztető tárgyalások, meggyőzés
A tárgyalások fő gondolatai:
1. sürgető kényszer, ha nincs egyezség, nem tudjuk a falu dolgait jó irányba terelni, tartani;
2. mindenkinek engednie kell a maga által vallott (jogosan vagy nem ) álláspontjából, különben a konstrukció nem lesz sikeres, a közösség (benne az egyén) vesztesége nagyon nagy (helyrehozhatatlan) lesz.

Az alapító támogatók megtalálása
– Széles, a lehető legszélesebb együttműködésre hajlamos, hiteles, véleményformáló kör felkutatása,
– Jellemzően a „kitelepülő”, humán értelmiségi, művész kör, kis kitekintéssel a vállalkozói körre,
– Az együttműködésre hajlamos és alkalmas személyek sokszori gondolatcseréje a falu jövőjéről, egyidejűleg a jelöltek keresésével.

A Társadalmi Szerződés szövegezése
– Az alapító támogatók és az ügynek megnyert támogatottak (akik vállalták az önkormányzati jelöltséget) kötötték meg a szerződést,
– A folyamat nagyon sok egyeztető fórumot járt meg,
– Sem az alapító támogatók, sem a támogatottak pozíciója nem volt „kőbe vésett, több változás volt az egyeztetések során.

A megállapodást szövegezők köre
– Nagyjából kétszáz ember aktív, s hatvan ember tevőleges munkájának eredménye a Szerződés;
– A Szerződést 14 támogatott (választásra, közügyekre javasolt) és 17 alapító támogató írta alá;
– A szerződés a 10. variációban került aláírásra.

A Szerződés alapelvei
Hiszünk abban, hogy a XXI. század elejének kihívásaira nem az önzés, nem mások érdekeinek és értékeinek lesöprése, nem a mások iránti kritikai készség magas szinten tartása és nem a kizárólagosságra törekvés adja a jó választ, hanem a bizalomra és az együttműködésre alapozó lelki, szellemi és anyagi építkezés.

A Társadalmi Szerződés által érintett témák
I. A fejlesztés, cselekvés irányai:

– I/1. Oktatás, nevelés,
– I/2. Fiatalok és sport,
– I/3. Idősek,
– I/4. Kultúra,
– I/5. Egészségügy,
– I/6. Az önkormányzat költségvetése,
– I/7. Az önkormányzat vagyongazdálkodása,
– I/8. Környezetgazdálkodás,
– I/9. Helyi történelmi egyházak,
– I/10. Civil szervezetek.

A Nagykovácsi Társadalmi Szerződés
– Jellegéből eredően, nem lehet gondolati konstrukció:

– Minden témakör konkrét elérendő (részben már el is ért) feladatelemekre bontott.

Ügyeink rangsora
1. Az önkormányzati óvoda befogadóképességének növelése, valamint az általános iskola felső tagozata magas színvonalú működésének kiemelt támogatása és a továbbtanulni vágyó rászoruló fiatalok támogatási rendszere.
2–5. Infrastrukturális feladatok:
– A Nagykovácsi Víziközmű Kft. későbbi üzemeltetési költségeit csökkentő fejlesztések és rekonstrukciók
– A szükségessé váló (megfelelő finanszírozási konstrukcióval biztosított) ütemezett csatornahálózat bővítés;
– A helyi közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése;
– A helyközi közösségi közlekedés további biztosításához szükséges önkormányzati hozzájárulás.
6–9.
– Az „Öreg Iskola” további fejlesztése, ide koncentrálva a fiatalok számára javasolt információs központot, a kulturális és turisztikai központot, továbbá lehetőség szerint az idősek napközi otthonát;
– A harmadik felnőtt háziorvosi praxis kialakítása;
– Az iskolaépület felújítása;
– A közbiztonság javítása.
10–13.
– A helyi történelmi egyházak rendkívüli beruházásainak támogatása;
– A helyi sport finanszírozása;
– A civil szervezetek támogatása;
– A zöld és gondozott területek növelése.

A Társadalmi Szerződés működésének elve
– Az alapító támogatók és a támogatottak szerződnek, már egyidejűleg a csatlakozó támogatók is megjelenhetnek;
– Az alapító támogatók és a támogatottak megmérettetnek a helyi választásokon;
– Esetünkben teljes választási siker igazolta elképzelésünket, a 13+1 jelölt „teljes listával” bekerült a vezetésbe = a közösség elismerte, jóváhagyta, értékelte a TSZ-t, „aláírta”.

A dolog majdnem itt kezdődik
– A Társadalmi Szerződés ügye nem csupán választási konstrukció.
– A modell kidolgozói szinte mindannyian képviselhették a köz érdekeit, élvezhették a köz bizalmát, érezhették ennek a felelősségét.

Az önkormányzati közszereplő életútja:
1. felbuzdulás, jelölés, kezdeményezés,
2. meggyengülő kommunikáció,
3. csökkenő támogatás, bizalom,
4. fogyatkozó töltés, energia (a döntéseink soha nem lehetnek mindenki tetszésére, állandóan a demarkációs vonalon állunk),
5. elmagányosodás, bezárkózás,
6. csökken a teljesítmény, kiégünk, elegünk lesz, kiesünk a mezőnyből.

A Társadalmi Szerződés erre is megfogalmaz lehetőségeket
– Negyedévente kötelező baráti beszélgetésben veszünk részt, ahol minden „borsos” ügy megbeszélésre kerül.
– Ennél sokkal rugalmasabban, problémacentrikusan kellett összejönnünk.
De minden eddig felmerülő igényhez alkalmazkodott mindkét fél.

A Társadalmi Szerződés szankcionáló lehetőségei
„A Támogatottak tudomásul veszik, hogy a Támogatók a beszélgetéseket követően kialakított véleményüket a településen nyilvánosságra hozhatják. Ugyancsak elfogadják, hogy a beszélgetések, tájékoztatók, személyes beszámolók nem kielégítő eredménye és/vagy a Társadalmi Szerződés szellemének és elfogadott kötelmeinek megsértése esetén a Támogatók kezdeményezhetik a Támogatott nyilvános elmarasztalását, illetve a választott testületi tagságról történő lemondását”>a visszahívhatóság legalább nyomaiban megtalálható.
– >kétséges az ÖTV, de a közösség ereje méltóan nagy.
A közszereplő is ember
– Nagy segítségére lehet, ha stratégiai döntés esetén kikérheti pl. az Alapítók véleményét.
– Az Alapítók és a „közszereplők” egyező véleménye, de a lakosságot „megosztó” döntések esetében az Alapítók támaszt adhatnak a döntés súlyának elviselésében.

A rendszer testet öltött, de működése nem gond nélkül való
– A döntéshozók erősen érzik a támogatókon keresztül a társadalmi nyomást, ez érdekoldalról mindig erősebben artikulált, mint amennyire a támogatók a felelősségben osztozni képesek.
– A támogatók (vezéreltetve közérdektől vagy sem) erős befolyást gyakorolnak a döntéshozókra.
– Nagyon könnyű eltávolodni a teljesen mozgásképtelen „hivatali-hivatalos működés”–nek és a józan ész vezérelte privát működéseknek.
– Kertjeink határosak… érdekütközések.

Kertjeink határosak
– Nagyon nehéz indulás volt,
– Sok „nehéz” örökölt (vagy nem) eset terhelte az indulást,
– Voltak válságüléseink, válságmegbeszéléseink,
– Olyan is volt hogy valaki/k nem voltak érettek a közös munkára, a közösség képes volt megmutatni az utat.
De…
– A szerződés köre nem bomlott fel,
– Igazán mély válságok nincsenek a működésünkben,
– Valóban, a nehéz ügyekben a Támogatottak kikérik a Támogatók véleményét,
– A komoly ügyekben a Támogatók is jelentkeznek,
– Kopunk, súrlódunk, de talán jó célból.
A település működése
– Az alapelveket meg tudtuk tartani.
– Komoly kritika, állandó elégedetlenség nincs a községben, nincs „Monnyonle!” hangulat (természetesen van ellenzék).
– Az intézmények működőképesek, fejlesztések vannak.
– A falunak nincs adóssága!!!
Összefoglalóan
– A TSZ biztos, hogy nem csodaszer, de jó lehetőség.
– Az alapelvekkel egyetértő egyének kötik

– Van köze a hatalom legitimálásához,
– Jelen van az elszámoltathatóság motívuma,
– Nyitott a rendszer,
– Alkalmas a közösen elfogadott értékek rögzítésére, normatív elemei vannak,
– Írásbeli, rögzített.

1987-ben a Beszélő szamizdat kiadás különszáma Társadalmi Szerződés címmel jelent meg.
A Társadalmi Szerződés a demokratikus ellenzék programterve lett.

Összeállítoi: Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc, Kis János