Azonosság ¦ különbség ¦ érdekképviselet címmel két füzet jelent meg a Heves Megyei Tanács és a Művelődési Központ kiadásában. A füzetekben többek között az 1945 előtti és a mai egyesületekről, ifjúsági szervezetekről szerepelnek részletes ismertetők,…
MI AZ ICEA? Egy nemzetközi, nem hivatalos, közösségi neveléssel foglalkozó egyesület. 1974-ben alapították az USA-ban és ma már több, mint 80 tagországával az egész világra kiterjed tevékenysége. A szervezet célja, hogy felkarolja a jó gyakorlati kezdeményezéseket és a mind jobban szélesedő hálózaton keresztül elterjessze azokat. (tovább…)
Helyi intézményt - így iskolát is - a jelenlegi jogszabályok értelmében a helyi tanács testülete hozhat létre, szüntethet meg vagy szervezhet át. Ez a hatáskör jelenleg egyértelműen a tanácstestület döntési jogkörébe tartozik. (tovább…)
1. MT. 7/1988. rendelete az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról 2. A pénzügyminiszter 5/1989. rendelete az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás költségeinek megállapításáról, viseléséről és elszámolásáról. 3. A művelődési miniszter 3/1989. rendelete a felnőttek szakmunkásképzéséről, egészségügyi szakiskolai,…
A Csepeli Szabadművelődési Konferencián megjelentek kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy Szövetséget hoznak létre a települési önkormányzatok megalakulása előtt, azok kulturális önkormányzatának létrejötte és támogatása érdekében. A Szövetséghez a már megalakult Szabadművelődési Tanácsok, az Ideiglenes Szabad Művelődési Tanácsok, mint települési kulturális önkormányzatok, a különféle kulturális egyesületek, szervezetek és érdeklődő magánszemélyek csatlakozhatnak. (tovább…)
Nógrád megyében immár négy éve működnek népfőiskolák, faluszemináriumok. Ezek közül is elsősorban említésre méltó az erdőkürti népfőiskola, amely éppen május 17-én tartotta záróünnepségét. Mindenféleképpen meg kell említenünk a kállói első bentlakásos Katolikus Népfőiskolát, a patvarci Paraszt-Népfőiskolát, a kállói Cigány Népfőiskolát. (tovább…)
A nagyrábéi, az epöli és a csitári fejlesztésben egyaránt a vállalkozásra való felkészülés igénye merült fel. Egyesületünk elkezdte keresni azt a szakmai hátteret, amelyet a mai helyzetben a legmegbízhatóbbnak és legautentikusabbnak tart arra, hogy segítse a vidéki emberek gondolkodását, saját esélyeik latolgatását, döntéseik előkészítését. (tovább…)
Nagyrábén az önazonosság kérdésköre és az egzisztenciális gondok kerültek a fejlesztői munka homlokterébe. (A részletes jegyzőkönyvet ld. Lemezújság 1990. 2. sz. Groskáné Piránszki Irén: Közösségfejlesztés Nagyrábén cím alatt). Azok a nagyrábéi lakosok, akik a múlt értékeinek összegyűjtésére, a hagyományok felelevenítésére, vagyis a hagyományosabb értelemben vett közművelődési munkára szánták magukat, csalódottan tapasztalták, hogy a nyilvános beszélgetéseken a múlt már átlátható, leülepedett, emlékké nemesült, tehát örömszerző, hálás témáját egyre inkább háttérbe szorítja, sőt elnyomja a jelen bizonytalanságával, gondjaival való szembesülés. (tovább…)
Cséri Péter előadása a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai napján, 1990. április 16-án (rövidített változat) (tovább…)
Epöl Komárom-Esztergom megye egyik kis községe, ahol a lakosok száma nem éri el a 700 főt. A megyei középfokú szakmai tanfolyam hallgatóinak kerestünk eredetileg gyakorló helyszínt az animátoriközösségfejlesztő módszer megismeréséhez és gyakorlásához. A program szakmai irányítója az OKK Módszertani Intézetének jeles munkatársa, Vercseg Ilona volt. Így talán természetes, hogy titkon megfogalmazódott bennünk a remény, hogy ne csak a szűkebben vett szakmai programot teljesítsük, hanem folytatódjon együttműködésünk a falu vezetőivel, érdeklődő lakóival. (tovább…)
