Kategória archívum: Repertórium

Adalékok a gyerekközösségek önmeghatározásához

Jól megfontolta azt a Közösségfejlesztők Egyesülete, amikor dán és francia partnereinek olyan közösségeket, szerveződéseket ajánlott a tervezés alatt álló (azóta nyilván beinduló) Gyermek és demokrácia elnevezésű projektben, melyek igen sok szempontból különböznek egymástól. E döntésben világosan kifejeződik demokrácia-felfogásának mélyebb lényege: az innováció számára sem egyetlen megtalált-kiválasztott út létezik! A magyarországi gyerekvilágot körülvevő valóság sokféle utat kínál. Kínál? Inkább így fogalmaznék: a felnőttvilág bontakozó-megtorpanó demokratikus életminőség-kínálatai közepette sokféle kitörési kísérlettel próbálkoztak/próbálkoznak a demokrácia és a gyerekek barátai. (tovább…)

A Magdolna-negyed közbiztonsági és köztisztasági helyzete és a 2011-es Bűnmegelőzési program lakossági nézőpontból

1. A Magdolna-negyed bemutatása Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban tizenegy negyed van, amelyek közül a középen elhelyezkedőt Magdolna-negyednek nevezzük. A negyedek létrehozásának célja az volt, hogy a sokféle sajátosságú kerületi térségek egymástól való elkülönítésével tervezhetőbb legyen egy-egy negyed megújítása, rehabilitációja. A Magdolna-negyed a Népszínház-Fiumei-Baross-Koszorú-Nagyfuvaros utcák által határolt térséget öleli fel. Négy tér tartozik a negyedhez, amelyek közül a Mátyás teret többen is a negyed központjának tekintik. A negyed belső utcái a Dobozi, Lujza, Karácsony Sándor, Dankó, Kisfuvaros, Homok, Szerdahelyi, Szigetvári és a névadó Magdolna utcák. Ez utóbbi kinyúlik a negyedből, egy szakasza már a Csarnok negyed része. (tovább…)

A helyi kezdeményezéstől a világméretű elterjedésig: A Maison Familiale Rurale elnevezésű oktatási intézmények

A Maison Familiale Rurale elnevezésű oktatási intézmény serdülőkorú fiatalok és fiatal felnőttek globális képzését szolgálja, amelynek során az általános képzést a szakképzéssel ötvözi, bekapcsolva a folyamatba a családokat és az egész környezetet is.

Újraszerveződő „civil” társadalom a statisztikai adatok tükrében

A modern társadalom jellemzője a háromszektorúság. Ezen belül az állami szektornak elsősorban arra a feladatra kell vállalkoznia, hogy a fejlettség adott szintjén a minden állampolgár számára garantálható, jól szabványosítható, illetve a társadalom egészét szolgáló közjavakról gondoskodjék.

KÖZÖNY HELYETT KÖZÜGY

Hadd kezdjem Esterházy Péter szavaival az Esti című regényéből: „Természetesen nem lehetett normálisan normálisnak maradni, hisz folytonosan föl kellett tenni a kérdést, hogy most akkor egy normális országban egy normális ember mit tenne – és ez akkor sem normális, ha aztán azt tettük, amit normálisnak lehetett nevezni; a normális épp azért normális, mert nem kell rajta gondolkodni.” Itt akár be is fejezhetném – mégis, inkább megmagyarázom, mire gondolok, mikor e sorokat olvasom és idézem. (tovább…)

Kistérségi összefogással falvainkért: Konferencia az MTA regionális központjában 1993. ősz

A fenti címmel rendezett konferenciát az MTA Regionális Kutatási Központjának Észak-Magyarországi Osztálya 1993 őszén. Az alábbiakban közöljük a konferencia egyik résztvevőjének nacionáléját, továbbá a tapasztalatcsere összegző megállapításait. (tovább…)

A helyi nyilvánosság nemcsak helyi ügy: Megyei egyesület a helyi lapokért

1993. december 20-án Szegeden Lokalitás néven megalakult a Csongrád Megyei Helyi Lapok Egyesülete. Előzménye: másfél évvel ezelőtt találkoztak először azok a falusi lapszerkesztők, akik fontosnak érezték, hogy időnként összejöjjenek, a közös bölcsességet, tapasztalatot megosszák, hogy információkat, kapcsolatokat szerezzenek, hogy a lapkészítés során felmerült mindenfajta kérdésről, problémáról maguk között vagy a meghívott szakemberekkel szót váltsanak.

Szováta rendben: Kezdetben volt a forradalom

Az ,úgynevezett romániai forradalom" eseményeit követően sok-sok európai település választott magának partnerként ,ikervárost" (a már lejáratott testvérváros helyett). Százhalombattán néhány lelkes önkéntes akkor Szovátát jelölte meg, mivel nagyobb részük a Maros vidékéről vagy Székelyföldről került Százhalombattára. Borgó (György Csaba festő) a társaság küldötte 1990. január 13-án ezt táviratozta: ,Szováta rendben, írópapír, írógép kellene". S jött levél is két héttel később.

(tovább…)

Elkésett gondolatok a hőgyészi falusi turizmus tanácskozáshoz: 1993. november 15-19.

Nehéz a falusi turizmusról önmagában beszélni. Különösen annak, aki a falvak fejlesztésének, jövőjének általános kérdéseivel foglakozik egy ,halmozottan hátrányos helyzetű" térségben élve.

(tovább…)