A Közösségfejlesztők Egyesülete megrendülten tudatja, hogy Varga A. Tamás barátunk és kollégánk, aki az Egyesület egyik fő alapítója és mostanáig elnöke volt, 2002. július 5-én hosszú betegség után meghalt. Tamás méltósággal és az utolsó napokig aktívan dolgozva ment el közülünk, a családja a legvégső pillanatig mellette volt.

Élete minden szakaszában és minden színterén maradandót alkotott. Közösséget épített a műegyetemi munkája során, a színjátszómozgalomban; a művelődési házak megújításában a helyi közösség minél szélesebb hozzáférésének lehetőségeit kutatta-szervezte. Később a magyarországi települések revitalizációját kezdeményezte, amelyhez társakat toborzott, és csapatot épített. Vezető szerepet vállalt a közösségfejlesztés hazai kialakulásában és hálózattá szervezésében, a szakmai módszertan kimunkálásában. Könyvet, folyóiratot írt és szerkesztett. Minden fontos dologban az innovációt kereste, működő hálózatok és mozgalmak megteremtésén fáradozott. De nem is pontos ez a kifejezés, hiszen fáradtnak az utolsó percekig nem lehetett látni.
Mint egész életében, ezekben a hetekben is épített, a jövőnek dolgozott. Július 4-én még együtt készültünk ünnepélyesen birtokba venni a kunbábonyi Közösségi Ház újonnan elkészült épületrészét, a parkban elkészült „tetőt” az együttlétünk fölé. Ezt is a közösségnek szánta.
Varga A. Tamást az Egyesület a saját halottjának tekinti. Hamvait, Tamás kívánsága szerint, szűk családi körben helyezték örök nyugalomba.
2002. szeptember 5-6-án Kunbábonyban, az általa létrehozott Civil Kollégium Közösségi Házában emlékülést szerveztünk a szakma hazai megalapozásában kulcsszerepet betöltő Barátunk tiszteletére. A találkozó témája a KÖZÖSSÉG volt, hiszen ez az eszme volt Tamás szakmai törekvéseinek mozgatórugója.
A továbbiakban közzé tesszük a találkozóra kiadott füzetet. Az elhangzottakat az ősz folyamán könyvbe foglaljuk, és kiadjuk.
Tamás gazdag szellemi hagyatéka útmutatást és erőt ad nekünk közösségi munkánk folytatásához.

Budapesten 2002 szeptemberében