A MURAL PAINTING MÓDSZER

A mural painting (falfestés) a közösségi művé­szet egy Közép- és Dél-Amerikában honos formája, melyet Nica­raguában, Estelíben komplex közösségfejlesztő mód­szerként al­kalmaz a FUNARTE nevű szervezet.
Magyarországon a Murál Morál Csoport próbálta ki először a 2007 szeptembere és 2008 novembere közt megvalósuló „Utcai képzőművészet – életre kel­tett falak” című ifjúsági projekt keretében hátrányos helyzetű fi­atalok 6 csoportjával.

A módszer lényege a közös gondolkodás és közös alkotás a csoporttagok teljes bevo­nódásával. A festés nem igényel művészi elő­képzettséget, a nagy méret­ben való képi megjelenítés által kiküszöbölhetők olyan hi­ányosságok, melyek az iskolában megszokott kis mé­retű, részletezett alkotásoknál kitűn­nének, így minden­kinek sikerélményt nyújt a nagyméretű közös festmény elkészítése.
Az alkotás folyamata két részre bontható: a fo­lyamat hosszabbik részét kitevő témafeldol­gozó, a festést előké­szítő szakaszra és a fo­lyamat kicsúcso­sodását jelentő festménynek, mint fő produktumnak az elkészítésére.
A témafeldolgozás során a csoportvezető külön­böző nem formális nevelési módszerek segítségével (dráma­pedagógia, művészetterá­pia, emberi jogi ne­velés, kör­nyezeti nevelés, globális nevelés és egyéb az ifjúsági munká­ban és a tréneri munkában haszná­latos gya­kor­latok) formálja a csoportot és megpró­bálja előcsalogatni a csoporttagokból az adott témá­val kapcsolatos gondo­lataikat, vágyaikat, érzéseiket, vagyis a tagokat véle­ménycserére ösztönzi.
Komplexitása nemcsak abban rejlik, hogy segítsé­gé­vel bármilyen téma feldolgozható, és a közösségi tudat tükreként egy nagy felüle­ten megjeleníthető, hanem a művészi önkife­jezésnek is nagyszerű esz­köze. Ezenkívül az egész folyamatot végigkísérő csoportmunká­ban megvalósuló közösségi munka és alkotás fejleszti a fiatalok alkalmazkodó, kooperációs és kommunikációs készségét, vélemény­nyilvá­nításra, gondolataik kifejezésére, érvé­nyesítésére ösztönzi őket, mely mindenképp hozzájárul a résztvevők közösségi-állampol­gári részvételéhez. A módszer által kompeten­ciáik nemcsak közösségi szinten bővülnek, hanem a vizuális és más kreatív művészi eszközök alkalmazásával egyéni szinten is fejlődnek, az önkifejezés útján önismeretük, kreativitásuk, problémamegoldó készségük is fejlődik, és a témafeldolgozás-feltárás révén a világról szerzett ismereteik bővülnek, egy­másról és önmagukról alkotott képük, pedig tágul, egyre holisztikusabb látás- és szemlé­letmód alakul ki bennük.
A falfestéshez a festési technika, a nagy felüle­ten, nagy méretben közösen történő al­kotás megis­merésén, alapelveinek elsajátítá­sán keresztül vezet az út. Ez azt jelenti, hogy először egyre nagyobb mé­retű (A/4 – A/0) papíron, majd lepedővásznon ké­szülnek egyéni, kiscso­portos és egész csoportos kö­zös festmények. A résztve­vők mindvégig csak a 3 alapszínt (piros, sárga, kék), feketét és fehéret hasz­nálják, és abból kevernek minden to­vábbi színt. Természetesen ecsettel dolgoz­nak, és figurális, uni­verzális szimbólumok ábrázolásával fejezik ki a mon­danivalójukat, arra törekedve, hogy az min­denki számára érthető legyen. Ezt szolgálja a plakát­szerű megjelenítés is, vagyis a kompozíció néhány a képet kitöltő, kifejező formából, figurából való felépítése.

A módszer előnyei:
– bármilyen korosztállyal alkalmazható;
– diszkriminációmentes: bármilyen kultúrájú, nemzeti­ségű, gondolkodású, szociális hát­terű em­berrel jól működik;
– fontos egyéni készségeket, kompetenciákat fejleszt;
– csoportszintű kompetenciákat fejleszt – kö­zösségfej­lesztő módszer;
– a művészet eszközeivel fejezhetik ki magu­kat a résztve­vők a verbalitást ki lehet kü­szöbölni;
– a közös alkotás maradandó, nyilvánosság elé kerül­het, páratlan élményt nyújt a cso­portnak, al­kotóknak;
– az ifjúsági szakma minden területén alkal­mazható, segítő szakmákba, nevelői, peda­gógiai munkába könnyen beilleszthető.