Közösségi művészet – Lépés. Lehetőség
Thiesz Angéla Közösségi művészeti prezentációi. A Nyári Egyetem résztvevői 2011. július 30-án a következő performance-okat látták. Tekintse meg Ön is! (A szerk.) (tovább…)
Közösségi kapcsolatok igénye – a demokrácia megújításának esélye
Kalocsai Janka és Széll Krisztián kutatási beszámolója és vitája 2011. július 30. szombat, VIII. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért A beszámoló Babos Zsuzsa jegyzetéből, az előadók kutatási összefoglalójából, a Széll Krisztiánnal készült videointerjúból – kérdező: Kovács Edit – állt össze. Kalocsai Janka és Széll Krisztián egy 2008-ban indult és 2012 tavaszán befejeződő kutatás munkatársa, melyet dr. Utasi Ágnes vezet. (A kutatásvezető Előszava a 2010-ben megjelent első jelentésben a kutatás rövid összefoglalójának funkcióját is betölti, ezért a cikk végén közöljük! A szerk.) A kutatókat a gyengülő társadalmi integráció és a bizalomhiányos emberi kapcsolatok elterjedése foglalkoztatta és úgy találták, hogy a posztszocialista országok lakosságához képest a magyarok másoknál negatívabb képzeteket társítanak a demokráciához, másoknál kisebb baráti társaságokkal rendelkeznek és kevesebben kötődnek civil szervezetekhez. (tovább…)
Közösségfejlesztés az Avason. Esettanulmány
(A fejlesztői folyamatban több tevékenységet végzünk egymással párhuzamosan. Néhány közülük e tanulmányban kevésbé került kibontásra, szinte csak érintettük a teljes kép kialakítása érdekében, s vannak olyan szálak, amelyek mélyebben kerülnek elemzésre, és megoldási utakat mutatnak be. A programot hosszú előkészítő munka előzte meg, s nagyon sok előzménye volt annak, hogy ma igazán azt érezhetjük: elindult egy komplex fejlesztő munka.) A Dialóg Egyesület belépőjét az Avasra egy 2009 év eleji meghívás jelentette a Jezsuita Gimnázium akkori igazgatójától, Forrai Tamástól, Beke Pali* kollégánkon keresztül. Tamás atya abban gondolkodott, hogy az Avas lakótelepen működő Jezsuita Gimnázium és Kollégium zárt falait nyitottabbá teszi az ott élők felé. Egy akkori fejlesztési tervük kapcsán ennek a módját kereste. (tovább…)
KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS
Chuck Hirt(Frederick Douglass, „Letter to an American Slavery Abolitionist –1849.” In. Forward: Bobo Kim – Kendall Jackie – Max, Steve: Organizing for Social Change: A Manual for Activists in the 1990’s. DC., 1991, Seven Locks Press.) A részvételi módszer áttekintése „A reform filozófiájáról szólnék egy szót. Az emberi szabadság fejlődésének egész története azt mutatja, hogy minden engedmény, melyet érdekében tettek, komoly küzdelem árán született meg. A konfliktus érdekfeszítő, felkavaró, mindent elnyelő, és amíg tart, minden mást elhallgattat. Ezt kell tennie, különben semmi hatás. Ha nincs küzdelem, haladás sincs. Akik támogatni hivatottak a szabadságot, de lekicsinylik a küzdelmet, olyanok, mint akik szántás nélkül várják a termést. Esőt akarnak, de vihar és villámok nélkül. Az óceánt akarják, hatalmas víztömegének robaja nélkül. (tovább…)
Nyári egyetemi vita a közösségszervezésről, 2011. július 29.
A közösségszervezés számunkra viszonylag új közösségi beavatkozási terület, mert bár voltak-vannak nálunk is megvalósulásai, társadalmunk kulturális közege és közösségi szakembereink kulturális beállítottsága eddig meglehetősen távolinak érezte magától az érdekérvényesítésnek, a nyomásgyakorlásnak a megszokottnál nagyobb teret engedő módszerét, mely bár sok közösségfejlesztési elemet is tartalmaz, mégis – számos tekintetben radikálisabb szemléletű, s így módszertanilag is másképp építkező folyamat. (tovább…)
A helyi közösségfejlesztési folyamatról a közösségi felmérés kapcsán
"Ahol nincs olyan ember, aki a közösségért tenni akar, akkor ott, azt hiszem, megáll az élet is." (Égy egyesületi vezető)
(tovább…)
Civilek a társadalmi párbeszédben. Hogyan válhatunk konstruktív partnerekké?
Pallai Katalin vagyok, s amióta az eszemet tudom, a városok, a települések érdekelnek. A rendszerváltás óta önkormányzati tanácsadással foglalkozom. A 90-es években főleg helyi stratégiákkal foglalkoztam, több települési és térségi stratégiát kidolgozó csapatot vezettem. A 2000-es évek óta figyelmem egyre inkább a folyamat és szereplői felé fordult: a társadalmi részvétellel folytatott stratégiai folyamatokra és a helyi kérdésekről folytatott demokratikus párbeszéd szervezésére. Az érdekel, hogy hogyan lehet olyan folyamatot szervezni, amelytől a településeknek nem csak papíron lesz stratégiájuk, hanem közelednek is egymáshoz a szereplők elképzelései, közös irányt találnak, amelyben együttműködnek. Olyan folyamatokat, melyeknek során a szereplőket, akik alapvetően nem bíznak egymásban, vagy konfliktus alakult ki köztük, közös asztal köré lehet ültetni, abban segítve nekik, hogy túllépve kiinduló álláspontjaikon, együttműködő viszonyba kerüljenek, és értelmes megoldásokat találjanak ügyeik megoldására/intézésére. (tovább…)
Ülésezett a Kisiskolák Szövetsége
1995. november 11-én a csepeli Burattino Iskola (a hátrányos helyzetű gyerekek alapítványi kisiskolája) szíves vendéglátásában üléseztek a kisiskola elkötelezettjei, az ország minden tájáról érkezett szakemberek. Bevezetőként Benza Béla kuratóriumi elnök mutatta be a helyszínt, az iskolát, ahol a kisközösség melegével, emberi kapcsolatrendszerével pótolják a tanulók szocializációs hátrányait. Az iskola meghitt, emberi léptéke, tárgyi környezete tanúskodott egy személyközpontú, családias pedagógia működőképességéről.
Közösségfejlesztői szerepek és eszközök a radikális mértékű közösségi változásokban – szakmafejlesztési vita a Nyári Egyetemen – 2011. július 29. Kunbábony
A VIII. Nyári Egyetem egyik szakmai reflexiókra építő műhelyében arról kezdtek párbeszédet, szakmafejlesztési vitát, hogy mi dolga lehet a közösségfejlesztőnek, közösségi munkásnak válság idején, az érezhetően szűkülő társadalmi helyzetekben? A műhelymunkát Kovács Edit a Közösségfejlesztők Egyesülete és Giczey Péter az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület képviseletében vezette fel. (tovább…)
Közösségfejlesztői magatartásformák (4)
Bár olyan időket élünk, amelyben immár mindenki a maga szerepe szerint teszi, mert teheti a dolgát, de egyáltalán nem biztos, hogy ez mindig és mindenkire igaz - írtam volt korábban. Hiszen sokan vannak, akik nem tesznek semmit. Nem azért, mert nem merik. Talán nem is tudják, hogy mit és miképpen lehetne-kellene tenniök.
(tovább…)