Tíz éve alakult meg Dombóváron a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ez az évforduló nem annyira az ünneplésre, mint inkább további feladatok felismerésére ösztönöz bennünket. Így határoztuk el, hogy egy nagyszabású programot indítunk ebben az évben, amelyhez a MOTT Alapítványt sikerült indítótámogatónak megnyernünk.
“Kistérségek szerepe a vidékfejlesztésben” konferencia 1999. febr. 18–19. Kecskemét, Tó Hotel (tovább…)
A közösségi munka lényege, hogy az embereket bevonjuk az életüket befolyásoló kérdések megoldásába. Egyrészt, a közösségi munka a mindennapi embereknek azon képességéről szól, hogy együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megoldását. Ebben az értelemben a közösségi munka az emberek közötti kapcsolatokra összpontosít, valamint azokra az (állami és magán) intézményekre és döntéshozókra, akik az emberek mindennapi tapasztalatait irányítják. A közösségi munka célja a hatalmi egyensúly megváltoztatása, valamint olyan struktúrák létrehozása, amelyek a helyi irányítást segítik elő.
Küldetésünk 1994-ben alakult szervezetünk számára az 1998-as év a szervezet megszilárdításának, valamint jövőbeni működése hosszabb távú megalapozásának éve volt. A korábbi működést elemezve és értékelve hosszabb távra kirajzolódott előttünk a Civil Kollégium küldetésének hármas vonatkozása: – országos képzési szervezet és népfőiskola a (közösségfejlesztési projektekben dolgozó) helyi cselekvés szereplői számára; – a kunbábonyi képzési központ közvetlen környezetét jelentő felső-kiskunsági kistérség lakosai és közösségei kezdeményező- és cselekvőkészségének fejlesztése, s erre építkezve egy lokális népfőiskola funkcióinak betöltése; – a közösségfejlesztés szakképzésének intézménye. (tovább…)
Lakásbérlők Szövetkezete (HSB), Skora
1923-ban katasztrofális helyzet uralkodott Svédországban a lakások területén. Azok határoztak meg mindent, akik birtokolták a házakat. Rossz minőségű lakásokat építettek, és magas lakbért szedtek. A lakók érdekszervezetet alakítottak körülményeik javítására. Építőmérnököket szerveztek be és közösen elindították a HSB-t. A HSB házakat is épít. Saját takarékpénztárukba gyűjtött tőkéből építkeznek. A HSB épít egy házat, amely mint egy önálló gazdasági egyesület van bejegyezve. A lakók tagjai a szövetkezetnek és mivel a ház a szövetkezet tulajdona, egyben közös tulajdon is. Ezért is kell a benne lakóknak – ugyan egyesületi tagok - lakbért fizetniük.
Az IACD (Nemzetközi Kösségfejlesztési Egyesület) 1999. április 8–12-ig Edinburghban tartotta 2. világkonferenciáját. A Közösségfejlesztők Egyesülete mint a szervezet tagja, több pontban is érintett volt a konferencián. Vercseg Ilona részt vett egy műhelymunkában, és bemutatta az Egyesület és a Civil Kollégium munkáját, s egy panelvitán pedig a CEBSD-en belül folyó 9 éve tartó nemzetközi műhelymunkát volt alkalma magyar részről megvilágítani. A következőkben Vercseg Ilona e hozzászólását közöljük. (tovább…)
Az elmúlt esztendőben a Duna Televízió Forrásvidék című műsorának 17 adása volt, s 41 különböző jellegű kulturális tevékenységet folytató szervezetet sikerült bemutatnunk a moldvai csángómagyarok egyesületétől a hazai gyermekönkormányzatokon keresztül a floridai magyarok népművészeti múzeumát működtető alapítványig.
(tovább…)
1. Meddig ér a hangunk?
A tömegkommunikációs eszközöket, s azon belül az elektronikus médiumokat csoportosíthatjuk annak alapján, hogy üzeneteikkel milyen széles hallgatói, nézői körhöz jutnak el. Így léteznek: – helyi, – regionális, illetve körzeti, – országos, – ennél szélesebb, pl. műholdas vételkörzetű rádiók és televíziók. A továbbiakban mi a médiumok közül csak a rádiókkal fogunk foglalkozni. (tovább…)
A Világvárosok Önkormányzati Egyesületének Association of Metropolitan Authorities – A.M.A.) “Közösségfejlesztés – A helyi kormányzat szerepe” című kiadványa alátámasztja azt a véleményt, miszerint a közösségfejlesztésnek az egész önkormányzati kultúra részévé kell válnia. Ha ez megtörténik, az oktatás és képzés központi szerephez jut mind az önkormányzaton (vagy más közhivatalon) belül, mind pedig azon kívül, azokban a közösségekben, melyeket szolgálni hivatott. Nagy szükség van a közösségi szervezetek tagságát alkotó magabiztos és jól informált emberekre, olyan személyekre, akik értik a szervezőmunkát, képesek erőforrásokat vonzani és azokat kezelni, átérzik az önkormányzati döntések fontosságát és hatékonyan kommunikálnak.
Az alábbiakban egy esettanulmányt olvashatnak. A szerzője Cser Annamária, aki az esseni egyetemen tanul közösségfejlesztést, míg korábban a JPTE Szociálpolitika Szakán végzett 1998-ban közösségfejlesztői szakirányon, s tanára Vercseg Ilona volt. Tanulmányai során a mecsekaljai Bodán végzett gyakorlati munkát először társaival együtt, majd teljes felelősséggel, egyedül. Nyilvánvalóan ezek az élményei tették számára szükségletté a további tanulást. A két éves posztgraduális képzésen most tölti a második évet, s diplomamunkája megvédése után hazatér. Az esettanulmány lényegében egy tömörített esetleírás, s arról a gyakorlati munkáról szól, amelyet a német közösségfejlesztő hallgatók végeznek Essen különböző szomszédságaiban. Egy-egy hallgató csak a folyamat egy-két részletében vesz rész, hiszen maga a fejlesztői folyamat tovább tart, mint az egyetemi tanulmányi évek és nagyon sok hallgató számára biztosít gyakorlati terepet. Az esettanulmány végén a Szerző és egykori tanára, Vercseg Ilona E-mail levelezését közöljük. A szerk. (tovább…)
