Kategória archívum: Repertórium

Két baráti kolléga hozzászólása Angliából

Kedves Ilona,

Tamás halálhírét fogadva itt mindnyájuknak nagyon szomorú napunk lett. Tamást mindig kedves barátomnak tekintettem, a közösségfejlesztés terén pedig mindig személyes inspirációt jelentett a számomra. Tudnod kell, hogy ti mindketten igen mély hatást gyakoroltatok többünkre, akik itt Angliában közösségfejlesztőként dolgozunk. Amikor Marionnal Tamásról beszéltünk, mindketten úgy emlékeztünk rá, mint nagyon lelkes, kulturált, elkötelezett és alapvetően civilizált emberre. Mindnyájunknak hiányozni fog – de ugyanakkor ünnepelünk is egy mélységesen fontos és sikeres életet. Sorsa megadta neki, hogy országának egy bámulatos történelmi időszakában élhessen és ő rajta hagyta kézjegyét ezen a történelmen. Mindnyájan szeretettel és tisztelettel fogunk emlékezni rá. Mellékelek egy körlevelet, amelyet a Northern College munkatársainak írtam. (tovább…)

Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Svédországban, 1994

A svéd népoktatás rövid bemutatása – történelem, célok, ideológia és gazdálkodás

Az oktatás célja a tudás és az elért eredmények tanítása. A népoktatás célja több ennél. Nem csupán tudás átadása, az oktatás szintjét javítandó, de a társadalmi tapasztalat kommunikációja és a társadalmi tudatosság fejlesztése is, amely a szélesebb körű és mélyebb demokráciához vezet. A svéd népoktatás célja a tudás növelése, és az emberek tudatosságának, aktivitásának fokozása az állandóan változó társadalomban.

(tovább…)

Varga A. Tamás 1940–2002 – Szakmai életút

„Az 1954. évi kényszerű pályaválasztáskor úgy döntöttem, hogy ha már nem mehetek a makói gimnáziumba, akkor olyan technikumot választok, mely választással a fővárosba kerülhetek. Titkon azért tettem ezt, mert az osztályunkból egy lány is jelentkezett egy budapesti középiskolába, s gondoltam, így a közelében lehetek. Én jöttem Budapestre, s ő maradt otthon, mert nem vették fel. 1958-ban, az érettségi után először a Budafoki Kartonlemezgyárban dolgoztam technikusként, majd 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója lettem. Ám soha nem vonzódtam igazán a műszaki pályához, inkább a színjátszás, a színház, a rendezés iránt kezdtem el érdeklődni. Először a Budafoki Kartonlemezgyárban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem színjátszó csoportjában alapító tagként játszottam egészen 1970-ig. 1963-ban színjátszó-rendezői működési engedélyt szereztem. Jelentősebb rendezői munkát a Szkénében, majd 1970-től 1980-ig az Együttes Színházban végeztem.

(tovább…)

Felhívás továbbképzésekre

Közművelődési szakembereknek, pedagógusoknak és a szociális területen dolgozó, személyes szolgáltatást végző szakembereknek

Közösségfejlesztés Továbbképzés közművelődési szakembereknek és pedagógusoknak (tovább…)

A hagyományos paraszti társadalom kalákában végzett munkáiról

Az elhangzott beszélgetésből kiderül, hogy a paraszti társadalom közösségben végzett munkái mennyire megerősítették magát a közösséget, ami által a közösség maximálisan be tudta tölteni funkcióit, elősegítve ezzel tagjai gazdasági boldogulását, erősítve ezzel a közösséghez tartozás érzését, a körülmények engedte leghatékonyabb identifikációt, illetve szocializációt. A kaláka román eredetű szó, szívességi alapon szerveződő, egy közösségen belül működő, kölcsönös segítségnyújtásra épülő munkaforma. A szó használata a 20. sz. közepétől terjedt el, előtte főleg Erdélyben volt honos.

(tovább…)

Követő program, Okány

A helyi közösségi munkát végzi: Lingurár Sándor Külső, segítő szakember: Kovács Edit

Minden ember életében vannak „piros betűs” munkák, nekem ilyen munka az okányiakkal való együttműködés. Írásomban a számszerűen, programszerűen kevésbé mérhető – emberi, felfogásbeli – változásokra, illetve a segítő (fejlesztő) feladataira, lehetséges szerepeire szeretnék utalni.

(tovább…)

A romák társadalmi részvételének megerősítése közösségi fejlesztőmunkával

A romák társadalmi részvételének megerősítése közösségi fejlesztőmunkával
„A cigányok legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. De nem csak hiányt tapasztalunk körükben, hanem pozitívumot, többletet is, amely egész életünkre szóló élmény marad: a személyes kapcsolatok melegségét, a személyiség spontaneitását, a pillanat örömeivel való élni tudást.”Kemény István
(tovább…)

1 73 74 75 76 77 140