Kategória archívum: Repertórium

2020.07.11.

MÓRÁGY, a suttogó falu – esettanulmány

„Most még csak suttog a falu” címmel megjelent egy újságcikk a Tolnai Népújságban 2005. szept. 15-én, amely arról adott hírt, hogy a Zengőn meghiúsult NATO-lokátor egyik újabb, lehetséges helyszíneként felmerült Mórágy neve is. A hír fülbesúgásos módon terjedt a faluban, és alaposan megosztotta a közvéleményt. Az újságírói faggatózásra adott válaszok közül felfigyeltem Brambauerné Túri Zsuzsa véleményére: „[…] Ahol katonák vannak, ott közel a veszély. A Zöldekhez tartozom, ha kell, kivonulok, tiltakozni fogok ellene.” (Ez az én emberem! – gondoltam, és személyesen megkerestem.) Időmilliomos, egyedülálló, friss nyugdíjas pedagógus, akinek megtetszett a közösségfejlesztés ötlete. Hátha Mórágyon is lehet valamit kezdeni vele! – gondolta, és beszélgetésünk után csatlakozott a megyei szakmai műhelyhez. (tovább…)

2020.07.11.

Közösségfejlesztés Belgiumban

A régiók kiépítését követően a belga nemzeti parlament már nem felelős a flandriai kultúráért, oktatásért és jóléti politikáért, kizárólag a flamand parlament rendelkezik ilyen hatáskörrel. A VIBOSO egy olyan nem kormányzati szervezet, amely a flamand kormány támogatásaiból pártolja és támogatja a közösségi munkát Flandriában és Brüsszelben. Más szóval, szervezetünk Vallóniában nem tevékenykedik.

(tovább…)

2020.07.11.

A társadalmi tőke mint a társadalomban fellelhető nem anyagi erőforrás

(A társadalmi tőke alá tartozó jelenségek vizsgálata 2003–2004-ben került a közösségfejlesztés érdeklődésébe. Eddigi kutatási eredményeink a Parola 2004. 3. számában, valamint a közösségfejlesztés honlapján, www.kka.hu olvashatók. A témában szerzett tudásunkat gazdagítjuk most Kis Krisztián írásával, aki a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának (SZTE MFK) Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetében dolgozik tanársegédként, s emellett a Debreceni Egyetem Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Jelenlegi számunkban a társadalmi tőke elméleti megközelítéséhez járul hozzá a szerző, míg a következőben a társadalmi tőke alkalmazási, gyakorlati síkján ismerteti a LEADER-programmal kapcsolatos vidékfejlesztő gondolatait. A szerk.) (tovább…)

2020.07.11.

Közösségfejlesztés Arlón 2003–2004 Esettanulmány

Hogyan kerültünk Arlóra?

A polgármester már régóta fájlalja, hogy a településen nem működik a civil társadalom, nincsenek civil szervezetek. Azt tapasztalja, hogy hiába szólítja meg a lakosságot, a döntések előtt hiába kéri ki a véleményüket egy-egy fontos kérdésben, „süket fülekre talál”. A testület négy éves munkatervében kiemelkedő szerepet kapott a civil szerveződések létrejöttének támogatása. A településre a polgármester meghívására érkeztünk. Úgy gondolta, hogy segítségünkkel sikerül majd helyi kezdeményezéseket, cselekvéseket elindítani, amelyek szereplői a későbbiek során partnerei lehetnek az önkormányzatnak. (tovább…)

2020.07.11.

A részvétel mint közösségfejlesztési alapelv

A közösségfejlesztés szakmai alapelvei között az első helyen a részvétel / bevonás áll. Mint minden szakmának, a közösségfejlesztésnek is tisztán és félreérthetetlenül meg kell tudni fogalmaznia saját szakmai értékekeit, a gyakorlat alapelveit, az általa megkívánt, különböző szintű szakmai hozzáértést és szerepeket, a szakmai minősítés feltételeit, hogy mindezek útmutatóként szolgáljanak a közösségfejlesztőknek és a közösségi munkásoknak és referenciapontot jelentsenek a jó gyakorlat számára. (tovább…)

2020.07.11.

Állampolgári tanácsadó testületek

A tanulmányt a CEE Citizens Network 2003 májusában a boszniai Banja Lukán rendezett konferenciáján kapott „Citizen Participation Handbook”-ból választotta ki Vercseg Ilona. A Handbook-ot az International Centre for Policy Studies jelentette meg 2002 augusztusában Kijevben, „People’s Voice” projectje összefoglalásaként, Gina Gilreath Holdar és Olha Zakharchenko válogatásában, Agnes Natkaniec szerkesztésében. A tanulmány a 21–28. oldalon található. (A szerk.)

A részvételi módszertan áttekintése (tovább…)

2020.07.11.

Részvétlen demokrácia? – Válogatás az Állampolgári Részvétel Hete sajtójából 2005. szeptember 14. és november 14. között

Megmozdul a civil társadalom szeptember 19. és 24. között, amikor az Állampolgári Részvétel Hetén 16 országban, köztük Magyarországon is számtalan rendezvénnyel hívják fel a figyelmet a részvételi demokrácia fontosságára. Az Állampolgári Részvétel Hete arról szól, hogy az emberek használják-e a demokratikus intézményeket, részt vesznek-e a döntési folyamatokban, van-e befolyásuk a helyi ügyekben. (Metro)

*
(tovább…)

2020.07.11.

A Nyírpalota Társaság országos felhívása – Milyen önkormányzatot és milyen polgármestert akarunk?

Egy év van az önkormányzati választásokig. Még nem kezdődött semmilyen kampány ebben a témában, így talán alkalmas az idő, hogy erről eszmét cseréljünk. Gondoljuk végig, fogalmazzuk és vitassuk meg: a helyi társadalom, a települések, városrészek lakói és azok közösségei milyen helyi önkormányzatokat, s azok élére milyen polgármestert akarnak. (tovább…)

2020.07.11.

Az állampolgári részvétel és a közbizalom gyorsmérlege

Szúrópróbaszerű, országos felmérést kezdeményezett az Állampolgári részvétel hete alkalmából a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya 2005. szeptember 19-e és 25-e között az ország 18 megyéjében és Budapesten. (A felmérés egyedül Komárom megyében nem történt meg.)…

1 … 62 63 64 65 66 … 140
Accessibility by WAH