Részvétlen demokrácia? - Válogatás az Állampolgári Részvétel Hete sajtójából 2005. szeptember 14. és november 14. között

2005/3

Megmozdul a civil társadalom szeptember 19. és 24. között, amikor az Állampolgári Részvétel Hetén 16 országban, köztük Magyarországon is számtalan rendezvénnyel hívják fel a figyelmet a részvételi demokrácia fontosságára. Az Állampolgári Részvétel Hete arról szól, hogy az emberek használják-e a demokratikus intézményeket, részt vesznek-e a döntési folyamatokban, van-e befolyásuk a helyi ügyekben. (Metro)

*

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az eseményt beharangozó sajtórendezvényen arról beszélt, hogy a közösségi élet aktivitása jól mérhető egy-egy település arculatának fejlettségével, illetve lemaratottságával is. Azokon a településeken, ahol pezsgő civil élet van, és közös gondolkodás során döntik el, hogy milyen céljai legyenek a közösségnek, könnyebb pénzügyi eszközöket találni a tervek megvalósításához – tette hozzá.
A sajtóbeszélgetésen bemutatták a Közösségfejlesztők Egyesülete által kiadott RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? című zsebkönyvet is, amely a „kezdő szervezkedő embereknek” kíván segítséget nyújtani abban, hogyan vállaljanak kezdeményező, aktív szerepet környezetükben. (MTI hír, amelyet számos újság és weboldal lehozott)

*

Tüzek a csúcsokon
A Mecseki csúcstalálkozó – Örömtüzek a Mecsek csúcsain – elnevezésű rendezvénnyel ehhez a nemzetközi kampányhéthez csatlakozott öt koordináló szervezet: az Istenkúti Közösségért Egyesület, a Pécsi Zöld Kör, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, a Pécsváradi Várbaráti Kör és a Civilek a Zengőért Mozgalom. A szervezetek felhívást is megfogalmaztak a helyi és megyei döntéshozóknak az állampolgári részvétel fontosságáról. A Jakab-hegyen, a Tubesen, a Misinán, a Hármas-hegyen és a Zengőn szeptember 24-én, szombaton 17 órakor egyszerre gyúltak ki a tüzek, és késő estig az öt különböző helyszínen együtt voltak a hegytetőkön a tüzet gyújtó civilek. (index Pécs)
1942-ben, az úgynevezett „Mecsek Napon” a Mecsek Egyesület szervezésében civil szervezetek örömtüzeket gyújtottak a Mecsek csúcsain és a Szársomlyón. Most, 63 évvel később, ismét fellobbantak a lángok. (Dunántúli Napló)

*

Győr-Moson-Sopron megye több városában is megrendezik az Állampolgári Részvétel Hetét. A programsorozattal szeretnék felhívni a figyelmet a demokrácia fontosságára. Az eseményekkel a helyi közösségi és civil kezdeményezést helyezik a középpontba. (Kék Duna Rádió)
Csobod Tibor, a szervező TIT Pannon Egyesület elnöke a Kék Duna Rádiónak elmondta, az embereket meglepte a kérdés, hogy bíznak-e az önkormányzatokban, a rendőrségben, illetve a politikusokban. Ugyanakkor kiemelte, térségünkben bevonták a beszélgetésbe a településvezetőket is. Győr három alpolgármestere volt a vendég a fórumokon. Az akciósorozattal itt elérték, hogy nyílt párbeszéd induljon a lakosság és a vezetők között. A megye településeinek túlnyomó többségében azonban ez a párbeszéd még hiányzik.

Mit tenne polgármesterként?
Mit változtatnál, tennél lakóhelyed jobbá tételéért, ha te lennél a polgármester? – hangzott a meghívó kérdése. (kisalföld) 40 általános iskolás diák (többnyire a diákönkormányzatok vezetői) részvételével folyt Győrben érdekes és tanulságos beszélgetés. (Kék Duna Rádió online, Győr)
„Telt ház előtt tartott előadást az Állampolgári részvétel hetének mai rendezvényén dr. Kun András alpolgármester. A több tucat középiskolás diák az önkormányzati demokrácia alapjogaival, az állampolgári jogokkal ismerkedett meg.” (Revita Televízió, Győr)

*

Miskolcon egy héten át előadásokat tartanak az iskolákban a részvételi demokráciáról
(MIKOM Miskolci Kommunikációs Kht.)

*

Szót kapnak a somogyi civilek!
A program kapcsán Baróti Zoltánné, a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat egyik somogyi vezetője elmondta: szervezetük a településeken induló közösségi kezdeményezéseket támogatja, segíti. Nem pénzzel, hanem szakmai tanácsadással, ingyenes képzési programokkal. Mindenkit várnak, aki fontolgatja, hogy szívesen alakítana civil szervezetet vagy lenne mozgatója a lakóhelyén hiányzó közösségi kezdeményezéseknek. (Somogyi Hírlap)

*

A programhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is csatlakozik!
Szeptember 21-én 10 órától Nyíregyházán, a Mustárházban civil szervezetek képviselői beszélgetnek majd az állampolgári aktivitásról, délután 2 órától, pedig közösségi beszélgetés lesz az állami és az önkormányzati intézményrendszerek, valamint az állampolgár viszonyáról. Szeptember 22-én Tiszarádon regionális találkozót rendez a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat.
A leginkább tetsző javaslat: tartsunk egy ANTIPÁLYÁZATI napot, amikor azt kezdjük el vizsgálni milyen tartalékaink vannak még bennünk és a társadalomban, elfelejtkezve egy kicsit a pályázati forrásfüggőségről – mondja Varga Matild és Groska Éva, a rendezvény szervezői. (Szabolcs online)

*

A XVII. kerületi Közösségi Támogató Hálózat tagjai az Állampolgári részvétel hetéhez kapcsolódóan lehetőséget kaptak, hogy népszerűsítsék programjaikat a helyi rádióban. Az interjúk hatására többen jelezték csatlakozási szándékukat néhány tevékenységhez.
Szintén az Állampolgári részvétel hete keretében sajtótájékoztatót szerveztünk a XVII. kerületi Közösségi Támogató Hálózat munkával kapcsolatosan, amelyen három helyi újság újságírói vettek részt. A megjelent cikkek hatására is voltak érdeklődök. (Pájer Ildikó programvezető, Rákoscsabai Rádió és helyi lap)

*

Részvételre buzdítanak
Giczey Péter, az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület elnöke pénteki tájékoztatóján elmondta, hogy a kezdeményezés Debrecenben és a megyében szervesen illeszkedik az Életfa és a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat eddigi munkájához. Pontosabban nem is ezen szervezetekről van szó, sokkal inkább a közösségi munkán, a civil kezdeményezéseken van a hangsúly, melyeket az egyesület mindenben támogat, de anélkül teszi ezt, hogy rájuk telepedne.
Giczey részletezte az eddigi eredményeket, így megtudtuk, hogy folyamatban van a Csapókertben sikeresen működő Szomszédsági program kiterjesztése Debrecenre és a megyére. 2004 őszétől a Hálózat egy olyan projektet indított el, mely a hátrányos helyzetű településeken felkarolta az önkéntesek munkáját, megyei fejlesztő műhelyeket létesítettek. Ennek köszönhetően kilenc településről tizenegy fő kapcsolódott be az önkéntesek munkájába, és reménykednek abban, hogy a program továbbfejlődik, jelenleg is várják az önkéntesek tevékenységébe, a közösségfejlesztésbe bekapcsolódni akarók jelentkezését.
A programban részt vevők széles, alulról szerveződő nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Jövő héten holland önkéntesek érkeznek Debrecenbe, látogatásuk célja a tapasztalatcsere és az együttműködés elmélyítése. (Napló 2005. szeptember 16.) (vagy.hu)

*

Az igazi civil kurázsi még várat magára
Ezek az eredmények (ti. Tolna-megyei kérdőívé. A szerk.) különösen indokolják azt, hogy a képviseleti demokrácia mellett – a fejlettebb országokhoz hasonlóan – hazánkban is kialakuljon a részvételi demokrácia. Nélkülözhetetlen az állampolgárok és a közösségi erővel is rendelkező civil szervezetek aktívabb jelenléte mindabban, ami körülöttük történik.
A demokratikus jogállam fontos feltétele a „részvétlen demokrácia” átalakítása részvételi demokráciává, amely nem csak utópia, hanem feladat, a társadalom közös tanulási folyamata. Bár a részvételi demokráciához kapcsolódó fogalmak egyre divatosabbak, a valós törekvések egyre több akadályba ütköznek, és ezeket már nem lehet elkülönült kezdeményezésekkel leküzdeni, csak a felelős állampolgárok, választók és képviselőik józan együttműködésével! Mert ahogy Hamvas Béla írta: „Idiótának kell lenni ahhoz, hogy higgyek a nélkülem történő változás lehetőségében”. (Tolna Megyei Napló)

*

Megyénk is több helyszínnel csatlakozik a Közösségfejlesztők Egyesülete által szervezett „Állampolgári részvétel hete” országos rendezvénysorozatához!
Vas megyében a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat fogja össze a felmérést, melyet több településen, civil szervezetek közreműködésével szerveznek – tudtuk meg Pósfay Pétertől, a hálózat koordinátorától, a Helyi Nyilvánosságért Egyesület elnökétől. Hétfőn, kedden és szerdán Szombathely több pontjait a Civil Szolgáltató Központ és a Helyi Nyilvánosságért Egyesület önkéntesei és főiskolai hallgatók kérdezik az utca emberét. Körmenden a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes Kulturális Egyesület, Nádasdon az Együtt Nádasdért Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület, Vasváron a Vasvári Színi Egylet és a Gyepűbarátok szervezik a kérdőíves felmérést. A válaszokat még a héten összesítik, s eredményeit felhasználják a hét záró eseményein… (Vas népe, 2005. 09. 19.)

*

„Milyen önkormányzatot és polgármestert akarunk?”
Két kezdeményezést emelek ki ebben a tudósításban, az egyik az a hét végén szervezett kétnapos konferencia, amelyen az egy éve működő „Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat” mutatkozott be. Az ország minden részéből apró falvaktól, a kisvárosokon át, a lakótelepi terepekig, sokféle helyszínről érkeztek szakemberek és helyi önkéntesek, akik a környezetükben elinduló közösségi akaratok megfogalmazását, az első lépések közös megtételét segítették, illetve sokan a cselekvő közösségek képviselői is beszámoltak ezen a budapesti konferencián tapasztalataikról. Nagyon gazdag az a paletta, amelyen fiatalok és időskorúak programjairól, másutt a legkülönfélébb érdekvédelmi összefogásokról, kezdeményezésekről: azok örömeiről és gondjairól beszéltek a résztvevők. Feltűnő volt – és Újpalotáról nézve talán némi megerősítést is jelentett –, hogy mindenfelé milyen gyakori, hogy ha helyi akarat fogalmazódik meg egy közösségben, ha saját kezdeményezéseik vannak az ott élő polgároknak, mennyire gyakori és tipikus, hogy ez felborzolja, irritálja a saját döntéshozóik, önkormányzataik kedélyét. Sokak helyi tapasztalatából és történeteiből szűrődött le, hogy mennyire ingerült és felkészületlen a hazai önkormányzatok java része az igazi társadalmi aktivitás, az öntevékeny helyi kezdeményezésekkel kapcsolatosan. Hol politikailag akarják besorolni őket, másutt a kezdeményezők személyét igyekeznek otromba módon besározni. Az ellenzékinek egyáltalán nem mondható Ágh Attila politológus tanulmánya figyelmeztet nagyon szigorúan arra, hogy ezek a jelenségek a demokrácia legnagyobb visszafogói – más megközelítésben a diktatúra utóvédharcosi reagálásai. Ahogy a társadalomtudós fogalmaz: a „jó kormányzás” lényege, hogy a demokratikus átmenet után a társadalmi „finomszabályozásnak” kell bekövetkeznie, amikor megtörténik a váltás „a makro-politika logikájának megfelelő kormányzatról (government) a közpolitikai közösségekre és hálózatokra, a lágy, laza szabályozásra épülő kormányzásra (governance).” Ez pedig a civil társadalom kikerülhetetlenségét jelenti. De jó lenne, ha ezt mindenki értené, az is, akinek dolga van ezzel…!
Az Állampolgári részvétel hetén a kerületből a Nyírpalota Társaság most induló felhívását mutatták be a résztvevőknek, amelynek címe „Milyen önkormányzatot és polgármestert akarunk?” (teljes szövegét lásd külön! A szerk.) A kezdeményezés országos felhívássá terebélyesült. (Toronyhír, Újpalotai Civil Újság, Budapest XV.)

*

Bizalomtoplista készült
Az emberek a rendőrségben bíznak a leginkább, míg a politikusok megítélése a legrosszabb – derült ki egy közel ötezer fős minta alapján készült felmérésből, amely az állampolgárok demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmát szondázta. A megkérdezettek 49 százaléka „eléggé” megbízik a rendőrökben; a toplista második helyén az önkormányzatok állnak, ezt követi az igazságszolgáltatás intézménye. Negyedik helyre a parlament került, míg utolsó helyen a politikusok állnak: a megkérdezettek mindössze 9 százaléka vélekedett róluk pozitívan. A megkérdezettek több mint egyharmada „valamilyen mértékben” hisz abban, hogy befolyásolhatja a lakóhelyét érintő döntéseket, 60 százalékuk viszont nemleges választ adott erre a kérdésre. (MTI)

*

Megbízunk a rendőrségben
Míg az önkormányzatok és a rendőrség a nyerő, addig a politikusok az abszolút vesztesek abban a felmérésben, amelyben mintegy 4500 embert kérdeztek meg arról, mennyire bíznak meg az önkormányzatokban, a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban, a politikusokban és a parlamentben. A közvélemény-kutatást a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési osztálya készítette. – Az ország tizennyolc megyéjében és Budapesten végeztük a felmérést – mondta el a Blikknek Péterfi Ferenc osztályvezető. – Az utca emberei leginkább az önkormányzatokban és a rendőrségben bíznak. A politikusok egyértelmű vereséget szenvedtek: a válaszadók mindössze 9 százaléka vélekedett pozitívan róluk. (Blikk)

*

(Részlet Kajor Balázsnak az ÁRH koordinátorával, Varga Mátéval készített interjújából)
– Volt már ilyen megjelenése az állampolgári részvétel fontosságára felhívó törekvéseknek? Ilyen kampányhét?
Nem volt. Számunkra is új… Talán azért sikerül egy ilyet összehozni, mert közeledtünk olyan szervezetekhez, akik akciókat, megmozdulásokat is szerveznek. Ez egy új irány nekünk is. A közösségfejlesztés inkább a hosszú távú, tartós folyamatokra épít, kevésbé koncentrál a gyors változásra, radikálisnak mondható akciókra.
– Elmondható, hogy egyre inkább szükség van a radikálisabb beavatkozásokra?
Az biztos, hogy sok esetben a helyi aktivitás egy krízishelyzetből bontakozik ki. Jó esetben ébred a lakosság, s nem hagyják magukat: elindul egy folyamat, melyben a lakosság vagy csoport tiltakozni kezd, tüntetés, „asztalverés”, ilyesmi… Sokszor az elhúzódó folyamatban megismerik a törvényes lehetőségeket, jogaikat céljaik eléréséhez, és akár kooperáció is létrejöhet, melyben a civilek partnerévé is válhatnak a szemben álló félnek, a közösség tényleges érdekeit próbálva érvényesíteni, kontrollt gyakorolva. Tehát a radikális tevékenységnek is megvan a helye a folyamatban, de azt nem merném mondani, hogy erre egyre inkább szükség lenne… Amin továbbra is nagy a hangsúly, az a tartós változások elérése! (Alarm Magazin)

Tudósítások jelentek még meg – többek között – a következő orgánumokban is:
Békés Megyei Hírlap; Tolnai Civil, Blikk, Lélegzet Környezetvédelmi havilap; Népszabadság; Magyar Hírlap; Népszava; Magyarország.hu; Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztálya honlapja; index Pécs; www.gyor-online.hu, Hajdú online; Délmagyarország online; Kisalföld online; Magyar Rádió online, körzeti stúdiók; Klubrádió, Kék Duna Rádió, Magyar Rádió, TV2, Duna TV, ATV, Jánoshalma Televízió.