Kategória archívum: Repertórium

Helyi lapok és közösségek Csongrád megyében II.rész: Az önkormányzat mi vagyunk

Előző számunkban szegedi kollégánk dolgozatának első részében a megyei közösségi újság kialakulásáról, össze- fogásuk elindulásáról számolt be. Ezúttal a régid közösségeinek feltérképezéséről, bátorításáról vall. A helyi lapok jó részét könyvtárakban és könyvtárosok szerkesztik. Ugyanúgy a kisközösségek egy része is itt szerveződött. Találkozásom tehát a közösségekkel sem volt véletlen. De hogy mennyire fontos tudni, hogy hol és milyen közösségek vannak (és itt most nem elsősorban a nyugdíjas klubokra, szakkörökre, kertbarátok körre gondolok - bár ezek is nagyon fontosak), erre a Csabacsüdön töltött közösségfejlesztői "gyakorlat" ébresztett rá. Azokról az önszervező csoportokról van szó, amelyeknek ténylegesen van, vagy lehet beleszólása a település közéletébe, irányíthatják, véleményezhetik, meggyőzhetik, vagy kritikával illethetik az önkormányzat munkáját. Így elkezdtem összegyűjteni a megyében meglévő, illetve akkor születő közösségeket. Azonnal látni lehetett, hogy jól artikuláltak. (tovább…)

A Komárom-Esztergom megyei Közösségszolgálat

Előzmények

(tovább…)

Kistérségi összefogás: Térségfejlesztési program Jászszentlászlón

Az alábbi írás az Alapítvány egy pályázatának részlete, s minthogy a bírálók támogatást ítéltek a tervezésre, a későbbiekben még alkalmunk lesz a Parola lapjain visszatérni a jászszentlászlói program értékelésére, tapasztalataira. (tovább…)

Mit akar a Zala-kar?

A ZALA-KAR Térségfejlesztési (Innovációs) Társulás jelen formájában 1993 tavaszától létezik. A társulást 14 Zalaszentgrót környéki falu (Pakod, Zalabér, Batyk, Türje, Szalapa, Kisvásárhely, Mihályfa, Sümegcsehi, Kisgörbő, Nagygörbő, Döbröce, Vidornyaszőlős, Sénye, Zalaszentlászló) képviselőtestülete hozta létre, azzal a céllal, hogy a térség szűkös gazdasági, természeti és szellemi erőforrásait a leghatékonyabb módon tudja használni illetve továbbfejleszteni. Legfontosabb feladatuknak tekintik a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítését, ingyenes szaktanácsadást mezőgazdasági vállalkozók számára és a gazdálkodók, vállalkozók támogatását. Szeretnék fejleszteni a szociális ellátórendszert s a fiatalok és gyerekek lehetőségeit bővíteni. Hogy miből? A csatlakozó önkormányzatok lakosonként 50 forint (de önkormányzatonként minimum 10.000 forint) hozzájárulással fejezték ki tenniakarásukat s rendszeresen nyernek pályázatokon: a Népjóléti Minisztérium 1992-es pályázatán a családi gazdaságok, vállalkozások támogatására kaptak 1.700.000 Ft-ot. Ugyanebben az évben a Soros Alapítvány adott 2.000.000 Ft-ot, képzési célokra.

(tovább…)

Környezetbarát közösségek (7.): Másfél év mérlegen

A Független Ökológiai Központ közös programon dolgozik az USA-beli Vermont államban működő Fenntartható Közösségek Intézetével (FKI). Az előző Parola számokban hírt adtunk arról a másfél éves munkáról, a vermonti gyakorlat magyarországi adaptálásáról, amely Mosonmagyaróvárott és Sátoraljaújhelyen folyik. A helyi önkormányzat, a szakértők és a helyi környezetvédők, valamint a társadalom helyben fellelhető érdekcsoportjai közös tanulással egybekötött döntéselőkészítési munkában vesznek részt.

(tovább…)

Új foglalkozás alakul?: Bemutatom a közösségfejlesztést

A közösségfejlesztés társadalmi meghatározottsága (tovább…)

Helyi lapok és közösségek Csongrád megyében I. rész.: Az önkormányzat mi vagyunk

Hogy meg lehessen érteni: miért is foglalkozik egy főállású könyvtáros a helyi társadalommal, hogy miért is tartja fontosnak a nyilvánosságot, a civil társadalmat - és azok mozgatóit a közösségeket - 10 évre kell visszanyúlnom.

(tovább…)

Népfőiskola Svédországban

Harmadik évadját kezdi ez őszön a Komárom-Esztergom megyei Bakonyalján a Táncsics Mihály Kistáji Népfőiskola Egyesület, így nyugodtan elmondható: életképes közösséget alkot. Pedig a kezdetek nem voltak valami reménykeltőek! A megye "vakbélnyúlványaként" visszafejlődésre kényszerített 9 község csak 1950-től tartozik hazánk legkisebb megyéjéhez, addig Veszprém megye peremvidéke volt. A településföldrajzi szakirodalomból is tudjuk, hogy a tanácsi rendszerben kialakult település-hierarchiában országszerte a megyeszéli területek szorultak háttérbe. Így van ez nálunk is, annak ellenére, hogy a pártállam vezetői gyakran hangoztatták: a legiparosodottabb, a legfejlettebb megyék közé tartozunk. Nem segített, mert nem segíthetett községeinken a tanácsi összevonás sem, a termelőszövetkezeti integráció pedig egyenesen tönkretette a helyi agrokultúra hagyományait. Így adódott, hogy a kirakatként mutogatott Bábolnától

Közösségi rádió az Appalaches-hegységben: Amerikai rádióvendégek

Rich és Maxine helyi rádiót működtetnek a Kentucky állambeli Whiteshburgban. Aki a 88,7 MHz-es URH sávra állítja a készülékét, a WMMT nevű független közösségi hegyi rádiót hallgathatja a nap 24 órájában. Barátaink a Civil Rádiózásért Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete vendégeként Budapesten a Lágymányosi Közösségi Házban és Debrecenben találkoztak itthoni közösségi rádióadó alapításán munkálkodó kollegáikkal és nyolc éves gyakorlati tapasztalataikról számoltak be nekik.

(tovább…)

Utazás a demokráciában: A település gyermek-önkormányzatok

A Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete június végén egyhetes tanulmányutat szervezett Franciaországba. Türje, Terény, Nézsa, Levél és Szabadszent-király gyerek-polgármesterein és -képviselőin kívül közéleti szárnypróbálgatásaikat segítő pedagógusok és polgármesterek, valamint olyan pedagógusok és polgármesterek töltötték meg az Ikaruszt, akik a jövőben szeretnének gyerek-önkormányzatot kezdeményezni falujukban.

(tovább…)