Kategória archívum: Repertórium

ÖSSZJÁTÉK A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK HELYI TÁMOGATÁSÁÉRT Helyi forrásokból helyi ügyeket támogatni

A közösségi alapú fejlesztő munka folyamatos kihívása az, hogy hogyan képesek az emberek közös céljaikat felismerni, s erőforrásaikat összehangoltan mozgósítani a célok elérése érdekében. Vannak persze jó példák, és nagy számban ismerünk elakadásokat is. Amikor a Gyökerek és Szárnyak Civil Fejlesztő Műhely tagjaiként saját ferencvárosi (Budapest, IX. kerület) munkánkban mi is erre kerestünk felhasználható ötleteket, bevált gyakorlatokat, újfent rátaláltunk a közösségi alapítványokra. (tovább…)

ÉRTELMISÉGI IDEÁK ÉS HELYI SZÜKSÉGLETEK – A közösségfejlesztés jövője A Civil Közösségek Házában, Pécsett 2009. május 7-én elhangzott előadás írásos változata

A dichotómiába állítás azt sugallja, hogy más az eszme és más a valóság. A cím meghatározó távolságot érzékeltet az értelmiségi ideák és a helyi szükségletek között. Azt állítja továbbá ez a cím, hogy vannak, léteznek értelmiségi ideák és vannak, léteznek helyi szükségletek, vagyis az értelmiségi ideák nem tűntek el a történelem süllyesztőjében, sőt, újak is keletkeztek-keletkeznek, s a helyi szükségletek is felismert vagy felismerhető hiányok – csak hát a kettő között nincsen kapcsolat.

(tovább…)

Közösségi művelődés szakmai sátor

1. Milyen kihívások állnak a közösségi művelődés előtt? - A közösségi művelődés új szerepének meghatározása (ez a rendszerváltás óta nem történt meg!) - A szakmai profil kialakítása, viszonyának tisztázása az oktatáshoz, a szociális és ifjúsági munkához, más szakmákhoz; - A közösségi művelődés többszektorúvá vált;

(tovább…)

Természeti erőforrás, természeti tőke, társadalmi fenntarthatóság

Elhangzott: 2004. november 22-én, Nyíregyházán a „A társadalmi tőke és a természeti tőke közötti párhuzamok egy adott tájban” címmel rendezett szakmaközi szemináriumon. Az előadás alapját „A tájgazdálkodás tervezésének elvrendszere” című, a BOKARTISZ Kht. által készített anyag adta, abból idézzük az alábbi részletet. A szerk. (tovább…)

Megjelent Varga A. Tamás könyve

A közösségfejlesztés egyik hazai alapítója és szellemi vezetője 2002. július 5-én hunyt el Budapesten. A kötet anyagát a 2002. szeptember 5–6-án „Közösség” címmel Kunbábonyban, a Civil Kollégium képzési központjában rendezett emlékülésen elhangzottak, valamint az arra küldött hozzászólások, továbbá levelek, cikkek és tanulmányok adják.

(tovább…)

„Közösség” Európában

A jelen cikk a „közösség” szó azon értelmezéseit kutatja, amelyek a helyi társadalomfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködése során alakultak ki. A tanulmány elsősorban a „közösségek” fejlesztésében közreműködő európai gyakorlati szakemberek mindennapos tapasztalatából merít. A helyi, térségi és nemzeti szinten összegyűjtött tapasztalatokat európai hálózatokon keresztül osztják meg egymással a többnyire nem-kormányzati szervezetek.

(tovább…)

Tisztelt Olvasó!

A Közösségfejlesztők Egyesülete megrendülten tudatja, hogy Varga A. Tamás barátunk és kollégánk, aki az Egyesület egyik fő alapítója és mostanáig elnöke volt, 2002. július 5-én hosszú betegség után meghalt. Tamás méltósággal és az utolsó napokig aktívan dolgozva ment el közülünk, a családja a legvégső pillanatig mellette volt.

(tovább…)

Elhittük, hogy van értelme a munkánknak – A partnerség kiépítésének folyamata Rudabányán

Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén, Kazinczbarcikától 15 km-re fekvő település. Sorsát különleges természeti adottságai határozzák meg: Lakói évszázadok óta bányászattal, iparral foglalkoztak. 1920 után itt található Magyarország egyetlen vasérclelőhelye, melyet 1962-ben ércdúsítómű építésével kívánt kihasználni a szocialista ipartelepítés. Jelenleg egyetlen munkahelye van, a 75 embert foglalkoztató Ruda-Gipsz Kft.

(tovább…)

Az a jó, amit mások találnak ki és részt is vesznek benne – Részletek a Roma követőprogram zárószemináriumán elhangzottakból

„Most gyakran úgy érzem, nehéz helyzetben vagyunk, hiszen ez a mag, akik kezdeményezünk, csak öt–hat emberből áll. Négy éve kezdett ez a csapat dolgozni, akkor fogalmunk sem volt arról, hogy mit akarunk, arról meg pláne nem, hogy ezt hogyan kell csinálni. Ezt, ez alatt az egy év alatt, reméljük megtanultuk. Háromféle módszerrel dolgoztunk: kérdőíves felmérést, közösségi beszélgetések szervezését és a helyi tudás felmérését kezdeményeztük. A legnagyobb eredmény, hogy az egyik közösségi beszélgetés eredményeként megalakult az ifjúsági klub, két roma fiatal vezetésével. A segítségünket kérték, hogy megszervezzék önmagukat. Most éppen egy parkot készülnek helyreállítani. Arra számítunk, hogy ezek a fiatalok fogják folytatni a mi munkánkat, ők veszik majd át tőlünk.

(tovább…)

Egy felrepített, de meg nem valósított ötlet: A „SZÉPÜLŐ HÁZAK” PROGRAM

A "Szépülő házak" program torzója, amely a különféle beszámolókban többször visszaköszönt. Mi is az ötlet lényege? Tamási képviselői vetették fel az egyik közösségi szemináriumon, hogy egy ilyen programról gondolkodnak a maguk szomszédságában: Rácvölgyben. Itt is, mint sok más helyen, nagyon sok lerobbant, öreg, elhanyagolt ház van, amit a bennük élők nemigen tudnak önmagukban felújítani, modernizálni, komfortosítani. Az is szóba került, hogy ezekben az épületekben gyakran idős, egyedülálló emberek, vagy igen szegény, esetleg csonka családok élnek – ezért is kevés az önerejük ehhez a változtatáshoz.

(tovább…)