Budapesten az elmúlt években slágertéma lett a dunai fürdőzés lehetősége és a régi, vízen lebegő Duna-strandok visszaállításának ötlete. A VALYO Egyesület tagja, Madácsi Flóra 2022-ben egy félárú interrail-jeggyel felszerelkezve számos európai városban személyes tapasztalatokat gyűjtött a folyóban való fürdőzés trendjeiről.

A főváros vezetése, szakmai szereplők, valamint civil szervezetek – különösen a VALYO Egyesület – több szakmai egyeztetést is tartott arról, hogy a 20. század első felében népszerű, fából épített úszóstrandok modern változatai újra megjelenhetnének a Dunán. 2025-ben a VALYO-nak köszönhetően új dunai szabadstrand nyílt az Árasztó-parton, és a városvezetés jelezte, hogy a vártnál gyorsabban halad a dunafürdők (újra)nyitásának előkészítése is. A Fővárosi Közgyűlés eddig egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről döntött, de a jelenlegi szakmai álláspont szerint a budapestiek egy moduláris elemekből összeállítható, környezetbarát úszófürdőt talán már a közeljövőben kipróbálhatnak.

Hogyan használják más európai városok a folyóikat? Vannak-e más országokban is hasonló törekvések? Következzenek Madácsi Flóra tapasztalatai.

Donaukanal, Bécs

Bécsben több helyen is lehet ingyenesen fürdeni a Dunában és tavakban, ám a belvárosban pár évvel ezelőtt ez nem volt elképzelhető. A belvárosi szakaszon, annak ellenére, hogy a vízminőség megfelelő, a turistahajó-forgalom miatt ugyan nem ajánlott úszni a folyóban, de nem is tiltott.

Egy egyetemi szociális design kurzusból nőtte ki magát a 2020-ban a @Schwimmverein Donaukanal kezdeményezés, magyarra fordítva Duna-csatorna Úszóegyesület. A csoport közös úszásokat szervez, hogy felhívják a figyelmet arra, a folyó is egy városi köztér, és miért ne lenne elképzelhető például, hogy egy nyári napon lehűtsd magad egy úszással. Ahogy ők nevezik, ez egy folyékony köztér.

Az úszás egyébként a turistahajók menetrendjéhez van hangolva, ezért fontos a pontos indulás, az odafigyelés egymásra és a szabályok betartása. A belvárosi atmoszférán túl a dunai fürdőzés különleges élményét a sodrás adja. Ha nem szeretnél, úszni sem kell, csak biztonságos pozíciót felvéve lebegni. Ezt még kényelmesebbé lehet tenni egy, az egyesülettől beszerezhető lebegő úszózsákkal, amibe a cuccaidat is elcsomagolhatod. Tavaly nyár óta közvetlenül a Duna mellett, az Alsen Garten közösségi kertnél már öltözőfülkét és szekrényeket is építettek.

Más infrastruktúrára nem is igazán van szükség az úszáshoz. A csoportos úszásokhoz bárki csatlakozhat, ha bécsi vagy, érdemes minimális tagdíjért cserébe egyesületi taggá válni, mert így értesülhetsz minden időpontról.

Aare folyó, Bern

Bernben évszázados kultúrája van az Aare folyóban való úszásnak. Ezt időközönként megtorpantotta a szennyvíz-szennyezés és a hajóközlekedés, amit a városvezetés ingyenes strandok építésével kompenzált közvetlenül a folyó mellett. Ez azonban nem csillapította a városlakók vágyait, hogy a folyóban fürödjenek, mivel az Aareban sodródásnak nincsen párja.

A vízminőség kérdésének megoldását végül a szennyvíztisztító telepek megépítése hozta el, azóta kristálytiszta a folyó vize. Az Aare különlegességét az adja, hogy a folyó a város közepén, egy völgyben fut. Lent a természet, fent a város, de a folyóban sodródva kevéssé érzékeled a fővárost, inkább olyan, mintha a hegyekben lennél.

Van több úszóútvonal is, kezdő sodródóknak az Altenbergsteg és a Lorraine Bad közötti szakaszt ajánlják, ami a főpályaudvartól csak 15 percre van gyalog. A magas völgyhídról lenézve már láttam a sodródó pontszerű embereket, és alig vártam, hogy köztük legyek

Ha nincs vízhatlan úszózsákod, és van cuccod, amit le szeretnél rakni, akkor érdemes lesétálni a Lorraine Bad-ig. Ez egy pici ingyenes strand, nagy medencével, amit egy fal választ el a folyótól.

Bernben a legtöbben rutinszerűen ugranak le úszni munka után, akár minden nap. Délután 3-4 óra tájékán egyre több ember jött, 6 körül már hömpölyögtek az emberek felfelé sétálva a parti sétányon. Nagyjából 20 percet sétáltam a Lorraine Badtól az Altenbergsteig, itt ereszkedtek be a legtöbben a folyóba. Egyébként bárhol könnyen ki és be lehet mászni a köveken, elszórva létrák is ki vannak helyezve segítségképp.

Nagyon addiktív élmény az Aareban sodródni, több kört is mentem.

Flussbad Oberer Letten, Limmat folyó, Zürich

Más svájci városokhoz hasonlóan Zürichben is évszázados hagyománya van a városi úszásnak, így nem meglepő, hogy a belvárosi folyópart nyári látványának elengedhetetlen elemei az úszó, sodródó, a hídról ugráló vagy a kiépített stégeken napozó emberek. Olvastam arról, hogy vannak városlakók, akik úszva járnak dolgozni, váltóruhájukkal az úszózsákjukban.

A Flussbad Oberer Letten a Limmat folyó 400 méter hosszú, betonmederbe terelt szakasza, ami kifejezetten fürdésre lett megtervezve. A folyó másik, párhuzamos ágán természetközeli a partkialakítás, ott úszókat kevésbé láttam, kutyásokat, gumicsónakázókat annál inkább.

Az úszószakaszhoz kiépített infrastruktúra is tartozik, az ingyenesen használható fürdőházban vannak saját lakattal zárható szekrények, vizesblokk, öltözők, napozóteraszok, stégek. A belvárosban ez tűnt a legfelkapottabb úszóhelynek, elég nagy volt a forgalom hétköznap kora délután is.

A berni tapasztalataimmal összehasonlítva a Flussbad Oberer letten abban tér el, hogy sokkal mesterségesebb és szabályozottabb, ‘strandszerű’ a környezet, a sodrás és a türkizkék tiszta víz emlékeztetett, hogy egy svájci folyóban úszok. A kiépítettség, a vízimentők jelenléte viszont nagyobb biztonságot nyújt, gyerekes családok számára sokkal inkluzívabb ez a kialakítás. Az is nagy előnye, hogy a központi elhelyezkedése és ingyenessége miatt tömegek számára elérhető, a nyári hőségben szuper túlélési helyszín.

Flussbad Unterer Letten, Limmat folyó, Zürich

Az Oberer Lettenhez hasonlóan ez a fürdőhely is a Limmat folyótól egy gáttal elválasztott csatornában épült ki, csak folyásirányba 600 méterrel lejjebb. A Flussbad Unterer Lettent az 1900-as évek elején nyitották meg, miután a munkásnegyedekbe költöző tömegek számára az Oberer Letten folyami fürdő kicsinek bizonyult.

Ezt a folyami fürdőt nem lehet közvetlenül megközelíteni a partról, a domb felől egy utcából lehet lejutni. A dombról a fürdőház felé haladva teraszos napozó dekkeket hoztak létre. Leérve a több mint száz éves fürdőháznál lyukadunk ki. Ha letennéd a cuccaidat, vannak zárható szekrények, amihez saját lakatot kell magaddal hoznod.

A fürdőházból kiérve már ott is a folyami fürdőhely, amit egy magas stégrendszer határol körül, ez a közlekedés mellett napozóteraszként is funkcionál. Ez a fürdőhely is ingyenes, és ezt is úszómester felügyeli. Az Oberer Lettenhez képes jóval rövidebb a szakasz, összesen 100 méter, így 1-2 perc alatt le lehet csorogni, ellenben a kimászás után a stégen gyorsan vissza is lehet sétálni a végére, újra beugrani, és így tovább, amíg meg nem unod.

A sodrás viszonylag erős, ezért egy ‘gereblyének’ nevezett rácsot alakítottak ki a végén, ami a vizet átengedi, az embereket nem. A rács egyben létraként funkcionál, ezen lehet kimászni a stégre. Mielőtt bemennél a vízbe, érdemes megfigyelni, hogy az emberek hogyan kapaszkodnak meg a rácsban, mivel a sodrás miatt könnyen megütheted magad.

FLOW, Brüsszel

Brüsszelben nem szokás szabadtéren úszni, nemhogy a folyóban, de városi strandok sincsenek. Vagyis nem voltak, pár évvel ezelőttig. A @Pool is Cool szervezet 2016 óta azon ügyködik különféle városi vizes akciókkal, szakpolitikai javaslatokkal, hogy ez megváltozzon. Például felfújhatós medencéket állítanak fel a belvárosban, vagy úszógumikkal csónakáznak szökőkutakban. Legnagyobb projektjük a FLOW átmeneti szabadtéri uszoda.

A FLOW Brüsszel egyik rozsdaövezetében található a folyó mellett, 25 perc sétára dél felé a Midi pályaudvartól. A másik irányból Anderlecht egy társadalmilag nagyon diverz, kisvárosias hangulatú városrésze határolja, ahol magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya. A barnamezős területen keresztül haladva kicsit félelmetes érzésem volt egyedül, de azért a senki földje hangulaton segítettek a néhol feltűnő aszfaltfestések, más tudatos emberi beavatkozásra utaló jelek. Az uszodánál viszont már sokan voltak az augusztusi forró hétköznapi kora délután. Leginkább hangosan bandázó környékbeli tini srácok, szülők és nagyszülők gyerekekkel, meg látszólag tudatosan ide érkező városi fiatal pionírok.

A helyválasztást állítólag az indokolta, hogy erről a folyóparti területről egyik hivatal sem vallotta, hogy az ő hatáskörébe tartozna. Az építményt egyfelől jövőbeli szabadtéri uszodák prototípusaként építették, másfelől azért, hogy demonstrálják az önkormányzat felé a szabadtéri fürdőzés igényét, és egyben felhívják a figyelmet rá mint megoldás a nyári hőségek átvészelésére. Közösségi finanszírozásból, önkéntes munkából építették meg a helyet, bevonva 50 környékbeli fiatalt, akik hátrányos helyzetű közösségekből érkeztek. A projekt fontos célkitűzése, hogy szolgálja a társadalmi integrációt, és szervesen beágyazódjon a szomszédság életébe. Az uszoda egyben köztér is, hiánypótló szerepet tölt be a környéken, ami szűkölködik olyan közösségi terekből, ahol ingyenesen, egészséges és biztonságos körülmények között lehet eltölteni a szabadidőt. A FLOW átmeneti használatra épült, azt szezonálisan fejleszti tovább a szervező csoport.

A helyszínen rendszeresen tartanak úszótanfolyamokat, esténként kulturális és közösségi programokat. Érezhető az alulról szerveződő hangulat, látszik, hogy akik kitalálták és üzemeltetik, nagyon szeretik csinálni.

A Pool is Cool 7 éve tartó erőfeszítései nem hiábavalóak, tavaly nyáron jelentette be a városvezetés, ha minden a tervek szerint halad, 2027-re megépül Brüsszel első hosszútávú folyami strandja.

Itt olvashattok többet a FLOW-ról: https://flow.brussels/en

Bassin de la Villette, Párizs

Párizs önkormányzata arra készül, hogy a Szajna vízminőségét úszásra alkalmassá teszi 2024-re, hogy az olimpia vizes versenyszámainak egy részét a folyóban rendezhessék. Addig is kísérleti úszómedencéket hoztak létre a tavaly 20 éves Paris Plages program keretében, ami arról szól, hogy hozzáférhetővé teszik a városi folyópartokat az emberek számára, a gépjárműforgalom beszüntetésével.

Én a La Villettenél próbáltam ki az úszást. Minden nap idősávokra van osztva, 3 órás turnusokban engedik be az embereket. Ingyenes, de időben kell érkezni, mert sokat kell sorban állni, hogy biztosan bejuss. Minden turnus végén, amikor mindenki elhagyta a strandot, biológiai víztisztítást végeznek.

Az ingyenes úszáslehetőség diverz társadalmi csoportokat tud megszólítani, sok anyuka jött ki gyerekekkel délelőtt. Sok embert láttam, akik feltételezhetően nem tudnák megfizetni a strandolást. Aki nem tud úszni, annak van lehetősége itt megtanulni oktatók segítségével a kisebb medencében.

A medence fauszodaként van kialakítva, azaz közvetlenül a csatorna vizében úszol, a dekkek és szűrőrendszerek által körülhatárolva. Meglepett a kialakításban, hogy mindenhol kordonok vannak, amitől inkább emlékeztetett egy fesztiválra a hely, mintsem strandra. Hiányzott az érzet, hogy egy folyóban úszok. Összességében mégis nagyon jó konstrukció a fauszoda megoldás, és izgalmas élmény volt egy ennyire nyüzsgő városi környezetben úszni.

München, Isar

Mielőtt az Isar ikonikus városi térré vált volna, mint sok más folyót, az 1800-as években ezt is szabályozták és betonmedrekbe terelték. Az egykor sok ágú, kanyargó folyót több mint egy évszázadig legjobb esetben egy infrastrukturális elemnek tekintették, de gyakrabban inkább a város ellenségének. Gazdaságilag értékes volt a bányászat, a közlekedés és az energia szempontjából, ugyanakkor félelmetesnek és veszélyesnek nyári áradásai miatt.

A rugalmatlan műtárgy egyre kevésbé tudott megbirkózni az áradások vízmennyiségével és a nagy sodrás által hozott uszadékokkal, ami jelentősen roncsolta a művi folyómedret. Az is előrelátható volt, hogy a klímaváltozás következtében még gyakoribbak lesznek az áradások és ezáltal a haváriák és károk.

A ‘90-es években indult el a renaturalizáció. Elbontották a mederfalat, sekélyebbé és szélesebbé alakították a medret, köveket hordtak bele, és őshonos parti növényeket ültettek erózióvédelmi céllal. A nyolc kilométer hosszan átalakított folyópart több szakaszán a part egyben egy gyepes placc, ami időszakosan elárasztódik, majd gyorsan regenerálódik, úgy, mint a természetben. Az ‘Isar Tervet’ az egyik legjobban sikerült belvárosi folyórevitalizációs kísérletként tartják számon, ahol sikerült összeegyeztetni az ökológiai szempontokat, a szezonális árvízi folyamatokat és a városi rekreációs igényt.

Kipróbálva az volt a benyomásom, mintha egy hegyi patak partján nyaralnék, amit munkaidő után hirtelen ellep rengeteg jókedvű ember. Én a Wittelsbacherbrückétől délre fürödtem. Ottjártamkor nagyon aszályos időszak volt, a folyóban kevesen úsztak, mert viszonylag hideg volt a víz, és nem is volt elég mély.

Évekkel ezelőtt láttam egy videót egy müncheni férfiról, aki úszva jár dolgozni, akkoriban nagyon inspirált. Itt meg tudjátok nézni ti is: https://www.youtube.com/watch?v=SXSZ5ugl2KY

 

Madácsi Flóra írásaiból szerkesztette: Sain Mátyás

 

Kulcsszavak: VALYO Egyesület, úszóstrand, folyékony köztér

 

Szerző:

Madácsi Flóra tájépítész, a VALYÓ Egyesület tagja.