Alsómocsolád Önkormányzata – korábbi hagyományaihoz híven – a közösséggel összefogva kívánta megtervezni a következő önkormányzati választási ciklus programját, és ennek érdekében döntött arról, hogy egy közösségi tervezési folyamatot indít 2024 tavaszán.

A feladatra az önkormányzattal több, mint 15 éve együtt dolgozó, a települést és a térséget jól ismerő, „lélekben alsómocsoládi” közösségfejlesztőt, Halmai Zsuzsát kérték fel. Itt, most kedves olvasó, az akkor elkezdett és még ma is tartó közös munka beszámolóját olvashatod. Érdemes belevágni.

A folyamat egy előzetes egyeztetés alapján formálódott.

Amit számba vettünk:

• van korábbi, jelenleg is érvényes stratégia
• jelenleg folyik az okos települések állapotának, folyamatainak feltárását és segítését szolgáló településszonda felülvizsgálata
• sok közösségi tervezésre irányuló kezdeményezés volt már, de ott egy viszonylag állandó szűkebb kör (képviselők, intézményvezetők, szakemberek) az állandó résztvevők
• az önkormányzat ebben az évben létrehozott egy 5 millió Ft összegű, közösségi célra szánt keretet, amit a kialakult programok kapcsán is fel lehet majd használni

Tehát az egyik fontos cél, hogy minél több olyan helyi lakost is elérjünk, bevonjunk, akik eddig nem kapcsolódtak a tervezési folyamatokba.

Az is nagyon fontos volt, hogy valódi bevonás történjen, azaz ne csak a vélemények kerüljenek a felszínre, hanem a résztvevők maguk is vegyenek részt az egyes projektek kitalálásában, megtervezésében, lebonyolításában is.

Szerettük volna mindezt olyan formában megszervezni, ahol mindenki jól érzi magát, jobban megismerik egymás céljait, kötődéseit, komfortosan tehetnek vállalásokat, jut idő a kötetlen beszélgetésre is.

Ezért választottuk keretnek közösen a Mocsoládi esték – közösségi beszélgetések a jövőért munkacímet. Összesen 5 alkalmat terveztünk, három nagyobb léptékű találkozási, tervezési alkalmat, közte két délutánt, a megalakult munkacsoportok számára mentorálással egybekötött munkamegbeszélést. A közös találkozásokat vendéglátással, helyi ízek kóstolásával kötöttük össze.

Az itt élők megszólítását a településen rendszeresen megjelenő Hírlevélben és a közösségi felületeken tettük közzé.

Magát a beszélgetés-/tervezéssorozatot egyedileg terveztem meg, saját forgatókönyveket, segédanyagokat készítve és a folyamat segítéséhez felhasználva (a helyi viszonyokhoz alakítva) a Közösségfejlesztők Egyesülete által Magyarországra behozott, az egyik közösségi tervezési módszertanban (szociális hackathon – közösségi tervezési maraton – ötletmaraton) használt munkalapokat.

Fontos volt a nyilvánosság folyamatos megteremtése, a kapcsolódási lehetőség nyitvatartása, a már bevonódott szereplők további aktivizálása, segítésük a saját maguk által választott témához partnerek keresésében.

Nagy örömünkre szolgált, hogy már az első alkalommal  36 fő megjelent, benne családok gyermekekkel, nyugdíjasok, külföldiek, intézmények képviselői, vállalkozók. A lakosságszám ebben az évben 269 fő.

Az első alkalom célja az volt, hogy feltárjuk a településhez és egymáshoz való kötődéseket, az „identitások alapján” olyan csoportok alakuljanak, melyek egy-egy általuk fontosnak tartott témakörben tovább munkálkodnak.

A kommunikáció kétirányú volt, az egyik a lakosság folyamatos tájékoztatása arról, hogy hol tartunk, hogyan lehet kapcsolódni, a másik a „csoportvezetőkkel való egyeztetés” a folyamatról, a feladatokról, a bemutatkozás kereteiről, és mentorálás keretében arról, hogy hogyan tudnak minél több kapcsolódást teremteni.

Az első visszacsatolás a Hírlevélben történt meg, amit minden család megkap a településen. Itt bemutattuk a megalakult csoportokat, a felvetődött témákat, emlékeztettünk a további alkalmakra és csatlakozási lehetőségekre.

Ezzel párhuzamosan a csoportvezetőket invitáltuk megbeszélésre, közös továbbgondolkodásra.

A velük való találkozás után (ahol a tervezési munkalapok szerint dolgoztunk az egyes témák továbbfejlesztésén) egy facebook hírben és a Hírlevélben is  invitáltuk a lakosságot a második nagy találkozóra.

A második közös alkalmon azt mutatták be az egyes csoportok, hogy a választott témájukhoz milyen projekteket, projektfüzéreket tartanának hasznosnak, a többi résztvevő pedig kérdésekkel, véleményekkel járulhatott hozzá azok továbbfejlesztéséhez. Itt a másik csoporthoz tartozóknak is volt alkalmuk arra, hogy kilépve a saját témakörükből más, őket érdeklő területhez is hozzászóljanak, csatlakozzanak, feliratkozzanak.

Továbbra is élénk volt az érdeklődés, magas a megjelentek száma, de itt már az is látszott, hogy eltérőek a csapatok aktivitásai. Volt olyan csoport, amelyik nagyon sok projektötletet hozott  (közösségi programok, a mi falunk), voltak akik eddigre kezdtek csoporttá formálódni (településszépítők), volt ahol nagy volt a kínálat, de a bevonódás elmaradt  vagy még váratott magára (egészséges falu, vendégváró falu), és olyan téma is volt, ahol csak 1 vagy két projekt fogalmazódott meg (energiatakarékos falu és a külföldieket tömörítő – feel home – csapatnál). A jövő nemzedék képviseletére alakult kis csapat két projektötlete közül az egyikről kiderült, hogy már van az önkormányzatnak a témában nyertes pályázata (játszótér felújítás), így ott információkat cseréltek, emellett a másik ötletüket fejlesztették tovább.

A nagyon jó hangulatú együttlétet és beszélgetést ismét a csoportvezetőkkel való közös munka követte,  ahol továbbléptünk a tervezői munkalapokkal, és megbeszéltük azt is, hogy mivel készüljenek a záró együttlétre.

A záró találkozó meghívója ismét megjelent a Hírlevélben, és a csoportok maguk is hívhattak még érdeklődőket.

Erre az alkalomra a csapatok azzal készültek, hogy bemutassák plakáton, rajzon, szóban, hogy meddig jutottak, mi/mik a fő projektjeik, mi az, amit mindenképpen megvalósítanak, és egyben meghívhatták a jelenlévőket azokra az eseményekre, melyeknek már van időpontjuk.

Ezután a résztvevők szimpátiaszavazással (kis piros pöttyök elhelyezésével a plakátokon) erősítették meg a számukra legszimpatikusabb projekteket, és fel is írhatták magukat oda, ahol szívesen részt vennének.

Az is a közös munka hozadéka volt, hogy az egyik külföldi részvevő  az alkalomra a saját itókáját kínálta a közös étkezéshez.

A találkozóról videó is készült. https://drive.google.com/drive/folders/16V-jh8hkjbPgdzQHgDsEvHANr-y6Dy4w?fbclid=IwAR1o4ERrwG0LTDg1SyeFkwnDfmkXmef2QDpWqq03kR1_z6QmRNY71lyIhXE

A projektötletek, projekttervek összefoglalója

Vendégváró közösség:

Fő projekt: képzés azoknak, akik bekapcsolódnak a „csapásmérő egységbe”

• A turisztikai infrastruktúra optimális, jó gazdaként való üzemeltetése
• Csapásmérő egység felállítása (olyan csoport, amelyik alkalomszerűen vállal feladatot a turizmusban)
• Helyi érdekességeket bemutató túrák olyan helyekre, amiket csak az itt élők ismernek (gyalogos, biciklis) – házigazdával
• Marketing elemek fejlesztése (videók, fényképek, történetek helyiektől) – a környéken offline terjesztéssel, a tágabb környezetben online (facebook, instagram, tik-tok)
• Rigac Jancsi kultuszteremtés
• Rigac pihenő újragondolása
• Rigac szalonnasütő, (saslik piknik csomag)
• Rigacos szelfipont
• „ez betyár” – ez már valami szlogen építése
• helyi termék – Rigac szobor kicsiben
• Találd meg! az 5 fő nevezetességet játék: Rigac pihenő, Rigac tanya (lombház) Planetárium, kilátó, sárkány

Ők összesen 26 kisprojektet terveztek.

A jövő nemzedékért:

• Játszótéri piknikek (komplex program nyáresti filmvetítésekkel, kóstolásokkal, beszélgetésekkel minden korosztály számára
• Játszótér fejlesztése, renoválása (új, egyszerű, saját játékok kihelyezése is)

Alsómocsolád a mi falunk – kezdeményező aktív közösség:

A csapat elsőként létrehoz egy facebook csoportot Aktív Alsómocsolád közösségi kezdeményezésekkel a pezsgő közéletért címmel, hogy oda lehessen kapcsolódni mindazoknak, akik részt vettek a közösségi tervezésben, és oda lehet majd hívni mindenkit, aki kapcsolódni akar a jövőben. A felületen hirdetik meg a tervezett eseményeket, és ott lehet további kezdeményezéseket is felvetni, hirdetni.

Megtervezett projektfüzéreik:

• Alsómocsoládi élményvadászok: évente 1-2 alkalommal kirándulás, felfedezve Magyarország különleges helyeit – Hortobágyi állatkihajtás, Tiszavirágzás
• TTT – Tanuld, Tanítsd, Tedd Klub negyedéves gyakorisággal, sokféle témában: horgolás, hagyományos tartósítási technikák, fermentálás, befőzés, kenyérsütés, tejtermékkészítés, hagyományok felelevenítése – maszkázás, ehhez kapcsolva az egyik tag felajánlására elindítják a „Házrajárók” sorozatot, ahol a házigazda mutatja be a saját hobbiját
• Moccantó: az igényeknek megfelelően darts, pingpong, kártyaparti, társasjáték-délutánok, -esték. Kutyagolás gazdiknak és szimpatizánsoknak a tó körül, Szolga Vilmos Emlékkupa, kuglibajnokság vándorkupával évente 1 alkalommal

Tégy egy lépést az egészségedért:

Szeretnék szolgálni a biológiai mellett a lelki, mentális, emocionális és szociális egészséget is.

Ennek érdekében (mivel a csoportban a területen dolgozók vannak többségben) profi programsorozatot, akár pályázatra is beadható kész anyag vázát állították össze.

Főbb programjaik, amiket szeretnének megvalósítani: előadások, gyakorlati oktatások, szűrő programok, lelki egészségnapok, női klub.

Az önkormányzat több prevenciós és egészségmegtartó eszközzel, infrastruktúrával bír, így ahhoz is keresnek segítőket, hogy a szakértelmet nem igénylő eszközök használatához önkéntes ügyeleteseket is szervezzenek.

A női klubban pedig fontos szerepet szánnak a közösségi tanulásnak, az egymástól való tapasztalatszerzésnek.

Energiaközösség közösségi energia:

A kiemelt projekt fő szlogenje: Kapcsold ki! – Kapcsolódj be!

Fő cél: energiatakarékosabban élni, házakat felújítani. A részcélokat, projektelemeket, konkrét kapcsolódási lehetőségeket jól mutatja a plakát, ami mellé a csoport képviselője egy a helyszínen kitölthető csatlakozási űrlapot is hozott. A falu jelenleg alkalmaz energiamentort, és rendelkezik több okos eszközzel és infrastruktúrával a területen, így a közös távlati célhoz, egy energiaközösség létrehozásához már több eszköz is megvan.

Itt a csoport vezetője energiamentorokat és résztvevőket toborzott.

Faluszépítők:

A kezdetben szerény létszámmal induló csoporthoz egyre többen csatlakoztak, mikor a találkozókon, beszélgetéseken kialakult a projektjük két iránya:

• szebbé tenni a közösségi és közös tereket közösen
• segíteni egymásnak olyan munkákban, amiket több ember könnyebben, gyorsabban, hangulatosabban elvégezhet

Náluk az is megfogalmazódott, hogy a maguk és a helyi közösség haszna mellett ezzel a tevékenységgel ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a vendégek is jó szájízzel térjenek majd haza.

Bár a plakátjukon korábbi közös munkálkodások szerepeltek, de azóta már új fotók is készülhettek, hiszen meghirdették az első akciót.

Feel home in Alsómocsolád:

A csoport tagjai főként külföldiek, akik részben vagy egészen a faluba költöztek, a csoport vezetője szintén betelepülő falubeli magyar.

Az ő legfőbb óhajuk ahhoz, hogy jól érezzék magukat Alsómocsoládon, a jó kommunikáció, azaz a nyelvi korlátok oldása. (A mikrotérségben, korábban egy akkor Alsómocsoládon élő nemzetközi önkéntes magyar nyelvtanfolyamot tartott, de abban nem volt mocsoládi résztvevő.) Közülük többen kicsit már beszélnek magyarul, és az ő csoportjuk létszáma nőtt a legdinamikusabban annak ellenére, hogy nem volt hivatalos tolmácsolás. A folyamat során már voltak egyeztetni az önkormányzatban is.

• Konkrét projektjavaslatuk, hogy a rendszeresen megjelenő Hírlevélnek legyen angol változata is, ami az első körben egy angol nyelvű kivonatot jelent majd, önkéntes fordításban. Ezt az ő közös facebook csoportjukban, illetve a levelezőlistájukon tudják terjeszteni.
• Ehhez társult az a javaslat, hogy legyen „mesterember-ajánló” lista is, ami hasznos lehet nekik és a helyieknek is.
• A falu rendezvényein való közös megjelenés és bemutatkozási alkalmak megteremtése már a zárón felmerülő új ötletként jelent meg.

Összegzés, tapasztalatok

• Az összesen 5 alkalommal történt délutáni, esti találkozások sok energiát megmozgattak, a délután 4 utáni kezdés segítette, hogy minél többen el tudjanak jönni.
• Nem nagyon volt lemorzsolódás, sőt olyanok is kapcsolódtak, akik az első alkalmakon nem voltak jelen. A falu hivatalosan megállapított 269 fős lakosságához képest (melyben az idősotthon lakói is benne vannak) az alkalmankénti 32-36 fős részvétel nagyon jónak mondható.
• Vegyes volt az összetétel korban és foglalkozásban egyaránt, bár voltak vállalkozók is, gazdaságfejlesztési ötletek csak áttételesen, a turizmushoz kapcsolódóan fogalmazódtak meg, így ezt a területet még tovább kell gondolni.
• A csoportok „összeértek” – sokan feliratkoztak, csatlakoztak mások ötleteihez, ami köszönhető a munkaformának, a kapcsolódási lehetőségek tudatos biztosításának is.
• Jó volt, hogy már az elejétől voltak „önkéntes”, egy-egy témát felvállaló csoportvezetők, felelősök, akik a többieket is mozgatták.

A polgármester úr kisfilmben megfogalmazott véleménye szerint itt most és korábban is a legfontosabb erőforrás az ember, azután a család, a közösség és a település. Fontos újra és újra elrugaszkodni, amihez jó alap a közös gondolkodás, tervezés, vállalások.

Az egyik csoportvezető azt mondta, hogy ha a megfogalmazott ötleteknek, projekteknek csak a 10 %-a megvalósul, már az is előremutató.

Utóélet kezdete: még a tavasz folyamán a falu közösségi oldalán hívták az ottélőket a Faluszépítők településszépítő napjára.

A Mi Mocsoládunk csapat első felhívása így szólt:

Kedves Alsómocsoládiak!

Az elmúlt 3 hónap közösségi beszélgetésein több téma mentén alakultak kisközösségek annak érdekében, hogy településünk valóban a mi igényeink alapján fejlődjön. Az egyik csoport – amit mi magunk között Ütős hatos meg a Béla névvel illettünk, de hivatalosan a “Mi Mocsoládunk” név alatt fut – a közéletet színesítő, minket mocsoládiakat egymáshoz közelebb hozó események, rendezvények, kezdeményezések gyűjtését és megvalósítását célozta meg.

Első akciónkra 2024. április 3-án, szerdán kerül sor, amikor is ellátogatunk Papp Józsi dombóvári kiállításának megnyitójára, ahol Józsi alkotásain kívül további hat művész remekeivel ismerkedhetünk majd meg, akik között Alexünk és Józsi párja, Mona is szerepel.

A kiállításmegnyitóra 18:00-kor kerül sor a Dombóvári Művelődési Házban. Közös buszt szervezünk, ha valakinek kedve támad hozzánk csatlakozni, kérjük jelezze vagy itt a poszt alatt vagy messenger üzenetben, április 01. hétfő 16:00-ig.

A program nagyon jól sikerült.

Volt azóta egészségnap, és felavatták a kardio-ösvényt, amit mentorok képzése előzött meg, hiszen ők segítik majd a használatot.

Szóval elindult, folytatódott az a folyamat, melyet a település mindig is fontosnak tartott: minél többeket bekapcsolni a közösség életébe. Az itt használt módszertan olyanokat is megmozgatott, akik korábbi, más jellegű stratégia alkotásba, tervezésbe eddig nem kapcsolódtak. Talán azért, mert már a cím sem elvárt valamit, hanem lehetőséget kínált. Nem extra nagy dolgokra, csak beszélgetésre, együtt gondolkodásra hívott. A folyamatban is az volt a meghatározó, hogy mindenki olyan kapcsolódási felületet találjon, ami az ő számára fontos, de ugyanakkor kényelmes, örömteli. Tudva és megtapasztalva azt is, hogy a közösségben közösségért való munkálkodás mindig plusz munka, plusz felelősségvállalás, de azt is megtapasztalhatták, hogy megéri ezért dolgozni.

 

Szerző:

Halmai Gáborné Zsuzsa kultúraközvetítő, közösségfejlesztő, vidékfejlesztő, önkormányzati tréner. Dolgozott művelődésiház-igazgatóként, környezetvédelmi oktatóközpont vezetőként Szekszárdon, majd szakpolitikusként a kistelepülési közösségi terek megújításán. Jelenleg egy mikro-térségi fejlesztő szervezet, az Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió szakmai vezetője.