Kategória archívum: Repertórium

IDŐSEBBEK IS ELKEZDHETIK! Közösségfejlesztői munka 60 év feletti lakosokkal Budapest XI. kerületében – Esettanulmány –

A időkeret:: 2008. ősz – 2010. nyár A megbízó: Budapest XI. kerület, Újbuda Önkormányzata A megbízott: Közösségfejlesztők Egyesülete, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztési Osztálya A feladat: A kerületben élő idősek (60 év feletti lakosok) életminőségének javítása, különösen azokban a városrészekben, amelyekben meghatározó az idős lakosság aránya. Ezt a célt a közösségfejlesztés eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. Közreműködő/bevont szervezetek: Civil Rádiózásért Alapítvány Résztvevő szakemberek: Benedek Gabriella, Csanády László, Gyenes Zsuzsa, Kovács Edit, Lakatos Kinga, Liling Tamás, Magyar Ádám, Péterfi Ferenc és Tarnai Mária, valamint a közösségi munka iránt érdeklődő, abban gyakorlatra törekvő önkéntesek. (tovább…)

KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS

Készült a KATT – Kompetencia Alapú Továbbképzési programok kidolgozása Tananyagfejlesztéssel – TÁMOP 5.4.4-09/2-C-2009-0010 – Debreceni Egyetem – HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány – ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület felkérésére, 2011-ben. (A szerk.) Jóllehet az első pillantásra nem tűnik másnak, mint szavakkal való játéknak, a közösségszervezés (community organizing) kifejezéssel egy sajátos és a magyar viszonyok között meglehetősen ismeretlen területet, megközelítést szeretnék az alábbiakban bemutatni. Magyarországon csak viszonylag szűk körben folyik fogalomtisztázó tevékenység a közösségi munka területén, a különböző értelmezések kevéssé elterjedtek, és nem is meglepő az e téren tapasztalható következetlenség, amikor az egyes eltérő megközelítéseket nem támasztják alá széles körben ismert és alkalmazott hazai gyakorlatok. A következőkben szeretnék rámutatni a közösségszervezés jellegzetességeire, szeretnék érvelni a használhatósága és szükségessége mellett, valamint bemutatni a módszert egy áttekintő vendégszöveg segítségével. (tovább…)

MEGJELENT! Vercseg Ilona KÖZÖSSÉG ÉS RÉSZVÉTEL A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete A SZOCIÁLIS SZAKKÉPZÉS KÖNYVTÁRA A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék könyvsorozata Budapest, 2011

Bevezetés Ez a könyv olyan szakmai kérdésekkel foglalkozik, amelyek eddig legfeljebb csak elemeiben jelentek meg a közösségfejlesztés és a közösségi munka hazai szakirodalmában. A címben található kifejezést a francia szociológus, Pierre Bourdieu vezette be (Bourdieu, 2009 [1972]), és bár itthon kevéssé, de Európában széles körben vált használatossá. A „gyakorlat elmélete” (une théorie de la pratique vagy theory of practice) kifejezéssel arra utalok, hogy az itt bemutatandó elméletek fő forrásául saját gyakorlati tapasztalataink szolgálnak, azokból vontuk ki annak érdekében, hogy megragadhassuk a közösségi szakmai beavatkozás természetét, jellegét, meghatározottságát történelmi vonatkozásaiban és napi mozgásában is.  (tovább…)

FIATALOK A RASSZIZMUS ELLEN, VAGY ELBŰVÖLNI/ELRAGADNI A FIATALOKAT?

Mindkettő! A meglehetősen inverz, ugyanakkor valid cím ugyanazt a programot fedi. Nevezzük a továbbiakban YAR-nak azt a nemzetközi programot, amelynek neve is jól körvonalazza azokat az átgondolandó alapvetéseket és nehézségeket, amelyekkel számolni kell egy ilyen irányú szakmai program kimódolásánál és megvalósításánál. Nem állíthatjuk, hogy ebben a megközelítésben széleskörű közösségfejlesztő/képzési tapasztalattal rendelkeznénk, így amikor a C.E.G.A. (Creating Effective Grassroots Alternatives Foundation), azaz a Hatékony helyi alternatíva megteremtéséért létrehozott alapítvány – régi bolgár partnerünk – megkereste a Közösségfejlesztők Egyesületét, illetve a Civil Kollégiumot a témával, alaposan át kellett gondolnunk a lehetőséget.  (tovább…)

Milyen a jó közösségi beavatkozás? Egy katalán példa – Figueres

A közösségi beavatkozásnak konkrétnak, hosszú távúnak és szervezett segítésen alapulónak kell lennie. Jelenleg itthon úgy néz ki a helyzet, hogy nem sokat tudunk adni a mélyszegénységben élőknek, s éppen azt nem, ami nekik fontos – megélhetést, oktatást, munkát. Vannak jó projektjeink, de komplex, a fizikai és a társadalmi fejlesztést egyaránt tartalmazó megoldásról még messze nem beszélhetünk, ezért a példámat abból a Spanyolországból hozom, amely a romák életfeltételeinek javítása érdekében a legtöbbet tesz Európában. (tovább…)

Mozduló és visszanéző közösségek

(A VIII. Nyári Egyetemen elhangzott előadás rövidített változata, Kunbábony, 2011. július 27.) Kreatív barátom, kollégám, a Nyári Egyetem életre hívója, Kovács Edit adta ezt a címet előadásomnak, s nem tisztáztam vele, hogy mire is gondolt? Hagytam működni magamban ezt a gondolatot, amit már az első pillanatban is nagyon inspiratívnak tartottam. Az nem jutott eszembe, hogy a közösségekről beszéljek, hiszen a közösségek állapotáról a Civil Szemle 2010/4. számában Kötődések és választási lehetőségek címen erről már megírtam a véleményemet. (tovább…)

Tükrök és jelzések – kulturális önismeretünk kérdéseiről

Mindenkit köszöntök, üdvözlök: akit ismerek, azért, mert már találkozhattunk, talán éppen itt, akivel nem, azért, mert most először találkozunk. A Civil Kollégium VIII. Nyári Egyetemén, Kunbábonyban, 2011. július 27-én elhangzott előadás szerkesztett változata. A Nyári Egyetem szervezői: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Közösségfejlesztők Egyesülete, Civil Kollégium Alapítvány, Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete, Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért, Közösségkapcsolat Alapítvány. (tovább…)

Építő közösségek – közös tudás

 (Bakó Gyuláné, Bereczky Béla, Budai Erzsébet, Dolgos Ferenc, Erdei Gábor, H. Petkovics Katalin, Hadobás Pál, Kovács Kitti, Mészáros Zsuzsa, Molnár Aranka, Olter Éva, Sélley Andrea, Pótáné Lázár Mária, Széki Gézáné,Tiszolczki Lászlóné, Tóth Anna Mária és Ureczky Klára Tünde munkáiból összeállította és írta Molnár Aranka és Vercseg Ilona) 1. Bevezetés Az esettanulmány bemutatja, hogyan sikerült a közösségfejlesztés és a felnőttképzés ötvözésével egy Magyarország északi perifériáján elhelyezkedő, az egyik leghátrányosabb helyzetű, Borsod-Abaúj-Zemplén nevet viselő megyéje 5 kistérségében fokozni a közösségi/civil részvételt, a helyi cselekvéssel kapcsolatos civil/közösségi tudatosságot (knowledge about local citizen participation), növelni a civil szervezettség szintjét és kiépíteni a helyi cselekvés civil intézményeit. (tovább…)

KLÍMA+ program az iskolai konfliktusok kezelésének támogatására

Ami a köztudatban az iskolai erőszakról forog, amit a média felénk közvetít, az csak a jéghegy csúcsa. A KLÍMA+ program az iskolákban, illetve iskolák környékén dolgozók – elsősorban a segítő foglalkozásúak – kezébe adható eszközöket alkotott: egy oktatófilmet és egy hozzá kapcsolódó vetítőprogramot (foglalkozástervet). Ezek segítségével bátrabban tudnak elindulni a gyerekközösségek felé azok, akik érdeklődnek az alternatív konfliktuskezelési modellek iskolai alkalmazhatósága iránt. (tovább…)

1 93 94 95 96 97 140