Kategória archívum: Repertórium

Kedves Barátaim és Felebarátaim!

Elöljáróban azzal indítok, hogy nagy gyarapodás és differenciált élményforrás volt számomra, midőn egy csapatban fociztam a Beke–Varga–Vercseg–Péterfi (s az itt fel nem sorolt további harcostársak) neve által fémjelzett klasszikus csapatösszeállításban. Csak köszönettel tartozom nekik, nektek, s a fiatalok figyelmébe ajánlom életművüket. Hogy mégiscsak iskola született, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a nagy sereg fiatal (mert persze ellátok Kunbábonyig, miként a liszkai csodarabbi, annak idején, Ungvárig). (tovább…)

Tudjunk teremteni!

A közösségfejlesztésről úgy tartjuk, hogy a kis lépések művészete, olyan folyamat, amely eredményeit csak hosszabb távon mutatja meg. Ez így igaz a Közösségfejlesztők Egyesületére is. Kis lépésekkel ugyan, de a húsz éves évforduló kapcsán itt vagyunk és elmondjuk az eltelt évekkel kapcsolatos tapasztalatainkat és érzéseinket. (tovább…)

A közösségfejlesztés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Közösségfejlesztők Egyesületében életében – Irénke felosztása szerint – én tehát a harmadik generációs szakemberek közé tartozom. 9 évvel ezelőtt találkoztam a közösségfejlesztéssel és az Egyesülettel, amikor ez a szakma útjára indult Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Munkánkhoz a szakmai hátteret, a tudást, a helyet, ahol tanulni lehetett és lehet ma is, adta az egyesület és a Civil Kollégium. Emellett kaptam egy szakmai csapatot, ahová tartozhatom, s kaptam barátokat is. Megyénkben a közösségfejlesztés két szervezethez köthető, az egyik a Dialóg Egyesület, a másik pedig a Megyei Közművelődési Intézet, ahol főállásban dolgozom. A közösségfejlesztés elmúlt 9 évében mindkét intézmény jelen volt, de nem szeretném szétválasztani a tevékenységüket, mert nem ez a fontos most. Pályázatokról, támogatókról sem beszélek most, hisz nem az a lényeges, hogy volt-e valamire forrás, vagy önkéntes vállalásként tettük-e a dolgokat, amik megtörténtek. A szakmai történésekről beszélek tehát, amelyek B.A.Z. megyében felépítették a hálózatunkat, és amelyek meghatározták szakmai fejlődésünket is. (tovább…)

Állampolgári Részvétel Hete 2009

2009. szeptember 21–27. A HANGSÚLY A RÉSZ – A TÉT AZ EGÉSZ! TEdd, hisz teHETED! Az esemény fővédnöke Hankiss Elemér volt Nemzetközi főszervező és koordinátor: Central and Eastern European Citizens Network (www.ceecn.net) Hazai főszervezők: Civil Kollégium Alapítvány Közösségfejlesztők…

Példátlanul alacsony szinten a közbizalom. Gyorsjelentés, 2009

Milyen a közbizalom hazai állapota, mennyire bízunk a különféle intézményeinkben, a magunk alapította civil szervezetekben, választott tisztségviselőinkben – országosan és helyi szinten? Gyakorlat-e hétköznapi életünkben a közjóra irányuló társadalmi részvétel? Ötödik alkalommal jelentkezünk a közbizalomról szóló felmérésünk összefoglalójával, amelyeket most is az Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) keretében készítettünk, minden esetben egy-egy szúrópróba-szerű országos kérdőíves felmérés eredményeiből. (tovább…)

Közösségi megoldások a szociális tevékenységekben, a Joób Olivér Szeretetintézmény munkájában

Intézményünk fenntartója a Nyíregyháza-Kertvárosi Evangélikus Egyház. 1996-ban alapították, amikor még csak szociális étkeztetést végzett Nyíregyháza területén. Ma már a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésével kötött feladatátvállalási szerződés értelmében végez a szociális étkeztetésen (kb. 300 fő/nap) kívül családsegítést, házi segítségnyújtás, működtet két tanyagondnoki szolgálatot és egy idősek klubját (20 fő).
Az intézmény ellátási területén kb. tízezer lakos él. Két típusú településrészből áll: egy kertvárosi részből (családi-házas városrész) és egy 23 bokortanyából álló külterületi részből. A tanyai területeken közel 2000 lakos él. (tovább…)

A maroktelefonoktól az egérrel történő döntéshozatalig. marokból marokba

Elöljáróban Engedjék meg nekem a Kedves Olvasók, hogy civilként írjak azokról a lehetőségekről és tapasztalatokról, amelyek egyre inkább segítik és meghatározzák munkámat a civil világban. Jómagam nem vagyok sem informatikus, sem profi webszerkesztő, ugyanakkor kíváncsi emberként hajlamos vagyok arra, hogy kísérletezzek az új lehetőségekkel. Cikkemben az internet nyújtotta új lehetőségekből igyekszem bemutatni néhányat, amelyek további fejlődése, hiszem, hogy nagy szerepet játszik majd a civil társadalom megerősödésében. (tovább…)

Tudósítás a Magdolna-negyedi közösségfejlesztésről

Budapest, VIII. kerület, Magdolna-negyed. Ezen a területen kezdődött el 2005-ben az önkormányzat szociális és építészeti városrehabilitációs programja. A program újszerűsége, hogy több ponton indított el innovatív változásokat a városnegyedben, amelyek segítségével várhatóan megállítható az itt lakók egyre súlyosabb társadalmi leszakadása, a fokozódó szegregáció, folyamatosan csökken a családokban felhalmozódott és generációkon keresztül öröklődött hátrány, megszűnik a társadalomból való kirekesztettség, a szegénység újratermelődése. A rehabilitációs programok hozzásegítik az embereket a vállalhatóbb, és saját felemelkedésüket is elősegítő egyéni életstratégiákhoz. A program alkotói a célok megvalósításához szükségesnek látták a helyi társadalom és gazdaság erősítését, az iskolai képzés és foglalkoztatási helyzet javítását. (tovább…)

A harmadik évezred küszöbén. Tervezz! Bátran! – Közöd van hozzá!(?)

TERVEZZ! BÁTRAN! – KÖZÖD VAN HOZZÁ!(?) címmel szervezett 2009. november 23-án a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztési Osztálya (további közreműködőkkel együttműködésben) szemináriumot, amelyen a városmegújításban lehetséges/kívánatos közösségi részvételt helyeztük a fókuszba. Ebből a programból Vidor Ferencnek, a hazai urbanisztika kiemelkedő személyiségének az indító előadását ajánljuk az olvasók figyelmébe! (A szerk.) (tovább…)

Mi értendő … alatt? Alapfogalmak a politikai káoszban

A közösségfejlesztés helyi gyakorlatából az évek során egyre tágabb horizontok nyíltak meg: a helyi demokrácia fogalma kiszélesedett a civil társadalomig. Ez utóbbi fogalom kiterjedt értelmezései különösen a kelet-európai országok átalakulásával nyertek fokozott jelentőséget. E. Gellner a civil társadalom elemzésekor azt állítja, hogy a demokrácia eszményét az emberek meghatározott csoportja alkotta és formálta a történelem során, de képviselői folyamatosan beleütköznek a megvalósítás korlátaiba, s a torzulások, ellenállások, a fogalommal történő visszaélések nyomán arra a következtetésre kell jutniuk, hogy a demokrácia (tovább…)

1 89 90 91 92 93 140