Asociatia Romana de Dezvoltare Comunitara (Román Közösségfejlesztők Egyesülete, RACD Romanian Association for Community Development)
Bár az egyesület fiatal szervezet - 1999 januárjában jegyezték be -, máris gazdag közösségfejlesztői gyakorlattal rendelkezik. Tagjai együttműködése már a bejegyzésük előtti időkre, 1998 elejére tehető, amikor is közösségi aktivisták egy kis csoportja csatlakozott egy közösségi facilitátor-képzéshez.
„A közösségfejlesztési partnerség-építés Közép- és Kelet-Európában” projekt kezdeményezője, a Közösségfejlesztők Egyesülete szakemberei egy ideje már azt érezték, hogy nem csak az uniós országok társadalmi-szakmai folyamataira, hanem saját szomszédainkra is oda kellene figyelni, és időszerű kapcsolatainkat újjászervezni. Egyszerre csak az tűnt számunkra a legérdekesebb kérdésnek, hogy hogyan birkóznak meg a velünk korábban kényszerű sorsközösségben élő országok a felgyorsult változásokkal, s a közösségfejlesztők tudnak-e valamiféle befolyást gyakorolni e változásokra?
A Közösségfejlesztők Egyesülete az ELTE Szociális Munka Tanszékével együttműködésben az elmúlt egy évben több alkalommal szervezett „Közösségi munkás” továbbképzést a szociális területen dolgozók számára. Az egyik legutóbbi kurzust követően készült Rédei Ágnes dolgozata, amelyet az alábbiakban közlünk. Az itt bemutatott program jelenleg még csak egy szakmailag alaposan végiggondolt lehetőség, amelynek megvalósításáért nagyon drukkolunk a dabasiaknak. (tovább…)
A közösségfejlesztés magyar megvalósulása jelentős eredményeket ért el a helyi fejlesztés módszertanában, de a közösségi beavatkozás szélesebb körű, nem lokális társadalmi szintjein még nincsenek eredményei. Szükségképpen van ez így, mert a társadalmi akciók és mozgalmak szervezése, ill. a társadalmi tervezés területén történő szakmai részvétel társadalmi feltételei még hiányoznak. (Ez persze nem jelenti azt, hogy semmi tennivalónk sincs e beavatkozási szinteken.)
Magyarország egyik, több szempontból is hátrányos helyzetű kistérsége a Felső-Kiskunság és Dunamellék Budapesttől délre 70 km-re, a Duna bal partján, az Alföld észak-nyugati részén helyezkedik el. Önkormányzati társulása 10 településből áll. Területe: 802 km 2, lakossága 32 000 fő.
Király-Nagy Éva interjúja a Civil Rádióban. A Tátrai Zsuzsával a népszokásokról, hagyományokról folytatott beszélgetéseink vezérfonala a közösen végzett cselekvés, hiszen az egyén erejét megnöveli a közösség, amely lehet szűkebb – mint a kisebb-nagyobb család –, és tágabb – mint a faluközösség. Olyan munkákat tudtak a közösségi cselekvés által megoldani, ami az egyén számára erejét meghaladó feladat lett volna. (tovább…)
Furugy a világtól elzárt, a Körösök völgyében található kistelepülés. Az idelátogatót megfogja a környezet varázsa, a táj szépsége, a nádtetős házak hangulata. Lakosainak száma alig 100 fő, rendkívül rosszak az életkörülmények.
Nagy-Britanniában a közösségi munka relatívan új szakmának számít, mégis három olyan tradícióra épít, amelyek mindegyike legalább száz éves múltra tekint vissza. Az első ilyen megközelítés a nem hivatalos önsegítés és szolidaritás , az a kölcsönös támogatás és adás-kapás, amely a társadalmi együttműködés kisléptékű formáit, köztük a nagycsaládokat is jellemzi. A második ilyen megközelítés a kölcsönös segítségnyújtás egy szervezettebb formáját képviseli – hivatalos szervezeteket hoznak létre tagdíjfizetéses rendszerben, hogy segítséget és közös erőforrásokat nyújtsanak egy meghatározott tagság számára. Példaként olyan kollektív szervezeteket említhetünk, mint a korai céhek és baráti társaságok.
(tovább…)
Az egyéni szabadság csak közösségben bontakoztatható ki, saját szabadságunk és méltóságunk csak együttes fellépéssel őrizhető meg. Akik a közösség szót, mint értéktelített kifejezést ideális, vágyott emberi viszonyainkra vagy hétköznapi, széleskörűen alkalmazott fogalomként alkalmazzuk, akik közösségért és ugyanakkor közösségben dolgozunk, mindig szembetalálkozunk egy kérdéssel: (tovább…)
A Közösségfejlesztők Egyesülete már jó ideje dolgozik azon, hogy mind több és minél jobban felkészült tanár képezze a közösségfejlesztés, közösségi munka iránt érdeklődő civil szervezeteket, önkénteseket csakúgy, mint a zömmel a felsőoktatásban tanuló leendő szakembereket, sőt, a „pallérokat”, vagyis a középszintű szakemberré válni kívánó helyi közösségi aktivistákat is. (tovább…)
