A svéd demokrácia: a lakosok és az önkormányzat megosztott felelőssége Városrész-megújítási program Stockholm 10 külvárosában
(Részletek a stocholmi Közterületi és Ingatlantanács elnökhelyettesének projektismertetőjéből. A szerk.) (tovább…)
Virtuális esettanulmány: Anna és Johannes
„Anna és Johannes Kunbábonyban, a Nyári Egyetem táborában ismerkedtek meg, 2005-ben. Johannes Dániából érkezett, a Kristeligt Studenter-Settlement képviseletében, Anna a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületének önkénteseként dolgozott a Nyári Egyetemen. Johannes szeretette volna e-mailben megnyugtatni a családját szerencsés megérkezéséről, de Kunbábonyban, a kis tanyaközpontban még nem épült ki az internetkapcsolat, ezért Anna, aki egy Kunszentmiklós nevű közeli kisvárosban lakott, meghívta magukhoz Johannest internetezni. A két fiatal egymásba szeretett és Johannes hazautazása után élénk internetkapcsolatot tartottak, sőt, újévkor Anna két hetet töltött Johanneséknél. 2006 augusztusában – talán mondanunk sem – Johannes újra megérkezett a második nyári egyetemre, s a két fiatal elkezdte tervezgetni közös jövőjét.
O.P.E.R.A. Hogyan tudja a közösségfejlesztés a legjobban elősegíteni az állampolgárságot?
Hans az előadása megtartása után megdolgoztatta a konferencia résztvevőit: az OPERA-módszert megtanítva annak megválaszolását adta ki feladatul, hogy hogyan tudja a közösségfejlesztés a legjobban támogatni az aktív állampolgárságot? Helyszűke miatt nincs mód a módszer finom építkezésének lépésről lépésre történő ismertetésére, csak a csoportokban értelmezett legjobb elképzelések felsorolására, valamint a végeredmény: a rangsorolt válaszok ismertetésére. (tovább…)
Közbizalom 2006 Készítette a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya 2006. szeptember 15-e és 30-a között az Állampolgári Részvétel Hete keretében
Ebben az évben, immár második alkalommal végeztünk szúrópróba-szerű országos vizsgálatot a hazai lakosság állampolgári részvételi készségének és a közintézményekbe vetett bizalmának a megismerésére. Közösségi munkával, közösségfejlesztéssel foglalkozó szakmai műhelyünknek természetesen nem lehet célja rendszeres szociológiai…
Szabad állampolgárok! Magyarországon. Európában. III. Nyári Egyetem az aktív állampolgáriságról, a demokrácia technikáiról
Széles a palettája a társadalomfejlesztő szakmai eseményeknek, s mi mégis úgy éreztük, hogy fontos, új színeket is ki tudunk rajta kikeverni. A Közösségfejlesztők Egyesülete, együttműködve a Magyar Művelődési Intézettel és a Civil Kollégium Alapítvánnyal, 2004-ben szervezett először kötetlen munkaformájú, családis légkörű, ám mégis komoly szakmai tartalmú nyári találkozót, megszólítva a közösségi munka különböző területein és szintjein dolgozókat. A találkozó célja a kapcsolatfelvétel, a közös téma/probléma/ügy keresése volt, és ez az új kezdeményezés mindjárt nagy érdeklődésre talált. A megerősítő visszajelzéseken és a nyári találkozót követő szakmai megkereséseken felbuzdulva 2005-ben újra megrendezésre került a nyári egyetem, felvonultatva az elmúlt időszak társadalmi akcióit, szervezőiket, támogatóikat.
Valami elindult Verpeléten?
Márta egy Heves megyei településen, Verpeléten végezte gyakorlatát. Az volt a feladata, hogy kissé eltávolodva az addig ott végzett munkájától, más szemszögből kezdjen el beszélgetni (interjúzni) az ott élő emberekkel. Márta igen komolyan vette nem csak ezt a munkát, hanem minden tevékenységet, amit a településen végzett. 28! emberrel beszélgetett, akik között volt roma önkormányzati képviselő, települési képviselő, és voltak közösségi kapuőrök is.
Közösségfejlesztés
k mint Kitartás, ö mint Önbizalom, z mint Zökkenőmentesség, ö mint Összetartás, s mint Segítőkészség, s mint Sarkallás, é mint Éberség, g mint Gondolkodás, f mint Fanatikusság, e mint Előrelátás, j mint Jóhiszeműség, l mint Lényegiség, e mint Elhivatottság, sz mint Szolgálat, t mint Tapasztaltság, é mint Életöröm, s mint Sokoldalúság
Hollókő – „Menjünk, vagy hagynak maradni!?”
A dolgozat írója Hollókő több évtizedes problémájára tapint rá: a falu (egy 360 fős közösség) fennmaradásának esélyeire, lehetőségeire. E szerteágazó problémát egy aspektusból - a helyi óvoda körül kialakult konfliktusból - közelíti meg. Az esettanulmány szépen felépített. A falu helyzetének lényegre törő bemutatása után felvázolja a problémát, majd a megoldásra tett lépéseket, elképzeléseket mutatja be. Látható, hogy Györgyi alaposan ismeri Hollókő helyi viszonyait, jól láttatja a problémákat, az elöregedő, intézményeit elvesztő, lassan elnéptelenedő falu gondjait.
Ház-piknik a Krúdy utcában
A téma megválasztása és a bemutatott közösségi munka figyelemre méltó. Új ötletet a szakmai módszertanhoz: hétköznapi példa arra, hogyan lehet az elidegenedett nagyvárosba személyességet csempészni anélkül, hogy komoly szakmai beavatkozást szerveznének, jelentős költségvetéssel. E hétköznapi ötlet megvalósítását – ház piknik –bemutató dolgozat a személyes hangvétele mellett nem nélkülözi szakmai kérdések felvetését és megválaszolását, valamint a ház lakói magatartásának elemzését sem. A dolgozatból kifinomult közösségi embert ismerünk meg.
Kovács Edit gyakorlatvezető.
Információ – tudás – közösség. Számítógépes képzés Becsvölgyén
Zsófia pályakezdő diplomás fiatalként, főiskolai tanulmányai után került vissza a településére, abba a környezetbe, ahol született, rokonai és családja élnek, ahol mindenki ismeri születése óta. Itt járta ki az iskolát, itt vannak a barátai. A közössége figyelme tehát kísérte eddigi életét, tanulmányainak 4 éve során sem szakadt el a településtől. Új munkahely teremtődött a faluban – foglalkoztatási információs pont (FIP). Ez a munkahely olyanná alakult, amilyenné Zsófia tudása, személyisége formálta. Keretet a program képzése és a betöltendő munkakör elvárásai, szakmai mutatói adtak (tovább…)