Községi kalendáriumok Ságújfalun
Az 1988 nyarán megalakult Faluszépítő és Művelődő Egyesület tagjainak nagy álma valósult meg 1991 őszén Ságújfaluban: Községi Kalendárium készítésébe kezdhettünk!
Az 1988 nyarán megalakult Faluszépítő és Művelődő Egyesület tagjainak nagy álma valósult meg 1991 őszén Ságújfaluban: Községi Kalendárium készítésébe kezdhettünk!
A budapesti VIII. kerület polgármesteréből, két civil szerveződésének képviselőiből és egy helyi vállalkozóból álló kis csapat nemrégiben érkezett haza egy nagy-britanniai partnerségépítő műhelyről. Makuminé Varajti Enikővel, a Nap Klub Alapítvány Tehetséggondozó Műhelyének munkatársával és Dr. Czeglédy Ilonával, a Conditio Humana Egyesület és Alapítvány elnökével beszélgettünk.
Tiszabő település közbiztonsága igen alacsony színvonalú volt az elmúlt években, minek javítása érdekében az önkormányzat megoldást sürgetett. A helyzetre jellemző számadat, hogy adott időszakban Tiszabőn 80 vagyon elleni bűncselekmény történt, ezen időszak alatt a szomszédos faluban 3, amelynek szintén tiszabői elkövetői voltak.
A Salgótarjáni Kós Károly Építőipari Szakközépiskola diákjai és tanárai olyan társadalmi szervezet létrehozásán fáradoznak, amely a gazdálkodás és vállalkozás alapjaival ismerteti meg a tanulókat.
Tíz napig a milánói Radio Popolare vendége voltam az AMARC (a Szabad Rádiósok Világszövetsége), illetve a házigazdák jóvoltából.
Az országos nyilvánosság nem helyettesítheti a helyit - ez az egyszerű igazság az oka, hogy az 1990-es önkormányzati választások után gomba módra szaporodni kezdtek a helyi lapok. Ma már alig van olyan település, ahol ne adnának ki valamilyen - rendszerint egyszerű kivitelű, kis terjedelmű, kéthetente vagy havonta megjelenő - újságot. Van, ahol az önkormányzat a kiadó, másutt a művelődési központ, megint másutt egyesület, alapítvány vagy helyi vállalkozó.
Képzelj el egy nagy családot, amelynek minden tagja nagyon szereti a természetet. Hallgatják a madarak énekét, gyönyörködnek a lepkékben, élvezik a vadvirágok illatát. Környezetükre is vigyáznak. Nem dobják el a szemetet az utcán, külön gyűjtik a papírt, takarékoskodnak a vízzel és az árammal.
Egyszerre kényszer és a saját magunk választotta út (tovább…)
A franciák egyre jobban tudatában vannak annak, hogy a munkanélküliséggel mint tartós jelenséggel kell számolni, és a gazdasági fellendülés sem hoz majd változást. Lesznek, akik gyakorlatilag "örökös" munkanélküliségre lesznek ítélve, és generációsan halmozzák ezt a helyzetet. Kinti kollégáink látják, hogy a kiutat az ún. szociális gazdaságra való áttérés jelentheti, és egyre többet hangoztatják a szolidaritás elvét. Az államnak véleményük szerint abban kell segítenie, hogy a munkáskéz ne legyen drágább, mint a gép: az állam vállalja át a járulékokat, hogy az embereknek legyen munkájuk és legyen mit enniük.
,Nem azért vagyunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit tegyenek, hanem, hogy segítsünk nekik azt tenni, amit akarnak." (Ernesto Sirolli) (tovább…)
