Mivel az élő előadás hangfelvétele túlságosan zajos, ezért itt és most az előadó Közösségelmélet c. tantárgyi összefoglalójából Készült az ELTE Közösségi és civil tanulmányok MA szakhoz, 2014-ben következik néhány részlet, azok, amelyek a konferencián is elhangzottak. A szerk. (tovább…)
Az uralkodó felfogás szerint a társadalmi cselekedetek végső magyarázata és célja az egyén (módszertani individualizmus); a társadalmi igazságosság alapelve pedig az egyének vagy csoportjaik közötti megkülönböztetés tilalma. Ami az egyéni autonómia és az általános törvény közé esik, az útban van, és el kell onnan távolítani. (tovább…)
Részletek következnek a Civil Kollégium Alapítvány 2015-2016-os közösségszervező programját bemutató kiadványából, melyben közösségszervezők elemzik megnyert ügyeiket és a közösségszervező folyamatot: SZERVEZZ ÉS SZERVEZŐDJ! (tovább…)
https://soundcloud.com/civilradiomiskolc Az ötlet egy baráti társaságból pattant ki több mint három éve. Arról beszélgettünk, hogy a közösségi rádiózás, amellett, hogy néhányan meg tudnák találni benne a helyüket, jó kis kreatív teret teremtene annak a sok kis ügynek, gondolatnak, amiben nap mint nap pörgünk. Ez a maroknyi társaság, kint egy teraszon álldogálva, indította útjára a gondolatot, aztán forrásszerzés, képzések, műhelyek és toborzás vette kezdetét egy befogadó civil szervezetben megágyazva, a Szépmesterségek Alapítványában. (tovább…)
Az itt következő cseh esettanulmány a közösségfejlesztők európai hálózatának (EuCDN European Community Development Network, korábban CEBSD) legutóbbi közös munkája során, a Közösségfejlesztés Európai Keretrendszere számára készült. 2012/13-ban elméleti anyagokat és esettanulmányokat készítettek a tagszervezetek ld. az angol nyelvű, 2014-ben megjelent kiadványt: Community Development in Europe – Towards a Common Framework and Understanding http://eucdn.net/eucdn-launches-framework-community-development-throughout-europe/, , melyek magyar nyelvű közlése a 2014/4. számban kezdődött a projekt elméleti munkájáról szóló beszámolóval és egy lengyel esettanulmánnyal, majd 2015/2. számban folytatódott egy norvég és egy katalán esettanulmánnyal, míg a 2016/4. számban egy bolgár esettanulmány található. Folytatás a következő számokban. A szerk.
(tovább…)
Bevezetés A következő történet játszódhat Magyarország bármely területén, bármely hátrányos helyzetű térségében, bármely elöregedő településén, ahol az ott élő emberek nagyobb része nyugdíjas, akik kevésbé tudják azt, hogy hol és milyen módon kell megvédeni az igazukat, kivívni a jogaikat. (tovább…)
A cím egy kötetnyi terjedelmű szakdolgozaté, melyet a szerző az ELTE TáTK Közösségi és Civil Tanulmányok mesterszakán végzett tanulmányainak zárásaként írt. E munkából most két fejezetet teszünk közzé, a IV. fejezetet most, a VI. fejezetet pedig a Parola következő, 2017/2. számában. A szerk.
”A szakdolgozat során vizsgált kérdéseim az alábbiak – írja Bevezetésében Kovács Edit:
- Fokozható-e a társadalmi beavatkozások hatékonysága a közösségi részvétel eszközeivel krízishelyzetekben?
- Mik a közösségi munka lehetőségei a társadalmi integráció fokozásában/ elősegítésében?
- A befogadó társadalom mint „munkafelület” a társadalmi integráció meghatározó szereplője kiindulási pontja, vagy eredménye a közösségfejlesztői beavatkozásoknak? (tovább…)
Március 15-e alkalmából Lányi András, az Infocracy csapatának felkérésére, írásos és video üzenetet küldött a Gyüttmenteknek. Miről is van szó? A „Gyüttmentek” az élhető és fenntartható élet bűvkörében élő és szerveződő polgárok. Éves találkozójukon, a Gyüttment Fesztiválon az ökotudatos létezés képviselői, úttörői, bozótharcosai és érdeklődői gyűlnek össze, hogy előadóként vagy hallgatóként - de mindnyájan résztvevőként is - egymást segítve, tanítva, bátorítva összekapaszkodjanak, egymásból erőt merítsenek, és egy közös térben, közös éggel közösséget alkossanak. (tovább…)
Közösségfejlesztők Egyesülete,
Budapest, 2018, Parola-füzetek
Elöljáróban
Közösségelmélettel azért foglalkozunk, mert közösségfejlesztő foglalkozásunk erre a fundamentumra épül. A témát tanulmányozva körvonalazódik, majd egyre inkább kibomlik, hogy a modern közösségiség lényegét ma a civil társadalom fogalma fejezi ki a legadekvátabb, tehát a lényeget tükröző módon, mert szintetizálja a modern ember látszólag egymásnak ellentmondó két alapvető szükségletét: a valahová tartozás és a szabadság igényét, s egyidejű jelenvalóságát. (tovább…)
A VÁTI 2010-ben publikálta a Segédlet a közösségi tervezéshez című kiadványt, amely közérthető megfogalmazásban mutatta be a részvételi (más szóval közösségi) tervezés megközelítését, alkalmazási területeit a térségi tervezésben, főbb buktatóit, módszereit, technikáit. A visszajelzések alapján a kötetbe foglalt módszertant sikerrel használták mind térségi, települési tervezők, mind társadalmi, közösségi fejlesztésekben dolgozó szakemberek. (tovább…)
