Kategória archívum: Repertórium

A SZOLIDARITÁS GLOBALIZÁCIÓJA a Szolidáris Gazdaság Európai Hálózata Alakuló Kongresszusának Kiáltványa Barcelona 2011

Lima 1997, Quebec 2001, Dakar 2005, Luxemburg 2009 – kulcsfontosságú találkozók a szolidáris gazdaság hálózatának formálódásában. A folyamat most a 20. század elejének munkásmozgalmáról a Tűz Rózsájának nevezett, Barcelona városában folytatódik. A találkozó célja a Szolidáris Gazdaság Európai Hálózatának (RIPESS EUROPE – Réseu Intercontinental de Promotion de l’Économie Sociale et Solidaire, Europe) megalakítása. (tovább…)

Kommunikáció, digitális eszközök és alkalmazások, avagy kezünkben a média… 2011. december 1-jén elkezdődött a COMAPP, egy, az Európai Unió által támogatott program

A COMAPP, azaz a „Közösségi médiaalkalmazások és részvételi módszerek“ elnevezésű, az Európai Unió által támogatott innovációs projekt célja, hogy népszerűsítse azokat az ingyenesen, szabadon elérhető médiaeszközöket, amelyek segítségével a médiában alulreprezentált csoportok társadalmilag fontos kezdeményezéseiknek nyilvánosságot tudnak teremteni. A projekt magyarországi partnere a budapesti Civil Rádió. (tovább…)

Egyenlő eséllyel a rák ellen. Roma halandóság, szűrés és képessé tétel

Tényállapot Magyarország a születéskor várható élettartam alapján az európai uniós országok között viszonylag rossz helyen áll, a szomszédos országok szinte mindegyike megelőzi. Az átlagos várható élettartam 71 és 79 év Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, Országos Egészségfejlesztési Intézet, Determine Project között van, de ez nem jelenti azt, hogy minden magyar állampolgár ennyi évet él egészségben. Egyenlőtlenségek vannak a férfiak és a nők születéskor várható élettartama között, továbbá, a szegények és a jómódúak, az ország keleti és nyugati részén élők, a vidéken és a nagyvárosban élők élettartama között. Nemzetközi összehasonlításban érdemes megjegyezni, hogy a 20 leghosszabb születéskor várható élettartamú magyarországi kistérség átlaga sem éri el a lengyel vagy a cseh várható élettartam átlagát. (tovább…)

Babák rózsaparkjától a bölcsis forradalomig. Lakótelepi közösségfejlesztés kisgyerekes családokra alapozva a Budapest, Ferencváros, József Attila-lakótelepen

A lakóhelyemhez és a vállalt feladathoz fűződő viszonyom Ez a munka nem tudatos közösségfejlesztésnek indult. Már 2006 végén is, amikor egy társammal, Fried Zsófiával belekezdtem ennek a munkának a megszervezésébe, több civil szervezetben tevékenykedtem és a Születés Hete (Sz7) programsorozat céljait megismerve – a fiatal családokat ismeretekhez juttatva kompetens döntési helyzetbe hozni a háborítatlan szülés választhatósága érdekében – úgy éreztem, hogy erre a lakóhelyemen, a József Attila-lakótelepen is szükség és igény van. (tovább…)

Mivel foglalkozik a tájépítész? A Corvinus Egyetem tájépítészei és az ELTE Közösségi és Civil tanulmányok nappali tagozatos hallgatói beszélgetéséhez készítette: Bardóczi Sándor táj- és kertépítész

A kérdés megválaszolása előtt fontos beszélni arról, hogy mi a táj? Ez ugyanis alapvetően különbözik attól a klasszikus tájfelfogástól, amely a geográfiában meghonosodott. A mi tájfogalmunk röviden: táj = kultivált (művelt), humanizált természet. Ez azt feltételezi, hogy, ember nélkül táj sincs, illetve azt is kimondja, a táj nem mereven lehatárolt területi egység, határai képlékenyebbek. A felfogásunkban egy település is egyfajta tájtípus (települési táj, cityscape, urban landscape), hiszen az is egy, a természetből átalakított, humanizált természet, nevezetesen olyan, ahol az épített környezet túlsúlya érhető tetten. Erről és a tájfogalmi vitákról bővebben itt: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mőcsényi-féle_tájfogalom) (tovább…)

Világforradalom és más napi teendők

Foglalkozzon bár az ember bármilyen fontos, magasztos, jövőbemutató civil tematikákkal, részvétellel, fejlesztéssel, szervezéssel, mindig jöhet valami, ami egészen más szintre helyezi gondolkozásunkat és új térben, új viszonyulásokkal rajzolódik ki újra a kép. Ilyen becsapódás lehet egy egyszerű videó is, mondjuk például valami „valódi demokráciát” követelő spanyolokról. (tovább…)

Állampolgári mozgalom egy NATO-radar építése ellen Összefoglaló a pécsi Tubes-ügyről

  A pécsi radarügy közvetlen előzménye, a magyar környezetvédő civil mozgalomnak egy igen jelentős győzelme volt. Pécstől 16 kilométerre, a Mecsek hegység legmagasabb csúcsán, a Zengő-hegyen, helyi aktivisták és országos szervezetek összefogásával, 2004-ben sikerült megakadályozni a tervezett NATO-radar megépítését. 2005-ben jelentette be a kormány, hogy a radarépítés új helyszíne a pécsi Tubes-hegy lesz, amely nincsen 1 kilométerre sem a lakott belterülettől és mindössze 4 kilométerre fekszik a városközponttól. A kb. 60 méter magas építményhez gázolajtartály és szennyvíztároló kapcsolódott volna – a védett parkerdőben, a város ivóvízbázisán. Az itt élőkkel ezt a kompromisszumot nem egyeztették. (tovább…)

Önrendelkező közösségekben a jövő vélték magyar polgármesterek, svájci és spanyol pénzintézetek képviselői a Védegylet Gazdaság helyben? konferenciáján Védegylet-sajtóközlemény, Budapest, 2012. június 11.

A Védegylet Egyesület június 7–8-án megrendezett „Gazdaság helyben?” konferenciáján telt ház előtt zajlottak parázs viták az újonnan megalakult foglalkoztatási szövetkezetekről. Nagy taps kísérte a meghívott polgármesterek válság idején is életképes, példaértékű helyi munkahelyteremtő kezdeményezéseit, a sikeresen működő szövetkezeteket és a felelős vállalkozásokat. A több éves múlttal rendelkező spanyol és svájci helyi pénzrendszerek és etikus bankok mellett számos magyar példa is bemutatkozott. Az előadók kivétel nélkül a társadalmi összetartozás felélesztésében látták a gazdasági válság megoldását. (tovább…)

Recenzió a Pataki György és Vári Anna szerkesztette „Részvétel – akció – kutatás: Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból” c. kötetről (MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2011., 211 oldal)

Vajon mi lehet a közös az alábbiakban: őshonos babfajták termesztése az Őrségben, közösségi kertészet Igricen, a szegedi cigányság önszerveződésének támogatása, a vállalati etikának az emberi erőforrás menedzsmentben történő fokozottabb érvényesítése, és az alternatív élelmiszer-hálózatok létrejöttének elősegítése? Nos, a felsorolt célok, tevékenységek mindegyike egy-egy akciókutatás tárgya (eredménye) volt a közelmúltban, továbbá hogy mindezen témákról szó esik a Pataki György és Vári Anna által szerkesztett Részvétel – akció – kutatás. Magyarországi tapasztalatok a részvételi-, akció- és kooperatív kutatásokból (MTA Szociológiai Kutatóintézete, Budapest, 2011.) című kötetben. (tovább…)

1 101 102 103 104 105 140