2010 óta gombamód szaporodtak az olyan beruházások, melyek gyorsított engedélyeztetési eljárással, a társadalmi egyeztetést kizárva valósulhattak meg, sokszor a helyi lakosok és a természeti értékek kárára. A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) közösségszervezői kampányt indítottak és sikerrel mozgósítottak a káros gyakorlat visszaszorításáért.

„Egy fecske nem csinál nyarat!” A közösségszervezők gyakran idézik ezt a közmondást, mert jól kifejezi azt, hogy a változás csoportmunka, a változáshoz sok szereplő kell. Emberek, akik érdekeik védelmében, ügyük előre viteléhez, helyzetük jobbá tételéhez összefognak. Álljon itt egy hosszabb idézet, ami egy olyan összefogás részletes bemutatását vezeti be, mely összefogás már nem csupán magányosan küzdő, egymást kereső emberek együttműködésnek indulását írja le, hanem aktív, különféle területeken, ügyekben dolgozó közösségek kooperációját.

 „Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk a közösségeinket érintő ügyekben, nem elég pár ember, vagy intézmény vagy cég véleménye, hanem minél több embert meg kell hallgatni, be kell vonni, és velük együttműködésben kell a döntéseket meghozni. Magyarországon ez az elv sok szinten sérül. Az elmúlt évtizedben egyre jobban szűkül annak tere, hogy a polgáraink maguk rendelkezzenek az életüket befolyásoló ügyekről. Beleszólhassanak abba, mi épül a városukban, folyópartjukon, ki gazdálkodik a földjeikkel, vizeikkel. A helyi önrendelkezés keretei sérültek. Az önkormányzatiság és az állampolgári részvétel eszközei korlátozottak. Ebből a szempontból a Kiemelt Beruházások intézménye egy jó szimbóluma az önrendelkezés hiányának. Ez az intézmény nemcsak azt lehetetleníti el, hogy az állampolgárok maguk rendelkezzenek arról mi épül a településükön vagy annak határában, de még az alapvető információkhoz, a döntéseket előkészítő szakmai tervezéshez sem férnek hozzá. Nem szólhatnak bele és nem ellenőrizhetik, hogy ezek a döntések milyen hatással lesznek az életükre.  Ezért indítottuk el tavaly ősszel a Stop! Kiemelt beruházások kampányunkat, aminek a munkacsoportját olyan civil csoportok, egyesületek alkotják, akik valamilyen kiemelt beruházás közvetlen kárvallottjai vagy a károsultakat képviselik”. (Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány mentor-trénere, ügyvezető igazgatója)

Kerettörténet

A  kampány történetéhez fontos rávilágítanunk létrejöttének miértjére, röviden kitérnünk arra, hogy mit takar a kiemelt beruházás (KB) státusz. Még a Gyurcsány-kormány idején lépett életbe az ún. „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” szóló 2006. évi LIII. törvény. Az új törvényt azért vezették be, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott nagyprojektek (pld. útépítések) megvalósítását. Kezdetben kiemelő státuszt minimum 5 milliárd forintos, és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházás kaphatott. Először 2010-ben módosították a KB-törvényt, de az azóta eltelt 12 év során a módosítások száma már elérte a negyvenet. Kampányunk során áttekintettük a törvénymódosításokon túl a kiemelt beruházások számát is, és megdöbbentő eredményt kaptunk: míg 2006 és 2010 között (tehát az elő törvénymódosításig) mindössze 24 esetben alkalmazták a KB-törvényt, 2010 óta ezen írás megszületéséig a beruházásszám átlépte a 3000-et. Utóbbi számok viszonylatában hangsúlyoznunk kell azt is, hogy egy kerettörvényről van szó: a 3000 beruházás mindegyikéhez egy-egy kiemelő kormányrendelet tartozik, de egy kormányrendelet több beruházást (pld. bővítést) is magában foglalhat, így valójában jóval több mint 3000 projektről beszélünk, amikor kiemelt státuszú beruházásokról esik szó.

A kiemelés számos könnyítést tesz lehetővé. Egy (nevezzük az egyszerűség kedvéért) KB-beruházás szakhatósági eljárásai is kiemelté válnak: például 60 napról mindössze 15 napra rövidültek, és a beruházónak mindössze 5 napra kell közzé tennie, avagy bárki számára betekintést biztosítania a tervekbe. A szakhatósági eljárások határidejének radikális csökkentése mellett a többszöri törvénymódosítással fokozatosan lazítottak olyan feltételeken, mint például a beruházási méret, beépíthetőség mértéke, épületmagasságok, és ami különösen lényeges: a helyi településrendezési szempontoknak sem kell megfelelnie ezeknek a beruházásoknak, így annak az önkormányzatnak, melynek területén KB-beruházás zajlik, tulajdonképpen nincs beleszólása abba, hogy mi és hogyan épül a területén. A KB-törvény további lazítása, ezzel lényegében kiürítése oda vezetett, hogy jelenleg már magánberuházás is kérhet egyszerűsített eljárás keretében kiemelt státuszt!

Kiemelt határozattal megtámogatott beruházással kapcsolatban a helyi önkormányzati hivataloknak minimális, a beruházással közvetlenül érintett lakosoknak (de akár annak, aki nem az adott kerületben, településen él, vagyis senkinek) viszont nulla a véleményalkotási joga. Ezzel a problémával egyre többen szembesültek, szembesülnek – ezért jött létre a Stop! Kiemelt beruházások kampány.

A kampányt a CKA Rendszerszint nevű, közösségszervezőkből álló csoportja kezdeményezte 2021. elején. Ötletgazdája Badzsóné Angéla, az Összefogás Balatonért Egyesület (ÖBE) egyik alapítója volt, aki a kiemelt beruházásokkal összefüggésben az önkormányzatok hatáskörének (különös tekintettel az építéshatósági hatáskörök) megvonása okán állt elő egy tiltakozó petíció elindításával. Ötletét támogatták a Rendszerszint közösségszervező munkatársai is. Így indult egy a kiemelt beruházások ellen fellépő csoport létrehozása, melynek szakmai bázisát a Rendszerszint csoport a Beleszólok – érdekérvényesítő – kampányon belül teremtette meg. A közös munkába, a kommunikációs irányok és a kampány menetének tervezésébe, bonyolításába – érintettként – aztán nagyon hatékonyan bevonódott Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület elnöke, Molnár Szilvia kiserdővédő, valamint Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület tagja is.

Célok meghatározása

A Beleszólok kampányon belül önállósuló (értsd önálló kampányt szervező) Stop! Kiemelt beruházások kampánnyal az volt célunk, hogy egyfajta cselekvési és interakciós csatornaként működtetve mozgósítsuk a civil szférát: az önszerveződő lakossági aktivitásoktól egészen a professzionálisan működő civil szervezetekig. Vagyis – utalva a bevezető sorokban leírtakra -, a még informálisan működő, lehetőségeiket kutatókat éppen úgy megszólítottuk, behívtuk, miként a már aktív, akár egyesületi formában tevékenykedő civil csoportokat. MIvel a kiemelt beruházások törvény rendszerszintű, országos méretű változást, torzulást okoz a demokratikus társadalmi és gazdasági folyamatokban egyaránt, így egyértelmű volt számunkra, országos szintű kampányt kell indítanunk. A civil aktivitás irányából tekintve döntésünkre: egy országos kampány nemcsak teret nyújt a területi lokális ellenállások kiszélesítésére, hanem egyúttal fontos közvetítő csatornát is képez az aktív állampolgárok és kisebb csoportjaik, valamint a társadalom alrendszerei között.

A kampány két szakaszra bontható. 2021 első felében felhívást tettünk közzé, melyen keresztül egy-egy kiemelt beruházás helyszínén érdeksérelemmel járó ügyeket és akcióra kész aktivistákat, önkénteseket kerestünk. Kampányunk első akcióit az előválasztás időszakára időzítettük azzal a céllal, hogy a felforrósodó, lappangó témákat is felszínre hozó időszakban megjelenjen, erős fényben váljon láthatóvá a kiemelő határozattal megtámogatott beruházások ügye. Célkitűzésünk volt, hogy a pártpolitika, a döntéshozói szint aktorai napirendre tűzzék a kiemelt beruházások jelenlegi gyakorlatának megszüntetését, és vizsgálják felül – széleskörű társadalmi és szakmai monitoring elvégzése után -, hogy van-e létjogosultsága, valódi gyakorlati szerepe és haszna e az építésügyben bármilyen kiemelő határozatnak. A kampányidőszak meghatározásában számunkra egyértelmű volt: arra, hogy új témák kerüljenek be a politikusok program-kommunikációjába, cselekvési terveikbe, az előválasztási versenyhelyzet különösen alkalmas.

A felhívásban elhelyezett kérdőívet több mint hétszázan töltötték ki, illetve több mint ötszázan jelezték vissza, hogy szimpatizálnak a céljainkkal és számíthatunk a segítségükre. A kampány első szakaszában már láthatóvá tettük magunkat saját arculattal, folyamatosan frissülő Facebook-oldallal.  A megküldött válaszok formálták a kampány céljait is, mivel a KB-törvénnyel kapcsolatos válaszok mintázata alapján az jött ki, hogy noha sokan a törvény egyértelmű eltörlését kívánják, a válaszadók között találunk olyanokat is, akik általánosabb jellegű módosításokkal, illetve olyanokat is, akik konkrét korlátok beépítése mellett elfogadhatónak tartják a KB-törvény megmaradását (létezését).

Így a kampány céljait ekképpen foglalhatjuk össze:

• a kiemelt beruházások jogállás (KB-törvény) problémáinak hangsúlyozása
• össztársadalmi összefogás segítése
• elérni, hogy a politikai döntéshozók szüntessék meg jelenlegi KB-törvényt, vizsgálják fölül a 2006 óta befejezett/folyamatban lévő KB-projekteket. Továbbá vizsgálják meg azt is, hogy szükséges egyáltalán a kiemelt státuszt biztosító jogállás

Kampánykörúton

2021. második felében indultunk el országos kampánykörutunkra. Első állomásunk 2021. november 5-én a budai Vár volt, ahol a frissen megalakult Huszonkettesek építészcsoporttal közös „Föl-föltévedek a budai várba” című demonstrációt hajtottuk végre, tiltakozva a vári kormányzati gigaberuházások ellen. A Huszonkettesek létrejöttében, önszerveződésük lépéseinek megtervezésében is aktív segítők, támogatók voltunk. A vári demonstráció keretében nyílt levelet fogalmaztunk meg a politika szereplői, alakítói, szakmai vezetők felé: aktív, a civilekkel közös együttműködésre szólítottuk fel a döntéshozókat.

Ezen első demonstrációnk előrevetítette további-későbbi akcióink karakterét:

• jól azonosítható megjelenés (egyedi arculati és szcenikai elemek)
• sajtó-nyilvánosság
• döntéshozók, távollévők megszólítása
• a kampányban résztvevő csoportok aktív szereplése, ezáltal a kiemelt beruházások tematizálása:
  • jelen vannak és felszólalnak a természetvédelmet súlyosan érintő ügyek képviselői
  • az ipari beruházásokkal, ezen belül az akkumulátorgyártás mai, magyarországi viszonyaival szemben fellépők
  • az épített/műemléki környezet védelméért tiltakozók

Néhány héttel a várbéli demonstrációt követően, 2021. november 26-án zajlott a „Parttalanul Aligán” címet viselő tiltakozásunk, ahol házigazdánk, egyben szövetségesünk az Aligai Fürdőegyesület volt, ők a Club Aliga beruházások elleni tiltakoznak évek óta (óriási sikerrel). Aligát újabb „vizes hely”, pontosabban téma követte. 2022. január 29-én Sopronban demonstráltunk a Fertő-tavi turisztikai beruházások, illetve tavaink védelme az esztelen és felesleges beruházások ellen. Házigazdánk ezúttal a Fertő Tó barátai Egyesület. A helyszínválasztás oka az volt, hogy a beruházás lezárt területére, a Fertő közelébe nem mehettünk. Ez alkalommal a Miniszterelnökségnek üzentünk, petíciót indítottunk el, mellyel kifejezettel a jelenlegi KB-törvény eltörlését, majd e törvényi lehetőség felülvizsgálatát követeltük.

A 2022. február 22-i Komárom-koppánymonostori eseményünk fókuszában az akkumulátorok gyártását ellátó ipari létesítmények álltak, felelőtlen létesítésük ellen való tiltakozásunk mellett szót emeltünk felemeltük a kavicsbányák újraindítása, újak nyitása ellen is. Házigazdánk ezúttal egy komáromi lakos volt. Az esemény a kiemelt beruházások gyakorlatán keresztül az erőltetett beruházások egymásra hatására is figyelmeztetett: a felszólalók között volt a STOP Avalon Tata csoport egyik tagja, aki a kavicsbányák témájával mutatott rá a hazai terület túlhasználati, súlyos természetkárosító és vizeket (karsztvíz, ívóvíz) érintő problémákra. A demonstráció végén a döntéshozók újabb megszólítása következett: meghívót, egyúttal kötelezettség-vállalási dokumentumot olvastunk fel, mellyel a 2022-es parlamenti választáson elindult képviselőjelölteknek üzentünk (természetesen a demonstrációt követően a szövegeket levélben is elküldtünk a jelölteknek).

Kampánykörutunk záróeseménye 2022. március 11-én zajlott – szimbolikus módon – a Parlament melletti Demokrácia téren. A korábbi helyszínek házigazda csoportjai mellett egyéb, kifejezetten kiemelt beruházásokkal sújtott csoportok is velünk tartottak, valamint a felszólalók között köszönthettük a Fridays For Future Magyarország diáktüntetőit is.

Sikereink

A 2022-es országgyűlési választások közeledtével úgy látszott, sikert értünk el döntéshozói szinteken is. A március elején nyilvánossá tett összellenzéki programba bekerült egy fontos mondat: „eltöröljük a kiemelt beruházások intézményét, helyreállítjuk a hatósági, valamint a civil kontrollt, elősegítve a részvételiséget”. Április folyamán pedig a K Monitor összegyűjtötte, majd a CKA és az Átlátszó bárki által megtekinthető, böngészhető térképre tette a 2018 eleje és 2021 vége között megkezdett-befejezett kiemelt beruházásokat. A választások a Fidesz fölényes győzelmével zárultak, így az összellenzék kiemelt beruházásokra vonatkozó ígérete nem válhatott valóra. Ám a civilek közös fellépése nem volt pusztába kiáltott szó. Sajnálatos módon azt a gazdasági válság-tornádót, amire többször kitértünk a kampányban (hiszen a mind gyakrabban erőltetett KB-beruházások egyre növekvő száma, elszálló költségvetése eleve gazdasági problémaforrás) felerősítették a nemzetközi politikai, gazdasági események, így a kormánynak a KB-ügyekkel kapcsolatban is döntenie kell. A 2022. nyári parlamenti szünetet egy közleménnyel indították, mely alapján a kormány még idén ősszel beterjeszt egy, a magyar állam beruházási rendjéről szóló kerettörvényt az Országgyűlésnek. Ez azt jelenti, hogy számos KB-beruházást felfüggesztenek (halasztanak vagy törölnek) spórolási célzattal.  Ugyanakkor Csepreghy Nándor, a Lázár János vezette új, Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára a parlamentben július 11-én így fogalmazott: „a természeti kincsek megóvása és teljes körű használhatósága, hozzáférhetősége garantálható kell, hogy legyen”. Valamint azt is hozzátette, hogy az új törvény által előírják majd, hogy kizárólag olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáférhessenek a honi természeti kincsekhez, továbbá a kormány kötelezni fogja a beruházót, hogy a helyi közösségek véleményét kérje ki, és amennyiben a helyi közösségek érdeksérelme fennáll a beruházásával kapcsolatban, úgy a beruházás nem valósulhat meg.

A Stop! Kiemelt beruházások kampány két szakaszból álló első fejezete lezárult, számos elmélet a gyakorlatban nyert megerősítést. Egyrészt, hogy a civil tér jellemzője az önmegújító képesség, melyben szereplők magukat és környezetüket is folyamatosan újraértelmezik és befolyásolják: ez a jelenség a Stop! Kiemelt beruházások kampányában egyértelműen érzékelhető volt. Másrészt kampányunkkal rávilágítottunk arra, hogy a társadalom és politika közötti kommunikáció nem szükségszerűen egyirányú: a közösségszervezés módszertanát követve egy szervezett csoport képes a számára fontos témát, ügyet bejuttatni a nagypolitika arénájába. Azaz a közösségszervezés szisztematikusan végrehajtott lépéseit megtéve – a személyes megkeresésen alapuló mozgósításból kiindulva a kutatáson és információgyűjtésen alapuló közös akciókkal -, a közösség hatalmat építhet, ezáltal képessé válik a döntéshozók befolyásolására. A Stop! Kiemelt beruházások kampány felszínre emelt egy fontos társadalmi problémát, a jól megválasztott időszakban végrehajtott akciósorozat eredményeként pedig a kiemelt beruházások témáját már nem tehetik fiókba a nagypolitika döntéshozói.

A cikkben látható fotók: Révai Sára, Enyed Péter

Szerzők:

Horváth-Kertész Balázs évek óta tagja a CKA szakmai testületének, közösségszervezői képzéseket fejleszt és oktat. Egy olyan csapatot vezet, amely az országos közösségszervező kampányok szervezését irányítja, amelyek közül a legfontosabbak a szegregátumokban élő romák helyzetének javítását célzó kampányok, a szomszédsági hálózatok létrehozása, valamint a korrupció elleni küzdelem és a kiemelt beruházások korlátozását célzó kampányok a helyi természeti és kulturális értékek védelme érdekében. (Fotó: Zsolnai Péter)

Molnár Szilvia a Kiserdő Egyesület alapító tagja; művészettörténész, építészeti és design szakújságíró. 2018 után az építőiparban különösen érzékelhető NER-térnyerés miatt, etikai okokból döntött úgy, hogy szerkesztői pályáját különféle építészettel foglalkozó lapokban beszünteti, és a civil aktivizmus útjára lép.