National Statictics - A társadalmi tőke mérése Nagy-Britanniában
2004/3
Részletek abból az írásból, amely a társadalmi tőke meghatározására és mérésére Nagy-Britanniában alkalmazott megközelítést taglalja. A Nemzeti Statisztikai Hivatalon (Office for National Statictics – ONS) belül, 2001 júliusában létrejött egy team a társadalmi tőkével kapcsolatos munka összes aspektusának irányítására.
Hálózatok
A formális és informális hálózatok központi helyet foglalnak el a társadalmi tőke fogalmi meghatározásában. Olyan személyes kapcsolatokként határozzák meg őket, amelyek halmozódnak, amikor az emberek kölcsönhatásba lépnek egymással a családban, a munkahelyen, a lakóhelyen, a helyi egyesületekben és egy sor formális és informális találkozóhelyen (Ausztrál Statisztikai Hivatal /ABS/ 2000).
A hálózatokat újabban újrakategorizálták, hogy különbséget tegyenek a társadalmi tőke különböző típusai között. Ezek a hálózatok a következők:
– összekötő társadalmi tőke – erős kötődések jellemzik, pl. a családtagok között, vagy egy etnikai kisebbség tagjai között; a „megéléshez” jó
– áthidaló társadalmi tőke – gyengébb, kevésbé sűrű de áttörő jellegű kötődések jellemzik, pl. üzleti partnerek, ismerősök, különböző etnikai csoportokhoz tartozó barátok, a barátok barátai stb. között; az „előrejutáshoz” jó
– összekapcsoló társadalmi tőke – az olyan hierarchiákon belüli kapcsolatok jellemzik, amelyeken belül a hatalomnak több szintje létezik. Abban különbözik az összekötéstől és az áthidalástól, hogy olyan emberek közti kapcsolatokat jelöl, akik különböző alapokkal rendelkeznek. Példa lehet egy társadalmi szolgáltató intézmény, aki egy egyénnel foglalkozik, pl. munkakeresés a munkaügyi központon keresztül.
Az összekötő és az áthidaló társadalmi tőke közötti megkülönböztetés azért fontos, mert a társadalmi tőke hatása függ attól a formától, amelyet adott körülmények közt felvesz. Gyermekkorban és idős korban például az összekötő társadalmi tőke fontosabb az egészség szempontjából, a munkát keresők szempontjából pedig az áthidaló társadalmi tőke a fontosabb (PIU, 2002). Azt is fontos megjegyezni, hogy az erős összekötő társadalmi tőke szolgálhatja a kirekesztést is, ezt gyakran a társadalmi tőke egyik „rossz oldalaként” emlegetik. Az észak-belfasti közösségeken belül vagy az északi ipari városokban, ahol 2001-ben felkelések törtek ki, például erős lehet az összekötő társadalmi tőke, ám az áthidaló társadalmi tőke gyenge…
Keretrendszer, dimenziók a társadalmi tőke általános elemzésének elősegítésére
Társadalmi részvétel. Egyik része a társadalmi tőke forrásainak mérése, pl. a klubokban, templomokban, szervezetekben stb. létrejövő találkozások során születő, személyes kapcsolatokat, kölcsönhatásokat jelző mutatók. Egy másik elem a társadalmi tőke eredményeinek mérése. Az önkéntes munka például fontos jelzője az emberek abbéli hajlandóságának, hogy mások számára hasznos tevékenységet végezzenek.
A társadalmi hálózatokat és a társadalmi támogatást a társadalmi tőke lényeges forrásainak tekintik, minthogy az emberek közötti cserék száma, típusa és a kialakuló közös identitások kihatással lehetnek arra, hogy mennyi támogatást élvez az egyén, s ráadásul a segítség más forrásaihoz is hozzájuttathatja.
A kölcsönösség és a bizalom a társadalmi tőke központi elemeit képezik. A bizalmat a társadalmi tőkével szoros kapcsolatban álló dolognak tekintik vagy annak közvetlen részeként, vagy pedig annak eredményeként. A kölcsönösség az emberek kölcsönös haszonért való együttműködési hajlandóságát méri, és ugyancsak a társadalmi tőke központi elemét képezi.
Az állampolgári részvétel a következők mérését foglalja magába: helyi ügyekben való egyéni részvétel és a helyi ügyek befolyásolására való képesség érzékelése, valamint a civil intézményekbe vetett bizalom.
A helyi környezet pozitív értékelése jó jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy mit gondolnak a boldog, biztonságban lévő emberek arról a környezetről, amelyben élnek. Ahogy azt Green et al (2000) aláhúzza, a helyi környezetről feltett kérdésekre az emberek által adott válaszok részben függenek saját személyes körülményeiktől is – pl. a területen belüli személyes kapcsolatok mértékétől és milyenségétől. Tükrözik azonban a lakóhely hatásait is, s ennek néhány aspektusát a terület társadalmi tőkéjének szintje is befolyásolja…
Az angol Belügyminisztérium „Állampolgári felmérés” (Citizenship Survey) keretében 2001-ben egy 15475 fős reprezentatív mintán mérte fel a társadalmi tőkét, és mérését ezentúl kétévente megismétli.
„(Az állampolgári felmérés) elsősorban bizonyítási alapként fog szolgálni a Belügyminisztérium közösségi (települési) irányelveihez, amelyek a társadalmi kohézió és a civil megújulás kérdéseit célozzák meg. Másodsorban: viszonyítási értéket fog nyújtani a Belügyminisztérium célcsoportokkal kapcsolatos teljesítményének felbecsüléséhez – az Aktív Közösségek Napirendje (Active Communities Agenda) esetében a cél ugrásszerű fejlődés elérése 2004-re, azaz egy millióval több ember aktív bevonása saját közösségeikbe. Harmadsorban pedig: a felmérés nagymértékben hozzá fog járulni a társadalmi tőke körül zajló világméretűvé váló vitához, amelyet úgy határoznak meg, mint társadalmi hálózatokat, a viszonosság normáit és a belőlük keletkező bizalmat.” (Active Communities: Initial Findings from the 2001 Home Office Citizenship Survey, p. 1.)