Bemutatta a Lakhatási Koalíció a 2024-es választásokra készített, Önkormányzati Lakhatási Minimum című javaslatcsomagját 2024. január 23-án a Három Hollóban. A kiadványban arra tesznek javaslatokat, hogyan lehet helyi szinten, az eltérő lehetőségeket figyelembe véve orvosolni a lakhatási válság tüneteit. Céljuk, hogy az önkormányzati választáson induló jelöltek a felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák.  A javaslatcsomagról Szegfalvi Zsolttal, a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatójával Péterfi Ferenc beszélgetett.

Péterfi Ferenc (PF): Először mondj pár szót a Lakhatási Koalícióról!

Szegfalvi Zsolt (SzZs) A Lakhatási Koalíció igazából egy olyan informális csoportosulás, ami lakhatási szervezetekből, lakhatással foglalkozó szervezetekből áll. Tematikusan, ügyek mentén szoktunk összeállni, hogy bizonyos ügyeket képviseljünk, illetve amikor nincsenek ilyen összekovácsoló ügyek, akkor is nagyon sokat egyeztetünk. Vannak közös programjaink ezekkel a szervezetekkel. Maga a koalíció tágabb, több mint 20 szervezet a tagja. De ezt a lakhatási minimumot öt szervezet hozta össze. Van benne két szakpolitikai intézet, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont és a Városkutatás Kft., és van három olyan szervezet, akik terepen dolgoznak, de ugyanakkor szakpolitikai munkát is végeznek: az Utcáról Lakásba! Egyesület, az Utcajogász Egyesület és a Habitat. Ami összehozta most ezt a lakhatási minimumot, hogy 2024. június 9-én lesznek az önkormányzati választások. Igazából ez az első olyan összehangolt anyaga a koalíciónak, amiben 21 pontban összegyűjtöttük a szerintünk fontos problémákat a lakhatás területéről, és ezeknek a megoldásait egy önkormányzati szemüvegen keresztül nézzük. Azt gondoljuk, hogy ezeket a megoldásokat nagyon sok önkormányzat tudná használni a lakhatási szegénység csökkentésére.

PF: A tegnapi esemény azt a célt szolgálta, hogy a nyilvánossággal először találkoztassátok ezt az anyagot. Még nem indult el az a kampány, amelyik az önkormányzati jelölteket próbálja meggyőzni?

SzZs: Az anyag elkészült valamikor decemberben, és most láttuk úgy, hogy érdemes bemutatni a nagyközönségnek, újságíróknak. Jó sokan voltak ott a helyszínen is, az öt szervezet tagjai is elég sok interjút adtak.

PF: A közbeszédnek a részévé válik ez a dolog.

SzZS: Igen, a cél az, hogy minél többet beszéljünk erről az anyagról. Az elkövetkező heteknek, néhány hónapnak lesz az a feladata, hogy eljuttassuk a jelöltekhez, és lehetőség szerint segítsük őket, hogy ha szeretnének ezekkel a témákkal foglalkozni, akkor ehhez minden információjuk meglegyen, hogy ebből program is összeálljon. És aztán természetesen a cél az lenne, hogy ha valaki egy ilyet vállal, akkor ezt meg is tudja valósítani.

PF: Néhány mondatban foglald össze, hogy melyek azok a stratégiai vagy taktikai kérdések, amiket megfogalmaztatok!

SzZs: Az anyag elején háromféle tematikus csoportba osztottuk a javaslatokat. Vannak szabályozási javaslatok – olyan szabályozások létrehozását szorgalmazzuk, amik akár az elhelyezés nélküli kilakoltatásokkal vagy a hajléktalanság kriminalizációjával kapcsolatosak. Vannak működési javaslatok, amik arról szólnak, hogy milyen szemléletben szeretné az önkormányzat működtetni a rendszereit, intézményeit. Ez az első kettő olyan javaslatokat foglal magába, amikhez óriási nagy befektetés nem szükséges, ami egy normál önkormányzati büdzsébe beleférhet. Nagyon fontos az önkormányzat szándéka, illetve az a tudás, hogy lássák, milyen lehetőségeik vannak, mik azok a törvény adta keretek, amik között egy önkormányzat mozoghat.

PF: Ezek – ha jól értem – olyan ügyek, amelyekben az önkormányzatnak kompetenciája van, tehát nem kell törvényt módosítani, nem kell a parlamenthez fordulni, hanem saját illetékességi körében tud szerepet vállalni, ugye?

SzZs: Így van. A megfogalmazott lakhatási problémák igazából a parlamenti választásokra elkészített minimumból származnak, de ezt az egészet a koalíció a Periféria Központ nagy munkájával kifejezetten az önkormányzatokra szabta. Tehát olyan javaslatok maradtak benne, amiket egy önkormányzat saját hatáskörében meg tud lépni.

A harmadik tematikus csoport a beruházási javaslatok, ahol már nagyobb programokról beszélünk. Ezekhez mindenképpen külső forrást, nagyobb külső forrást kell bevonni. Ilyenek a lakhatási programok, lakóépületkorszerűsítés-támogatás, az önkormányzati bérlakások megerősítése, újak építése, felújítása.

PF: Nyilván szóba került a lakásügynökség mint egy új keret arra, hogy a lakhatásnak a javítását, a bérlakás-ügynek az alakítását fejlesszék.

SzZs: A lakásügynökségek ott vannak a 18-as pontban a működési javaslatok között, Minden változás, minden új szabályozás bevezetése költségekkel jár. Mi azt éreztük, hogy ez még mindig egy olyan költség, ami talán egy önkormányzat büdzséjéből kigazdálkodható.

PF: Végül azt hadd kérdezzem, hogy merült-e föl megoldás, technika vagy lehetőség arra, hogy hogyan lehet elkötelezni jelölteket? Tudtatok-e tanácsot adni egymásnak ez ügyben?

SzZs: Igen, vannak erre terveink. Nem mondjuk azt, hogy mindenki minden pontot fogadjon meg. Nagyon eltérő dinamikájú, nagyságú – tehát sokféle – önkormányzat számára próbáltunk javaslatokat tenni. Budapestről, budapesti kerületről, vidéki nagyvárosról vagy vidéki kistelepülésekről beszélünk. A problémák megjelenése is más, illetve a problémák kezelésének a lehetőségei is mások. A 21 pontból talán egy picivel több szól a városi megoldásokról, de kistelepülések számára is használható ötletek vannak benne.

A tervünk az, hogy megpróbáljuk ezeket a vállalásokat valahogy regisztrálni. Azt természetesen nem kérjük, hogy mindenki minden pontot fogadjon meg, viszont lesz rá lehetőség, hogy ezek közül a pontok közül jelöltek, akár jelölő szervezetek, akár jelölő pártok kiválasszanak olyan pontokat, amikre azt mondják, hogy ez fontos nekik. Egy viszonylag egyszerű ábrán, diagramon vagy pedig egy egyszerű űrlapon ezt ki tudják tölteni, és így visszakövethető lesz. Vállaljuk, ha nem is minden jelentkezés esetében, hogy megpróbáljuk utánkövetni a vállalásokat.

Az Önkormányzati Lakhatási Minimum teljes szövege itt érhető el ahonnan letölthető a teljes kiadvány.

 

Szerző:

Péterfi Ferenc eredetileg Újpalotán népművelő, majd közösségfejlesztő. Később az NMI és jogelődjeinek a Közösségfejlesztői Osztályán dolgozott, majd az osztály vezetője lett.
Falusi és városi terepmunkákban vett részt, egyetemi, szakmai és civil képzések oktatója, konferenciák szervezője. A Parola folyóirat alapító főszerkesztője, évekig a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára, majd elnöke volt.