Keresztény-aktivizmus know-how, avagy hogyan legyünk cselekvők gyülekezeteinkben?

2022/2

A hazai hívők számára a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) két új kiadványa nyújt segítséget közösségi cselekvéshez, az aktivizmushoz, illetve a közösségszervezéshez.

A CKA két kiadványt is megjelentetett a közelmúltban, amelyek a hit és a közösségszervezés témájával foglalkoznak. A Hitalapú közösségszervezés Szöveggyűjtemény és az Ésszerű aktivizmus, a gyülekezet és a közösségszervezés címmel megjelent olvasmányok eltérő műfajt képviselve, de ugyanazt a cél szolgálják, a hívők és gyülekezeteik világába hozzák el a közösségi cselekvés, az aktivizmus ismeretét. „Nem létezik fotelből végzett evangelizálás” – mondja Ferenc pápa és aki hallgatna a hívásra, de nem tudja miként álljon neki ennek, az először vegye (virtuális) kezébe ezeket a műveket. Mindkét kiadvány online jelent meg, bárki számára elérhető, hozzáférhető.

A közösségszervezés egy szakma, ami az Ésszerű aktivizmus című kötet szavaival élve „átível a liberális, mérsékelt és konzervatív értékeken”. Mint minden szakmát ezt is lehet felkészülten és szakszerűen végezni vagy kontár módon. A mai individualista, egyéni érdekeket előtérbe helyező társadalmunkban – ami az egyházi közösségeket sem kerülheti el – különösen fontos az a tudás, amelynek segítségével az egyéni érdekek közösségbe szervezhetők és amely segít eljutni az egyéni hasznoktól a közösség hasznáig. A szolidaritás, mások segítése és a közösen megélt hit alapvető értékek a keresztények körében, mégsem vehető természetesnek, hogy egy gyülekezet meg tudja szervezni önmagát, valamint képes érdekeinek megfogalmazására és érvényesítésére. A közösség papjától, lelkészétől pedig nem várható el, hogy ennek is ő legyen egyedüli felelőse és motorja.

Az Ésszerű aktivizmus, a gyülekezet és a közösségszervezés című könyv Gregory F. Augustine Pierce munkája eredetileg 1984-ben jelent meg, a most kiadott magyar nyelvű kötet Kalmár-Nagy Éva fordításában került közlésre. A könyv fő üzenetének is tekinthető az első oldalak egyikén megjelenő gondolat, miszerint „a közösségszervezés puszta léte minden gyülekezetnek nagy szolgálatot tesz”. Miért bíznánk a véletlenre, hogy lesz-e a közösségben valaki, aki közösségi eseményeket képes és tud szervezni, aki magától érzi mi a közösség érdeke és mozgósítani tud annak elérésére? A feladatra nyitott emberek felkészítése révén a siker közelebb kerülhet és ennek a sikeres szervezői munkának az elérését segíti Pierce könyve. A kötet hét fejezete egy központi gondolat köré épül és annak kapcsolódó kérdéseit tárgyalja. Eszerint együtt, közösségben többet érünk, mint egyedül és ha fontos ügyekben egymás mellé állunk – akkor is ha az saját ügyünkhöz vagy mások sérelméhez, más kitűzött céljának eléréséhez kapcsolódik a közösségünkön belül – akkor inkább számíthatunk sikerre, mintha mindenki a saját ügyeivel egyedül küzdene meg. Pierce felveti azt a nagyon fontos dilemmát, hogy az egyháznak reagálnia kell-e a világ igazságtalanságaira segítésnyújtással és a hiányosságok kiegyenlítésével vagy az okokra fókuszálva azok megszüntetését kellene inkább célul tűznie? Egy konkrét példával élve a szegényeket folyamatosan csak segíteni kell vagy a szegénység csökkentésére (megszüntetésére) kell megkeresni a megoldást? Továbbá elegendő-e a problémák megoldására, ha az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk, egyházi nyilatkozatokat adunk ki vagy pártok mellett köteleződünk el? Pierce válasza egyértelmű ezekre a kérdésekre: minden más megoldás rövidtávú, fenntarthatatlan vagy akár kontraproduktív is lehet, így egyedül a közösségi aktivizmus, a közösség közös érdekérvényesítése a valós megoldás, azzal együtt, hogy ennek „mindenképpen annak a környezetnek a tradíciójában, kultúrájában, gazdaságában, politikájában és a vallási sokféleségében kell gyökereznie, ahol kipróbálásra kerül.”

Gregory Pierce könyve nagyon gyakorlatias, történetekkel teli, magával ragadó olvasmány. Mindaz, amiről ír – például a gyülekezeteken belüli apátia és önzés, a szavakban erős, de tettekben gyenge hívek jelenléte, az állammal való kapcsolat ellentmondásossága, a gyülekezeti vezetők leterheltsége – a hazai hívő számára is ismerős és releváns lehet. Ez a kötet nem egy elméleti filozofikus mű – noha tele van mély gondolatokkal – hanem egy, a mindennapi gyülekezeti gyakorlatban is könnyen értelmezhető olvasmány, tele olyan eszközökkel és gyakorlati tanácsokkal, amelyek a gyülekezeteken belüli közös célok elérését is segíthetik, úgymint egy kérdés érintettjeinek hatalmi elemzése, a szövetségesek megtalálásának módja, a konfliktusok természetének megértése, érdekérvényesítési taktikák, és az önkénteskérdés kezelése. A közösségszervezés a gyülekezeteknek „kényelmetlen szükségszerűség” – írja Pierce. Kényelmetlen, mert állásfoglalásra kényszerít ellentmondásos, nehéz helyzetekben és szükségszerű, mert ez a hatékony útja a bibliai küldetés beteljesítésének. Az a gyülekezet, amelyben működik az aktívizmus, az a másokkal való együttműködés révén lehetőséget ad tagjainak, hogy megéljék a krisztusi szeretetet és szolidaritást, a másik elfogadását, a különbözőség tiszteletét.

A másik hitalapú közösségszervezéssel foglalkozó olvasmány egy szöveggyűjtemény, amely a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Józsefvárosi Gyülekezete, és a Civil Kollégium Alapítvány koalíciójának munkatársaival készült. A szövegeket Bálint Mónika, Bolba Márta, Kertai-Szabó Ildikó, Lakatos Kinga, Giczey Péter, Péterfi Ferenc válogatta össze, az angol nyelvű szövegeket Lőrincz Borbála fordította le. A három fő részből álló gyűjtemény a közösségszervezés bibliai kapcsolódásával, a közösségszervezés elméletével és gyakorlatával, valamint a hit alapú közösségszervezői munka jellemzőivel és módszertanával foglalkozik. A sokszínű válogatás nagyon jól illeszkedik a Gregory Pierce könyvében is felmerült témákhoz. Érdemes abban a sorrendben olvasni ezeket, hogy először Pierce művét ismerje meg a témával ismerkedő olvasó a teljes kép és az alapfogalmak felrajzolásához, továbbá az eseteken keresztüli megértéséhez, majd a Szöveggyűjteményt, amelynek minden egyes írása jól kapcsolódik az előző könyvben már felvetett kérdésekhez tovább mélyítve és magyarázva az egyes témaköröket, valamint kiegészítve azokat a hazai kontextussal.  A hazai gyakorlatra vonatkozó tapasztalatok különösen értékesek lehetnek akár kezdő, akár gyakorlott gyülekezeti közösségszervezőknek, miszerint a szöveggyűjteményben megtalálható többek között a CKA közösségszervezési folyamata és közösségszervezési sikerei, valamint konkrét jógyakorlatok.

Ahogy Pierce könyve jelzi a közösségszervező munkához olyan jellemzők kapcsolódnak – olykor negatív értelemben – mint agitátor, radikális, tükör, stratégiai tervező, taktikus, vezető, szakember. Eszerint, ha a közösségszervezés megjelenik egy közösség életében képes felbolygatni azt. Ez problémákkal is járhat és visszatarthat egy gyülekezetet attól, hogy együtt a cselekvő krisztusi útra lépjen, de „a lehetséges pozitívumok mégis óriásiak, és minden kockázat megéri a gyülekezetnek, ami észszerű aktivizmusba akarja vágni a fejszéjét” – vallja Pierce.

 

Szerző:

Dr. Neulinger Ágnes közgazdász, fogyasztói magatartás szakértő, a fenntartható fogyasztói viselkedés kutatója. Több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatás és kutatás területén, számos tudományos közlemény szerzője. A Kovász Közösség tagja.