A Settlementek és Szomszédsági Központok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Settlements and Neighbourhood Centers – IFS) európai programjában kidolgozott egy „Fehér Könyvet”, ajánlást az Európai Unió számára.

Az IFS Fostering Social Justice (Társadalmi Igazságosság Elősegítése) az Európai Unió Erasmus+ támogatásával zajlott stratégiai európai program, amelyet az IFS hálózata 2021-2024 között valósított meg a tagjai közötti együttműködés erősítése érdekében. A program a felnőttek nem formális oktatásának innovatív gyakorlatai kölcsönös megismerését, valamint a nemzetközi intézmények befolyásolását célozta az aktív állampolgárság, a menekültek-bevándorlók integrációja és a társadalmi befogadás terén. Mindemellett az európai együttműködés előmozdítása és az IFS hálózat kapacitásának megerősítése történt annak érdekében, hogy a kölcsönös tanulás, az egymás közötti konzultáció és a kapacitásépítés révén a résztvevő szervezetek hatékony, a hátrányos helyzetű embereket, a bevándorlókat és a menekülteket célzó felnőttképzési lehetőségeket biztosítson és támogasson. Megvalósult az IFS európai tagszervezetei szakembereinek és oktatóinak képzése, felkészítése és támogatása, valamint az IFS stratégiáinak és folyamatainak fejlesztése az európai együttműködés és érdekérvényesítés javítása érdekében a felnőttoktatás területén. A programban tizenegy ország tizenkét szervezete vett részt Olaszországból, Hollandiából, Németországból, Franciaországból, Görögországból, Spanyolországból, Dániából, Finnországból, Svédországból, Ausztriából, Magyarországról pedig a debreceni Életfa Segítő Szolgálat Egyesület.

A „Fehér Könyv” bevezetőjében úgy fogalmazunk, közösségeink szívében, a mindennapi nyüzsgés közepette, a demokrácia pulzusa található: a szomszédsági központ, amit itthon inkább közösségi térnek, közösségi háznak vagy közösségi központnak nevezünk. Ez az a hely, ahol a felhatalmazás (a képessé válás, a hatni tudás), a fejlesztés és a demokrácia lényege keveredik ki a közösségi élet vibráló mozaikjává. Az általunk kidolgozott dokumentum feltárja, bemutatja a sokrétű szerepeket, a kézzelfogható hatásokat és a velejáró kihívásokat, valamint előremutató ajánlásokat fogalmaz meg a szomszédsági központok számára.

A felhatalmazás jelzőfénye

Hiszünk abban, hogy minden egyes emberben megvan a lehetőség, hogy lángra lobbantsa a változást. A dokumentum megfogalmazza, hogyan váltak a szomszédsági központok a felhatalmazás epicentrumaivá, hogyan katalizálják az átalakulást, melyben a passzív lakosok aktív közösségi „építészekké” válnak. Ünnepeljük benne a felhatalmazás történeteit, megvizsgáljuk azokat az eszközöket, melyekkel a központok elősegítik az egyének és közösségeik ellenálló képességét és az önhatékonyság szellemét.

Közösségeink szövete

A közösségek fejlesztése nem pusztán az infrastruktúra építéséről szól, hanem a közös élmények és tapasztalatok szövéséről is. A „Fehér Könyv” elemzi, hogyan járulnak hozzá a szomszédsági központok ehhez a fejlődéshez azáltal, hogy olyan befogadó terek kialakítását biztosítják, melyek befogadják a sokszínűséget és elősegítik az összetartozás érzését.

A demokrácia új terepe

Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia lényege próbára van téve világszerte, a szomszédsági központok a demokratikus bevonás bástyáiként állnak. A dokumentum vizsgálja, hogyan erősítik a helyi részvétel ösztönzésével, lehetőségének biztosításával a demokrácia szövetét. Párbeszédre adnak teret, biztosítják, hogy minden hangot meghallgassanak és figyelembe vegyenek.

Szembenézni a kihívásokkal

Egyetlen járhatónak látszó út sem mentes az akadályoktól. Foglalkozunk a szomszédsági központok előtt álló kihívásokkal, tárgyaljuk erőforrásainkat, a politikai akadályokat és a közösségek változó igényeit. A „Fehér Könyv” nem zárkózik el ezektől a realitásoktól; ehelyett olyan ajánlások sorát nyújtja, melyek célja ezen akadályok leküzdése.

Ajánlások az előttünk álló útra

A tizenkét európai partner szervezet meglátásaiból és rengeteg tapasztalatából kiindulva, merítve, megvalósítható ajánlásokat fogalmazunk meg, melyek nem csak a szomszédsági központok fenntarthatóságának támogatását szolgálják, hanem a társadalmi igazságosságra, a helyi demokráciára, a menekültek-bevándorlók integrációjára gyakorolt hatásuk erősítését is.

 

A továbbiakban a program során kidolgozott „Fehér Könyv” összefoglalóját olvashatják.

Itt vagyunk!

Az emberek képessé tétele, a közösségek fejlesztése, a demokrácia erősítése

Az IFS tanulmánya a szomszédsági központok szerepéről, hatásáról, kihívásairól és ajánlásairól

A szomszédsági központok Európa-szerte létfontosságú részét képezik társadalmunk szerkezetének. Olyan egyedülálló szerepet töltenek be, szoros együttműködésben a helyi közösségekkel, amely lehetővé teszi, hogy azok kibontakoztassák erejüket és hatékonyan kezeljék a legsürgetőbb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokat.

A szomszédsági központok munkájuk révén életre keltik az Európai Unió alapvető értékeit: a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és a mindenki emberi méltóságának tiszteletben tartását.

Jelenleg azonban hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek veszélyeztetik abbéli képességüket, hogy hatásukat maximalizálják.

Ez a „Fehér Könyv” cselekvésre sarkall, és a következőket rögzíti:

• a szomszédsági központok létfontosságú szerepe,
• a központok rendkívüli pozitív hatásai,
• a kihívások, amelyekkel szembe kell nézniük,
• a fejlődésüket elősegítő szakpolitikai ajánlások

A szomszédsági központok létfontosságú szerepe

A szomszédsági központok alapvető fontosságú intézmények, amelyek Európa-szerte központi szerepet töltenek be a közösségekben. Különböző formájúak és méretűek, de három fő elv köré szerveződnek:

• A hátrányos helyzetű emberekre és csoportokra összpontosítanak
• A helyi részvételt és ellenőrzést erősítik
• Közösségfejlesztési megközelítéssel rugalmas megoldásokat találnak a problémákra.

Különböző szolgáltatások és tevékenységek széles skáláját nyújtják, amelyek nagyrészt öt terület köré összpontosulnak:

1. Társadalomkutatás és tervezés – a helyi problémákra vonatkozó mélyreható információk gyűjtése – amit a bizalmi kapcsolatok tesznek lehetővé -, valamint a döntéshozókkal való együttműködés elősegítése.
2. Szolgáltatások fejlesztése és nyújtása – a helyi lakossággal történő együttműködés annak érdekében, hogy személyre szabott és rugalmasan reagáló helyi szolgáltatások álljanak rendelkezésre.
3. Közösségi tevékenységek – a helyi közösségi terek felhasználása társadalmi tevékenységek és konkrét szolgáltatások nyújtására.
4. Egyéni tanácsadás és közvetlen segítségnyújtás – krízistámogatás nyújtása a jóléti védőhálón kívül rekedőknek.
5. Tájékoztatás, oktatás és közösségi érdekérvényesítés – a szükséges ismeretek biztosítása helyi lakosok számára ahhoz, hogy teljes életet élhessenek, és befolyásolhassák, mi történik a lakóhelyükön.

A szomszédsági központok pozitív hatása

A szomszédsági központok a köz- és magánszférával partnerségben együttműködve különleges szerepet töltenek be, amely lehetővé teszi számukra, hogy rövid, közép- és hosszútávon átalakító hatást fejtsenek ki:

Rövid távú eredmények – Az új ismeretek és készségek elsajátításától a bizalom és magabiztosság építéséig számos azonnali előny származik az állampolgárok számára.

Középtávú eredmények – A szomszédsági központok támogatják közösségeiket abban, hogy jelentős változásokat érjenek el életükben, a nagyobb önbecsüléstől kezdve, mentális és fizikai egészségük javulásán át, a szomszédságukon belüli szorosabb integrációig és a közösségi összetartozás növekedéséig.

Hosszú távú hatások – A szomszédsági központok munkája elősegíti a hosszabb távú változásokat egy olyan társadalom irányában, ahol mindenkinek lehetősége és képessége van a boldog életre és a társadalomban való aktív szerepvállalásra.

A szomszédsági központok előtt álló kihívások

A szomszédsági központok annak ellenére is betöltik átalakító szerepüket, hogy hatalmas kihívásokkal kell szembesülniük:

A következetes finanszírozás hiánya Európában – míg egyes országokban rendelkezésre állnak támogató finanszírozási struktúrák, máshol a szomszédsági központok országos pénzügyi támogatása csekély, vagy egyáltalán nem létezik. Ez nem fenntartható, és veszélyezteti a szomszédsági központok képességét arra, hogy továbbra is betöltsék pozitív társadalmi szerepüket.

Az elismerés hiánya – a szomszédsági központoknak a szociális biztonsági háló fontos részeként betöltött szerepét gyakran alábecsülik vagy figyelmen kívül hagyják. Ily módon a döntések és tervek gyakran elszigetelten születnek azoktól a közösségektől és egyénektől, amelyekre a legnagyobb hatást gyakorolják.

A közösségi terek veszélyeztetése – a városok és települések terjeszkedésével a meglévő közösségi tereket az átalakítás veszélye fenyegeti, míg az új fejlesztéseknél a közösségi tereket gyakran figyelmen kívül hagyják a tervezési folyamatok során.

Az IFS és az IFSJ projekt

Ez a „Fehér Könyv” az Erasmus+ “IFS Fostering Social Justice” (IFS – A társadalmi igazságosság előmozdítása) (IFSJ) projekt egyik hozománya, amelyet az „International Federation of Settlements and Neighbourhood Houses” (IFS)  (“Settlementek és szomszédsági központok Nemzetközi Szövetsége”) és a “Federation des Centres Sociaux et Socioculturels de France” (FCSF) („Franciaországi szociális és szociokulturális központok szövetsége”) támogat. Az IFS és a vele a projektben együttműködő tizenkét európai partnere aktívan támogatják a szomszédsági központokat és az egyéneket, illetve foglalkoznak a társadalmi igazságosság, a helyi demokrácia és a bevándorlók integrációjának kihívásaival.

FCSF (Franciaország); NUSZ (Németország); Wiener Hilfswerk (Ausztria); ÉLETFA Segitő Szolgálat Egyesület (Magyarország); LSA Bewoners (Hollandia); Enik Recovery College (Hollandia); Suomen Setlementtiliitto RY (Finnország); Svenska Settlementforbundet (Svédország); Fundación Esplai (Spanyolország); Dafni Kek (Görögország); ARCS (Olaszország); Askovfonden (Dánia).

Szakpolitikai ajánlásaink

Kidolgoztunk egy sor szakpolitikai ajánlást, amelyekkel hatékony válaszok adhatók a fenti kihívásokra. Célunk az, hogy biztosítsuk a szomszédsági központok kiemelt szerepét egy társadalmilag igazságosabb Európa megteremtésében.

A 2024-es európai választások előtt arra szólítjuk fel a döntéshozókat, hogy a kormányzás minden szintjén ismerjék el a szomszédsági központok létfontosságú szerepét és értékességét.

A politikai döntéshozók a szomszédsági központok elismerését és támogatását az alábbi módokon fejezhetik ki:

1. A szomszédsági központok által biztosított nem formális tanulás előmozdítása, valamint a nemzeti és nemzetközi csereprogramok folyamatos támogatása. A politikai döntéshozóknak továbbra is támogatniuk kell az egész életen át tartó nem formális tanulást, és a jövőbeni uniós költségvetésekben megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk az egész életen át tartó nem formális tanulás ügyének előmozdításához mindenki számára.
2. A jó minőségű, mindenki számára nyitott helyi közösségi terekhez való hozzáférés biztosítása. A politikai döntéshozóknak politikai állásfoglalást kell elfogadniuk, amelyben felkérik a tagállamokat a közösségi terek védelmére és biztosítására, valamint a működtetésükhöz szükséges források előteremtésére.
3. A szomszédsági központok hosszú távú és fenntartható, bizalmon alapuló alapfinanszírozásának biztosítása. Az EU-nak meg kell osztania a nemzeti intézményekkel, valamint a nemzeti és helyi kormányzatokkal a bevált gyakorlati példákat arról, hogy a forrásokat hogyan lehet egyszerűen szétosztani a szomszédsági központok között a helyi szükségletek kielégítése érdekében.”
4. A helyi “tudásszövetségek” támogatása, ahol a helyi lakosok, a civil társadalmi szervezetek, a tudományos élet, valamint a helyi döntéshozók mindannyian hozzájárulnak a helyi szükségletekre vonatkozó információk megosztásához és összegyűjtéséhez. A politikai döntéshozóknak támogatniuk kell, illetve külön forrásokat kell elkülöníteniük olyan kezdeményezésekre, amelyek célja a helyi tudás összegyűjtése a civil társadalom égisze alatt, valamint e helyi tudás beépítése a polgárokat érintő uniós jogszabályokba.
5. Strukturált párbeszéd és konzultációs folyamatok biztosítása és megvalósítása uniós szinten a helyben elérhető tudás szomszédsági központok által történő összegyűjtése és felhasználása érdekében. Az EU-nak fel kell kérnie az európai szomszédsági központok ernyőszervezetét (például az EFS-t), hogy a civil társadalom európai szerepéről szóló párbeszéd meglévő struktúráinak részévé váljon. A politikai döntéshozóknak fel kell továbbá kérniük a tagállamokat, hogy a civil társadalom képviselőit minden szinten vonják be a döntéshozatali folyamatokba, és a nemzetközi bevált gyakorlatok alapján iránymutatásokat kell kidolgozniuk erre vonatkozóan.
6. Uniós források civil szervezeteknek történő becsatornázása azokban az országokban, ahol az állami finanszírozás hiányzik. Az új uniós parlamentnek a következő költségvetési időszakban meg kell újítania a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program”-ot (CERV), egyszerűbbé és gyorsabbá kell tennie a hozzáférést, a finanszírozást pedig ki 5 éves időtartamra kell terjesztenie. Az EU-nak szorosan együtt kell működnie az európai civil szervezetekkel a kelet-európai (pl. magyarországi) civil társadalom meglévő javaslatainak kísérleti projektek formájában történő megvalósítása érdekében. E javaslatok értelmében új programot kell létrehozni a kelet-európai szomszédsági központok támogatására azokban az országokban, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő nemzeti támogatási rendszer, és ahol a más alapokhoz való pályázás nem lehetséges.

Az összefoglalót fordította Varga Tamás.

A teljes „Fehér Könyv” letölthető (angol nyelven) innen: https://ifsnetwork.org/project/were-right-here-making-a-difference-in-neighbourhoods-everywhere/

A program honlapja: www.ifsnetwork.org https://ifsnetwork.org/e-platform/ E-mail cím: info@ifsnetwork.org

További információ: giczey.peter@eletfaegyesulet.hu

 

Szerző:

Giczey Péter, a Civil Kollégium Alapítvány szakmai vezetője, közösségszervező mentor és tréner. Főbb szakmai érdeklődése, tevékenységei a közösségi beavatkozások (közösségfejlesztés, közösségi tervezés, közösségszervezés), settlement, közösségi média, civil fejlesztés. Debrecenben él, 1994-2005 között a Csapókerti Közösségi Házat igazgatta. A rendszerváltás óta részt vesz különböző civil és szakmai szervezetek tevékenységében. Az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület elnökeként 2006 óta az IFS (Settlementek és Szomszédsági Központok Nemzetközi Szövetsége) vezetőségi tagja. A Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Tanszékén óraadóként közösségi munkát oktat.