A Népjóléti Minisztérium Szociális Programok Irodájának egyik lényeges tevékenysége az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, súlyos szociális problémákkal küzdő térségeiben a szociálpolitikai eszközrendszer kiemelt fejlesztése. A válságkezelő programok működése során a nagy létszámú, tartós munkanélküliséggel rendelkező agrár térségekben keretprogramként funkcionálnak a szociális földprogramok. Jelenleg 75 település bekapcsolásával 44 szervezettel működik a program.

A szociális földprogram jellemzői:
Célja agrártérségekben élő, szociálisan hátrányos helyzetű családok életminőségének javítása, a meglévő családi munkaerő kihasználásával mezőgazdasági tevékenység végzése által.
Eszközrendszere: kedvezményes mezőgazdasági szolgáltatások biztosítása a családok számára, szociális rászorultságuk szerint.

A szolgáltatott tevékenységek a következők:
alaptevékenység: termőföld biztosítása; vetőmag, vegyszer juttatás; gépi talajmunkák végzése; szaktanácsadás.
kiegészítő tevékenység: állattartás támogatása; tej-, húsfeldolgozás; értékesítés; terményfeldolgozási szolgáltatások (szárítás, aszalás, darálás, keverés); betakarítás, tárolás; gép-, munkaeszköz kölcsönzés; szociális kölcsön; háziipari tevékenységek terjesztése; stb. az alapcélnak megfelelően, helyi igények, lehetőségek szerint.
járulékos tevékenység: képzések, rendezvények szervezése; közösségfejlesztés, önsegítő szerveződések segítése; termelési célú szövetkezések kialakítása.

Az alaptevékenységek minden programban működnek, a kiegészítő tevékenységek településenként – a helyi sajátosságoknak megfelelően – változó módon működnek.
Célcsoportja: a szociálisan rászoruló családok köre, melyet az önkormányzat határoz meg, beillesztve a helyi szociális ellátások kereteibe.
Kedvezményezettség mértéke: a fennálló feltételek szerint az ingyenességtől az önköltség térítéséig terjedhet.
Szervezeti formája: az önkormányzat(ok) által e célra létrehozott nonprofit szervezet, közhasznú társaság, közalapítvány, alapítvány, illetve elkülönített elszámolású önkormányzati szervezet.
Munkaszervezeti létszáma: a program mérettől függően félállású, vagy egy-két foglalkoztatott általában. Az irányító személy mezőgazdasági képzettségű szakember.
Bevételi forrása: több típusú: pályázaton nyert állami támogatás, önkormányzat saját forrásai, egyéb pályázati források, működési bevételek. A működés során a program a saját eszközeivel gazdálkodhat az alaptevékenység végzésén felül (mezőgazdasági termelés, szolgáltatások), melyből bevétele keletkezhet. A családi gazdaságok pénzbeni vagy természetbeni ellenszolgáltatást adnak a szolgáltatásért.
Működési elve: a családok önálló termelőként vesznek részt a programban, saját maguk felelősek a termelésért, az eredményért. A szolgáltatások és térítések rendszere szerződéses megállapodásokra épül a szervezet és a családok között. A termelési eljárásokban a kézimunkaigényes tevékenységeket célszerű előnyben részesíteni, hasznosítva, bővítve a termelői tudást és felhasználva a termőhely gazdasági, mezőgazdasági adottságait.

Társadalmi szükséglet
A szociális földprogram válsághelyzetben lévő települések, helyi társadalmak mély és várhatóan évekig tartó szociális problémahalmazára ad egy területen megoldási lehetőséget.

Az elmaradott térségek, települések jellemzői:
Tartós és magas arányú munkanélküliség. Jelentős a nem regisztrált munkanélküliek aránya.
A településeken nincs vagy alig van munkahely. Gyakran előfordul, hogy a termelőszövetkezet is megszűnt az elmúlt években, vagy működésképtelen.
Alacsony a vállalkozások részvétele a helyi gazdaságban, gyakran nincsenek még kisvállalkozók sem.
Egyes településeken előfordul, hogy helyben nincs mezőgazdasági gép. A termelőszövetkezet felszámolásával máshova kerültek, helyi vállalkozó nincs, ezért a szomszéd településekről drágábban kell bérmunkát végeztetni a lakosságnak.
Munkahelyteremtő vállalkozások jelentős mértékű megtelepedése nem várható a közeljövőben. Az infrastruktúra hiányos.
Az önkormányzat költségvetése forráshiányos.
A szociális pénzbeli ellátások iránti növekvő igény teljesíthetetlen terheket jelent az önkormányzatnak.
A családok jövedelme, még kereső családtag megléte esetén is alacsony, közelében van egy szociális minimumnak.
A kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek (pl. háztáji művelés, melléküzemágak) visszaszorultak. A háztáji művelést segítő mezőgazdasági szolgáltató infrastruktúra megszűnt.
A családokban jelentős a kihasználatlan munkaerő-kapacitás. Ez lehetőség értéktermelésre, de feltételek nélkül nem hasznosulhat.
A segélyből való élés feszültségeket szül a helyi társadalomban, és a segélyezett rétegek számára is hosszabb távon negatív hatású.
A tartós munkanélküliség munkátlansággal párosulva irreverzíbilis morális és mentális leépülésekhez vezethet jelentős arányú rétegek körében.
A térségeken kívül is lecsapódó problémás jelenség, hogy nő az elvándorlási hajlandóság a településekről. Ez települések pusztulásához vezethet és gyökértelen, megélhetési forrással nem rendelkező peremvárosi rétegek növekedéséhez járulhat hozzá.
Erősödnek a dezintegrálódás jelei a településeken, kezelhetetlen folyamatok erősödnek fel.
A felsorolt jellemzők csak a földprogram szempontjából releváns tüneteket tartalmazzák, nem térnek ki az általánosabb gazdasági-társadalmi és környezeti problémákra.
A felsorolt tünetek az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeiben okoznak mély válsághelyzetet a településeken, de átlagos vagy jó helyzetű településeken is lehetnek, vannak olyan szociálisan hátrányos helyzetű rétegek (kisebb arányban ugyan), amelyek számára a program működtetése hatékony segítséget jelenthet.

Helyi társadalmi hatások:
A program működése cél szerint pozitív hatással van a helyi társadalmi folyamatok alakulására. A két éves működései tapasztalat a beszámolók és helyi szemlék alapján több járulékos kedvező jelenséget hozott felszínre.

A várható és tapasztalt hatások, előnyök
– A családok szabad munkaereje a termelési segítségnyújtás következtében hasznosul.
– Saját munkájukat, a saját családjuk megélhetésének javítására tudják fordítani a kedvezményezettek, érdekeltek a termelésben.
– Termelői szaktudás hasznosul, ill. bővül.
– A családok bekapcsolódnak a munka világába.
– A szerződéses megállapodások rendszere átláthatóvá és számon kérhetővé teszi a támogatások odaítélését.
– A helyi társadalom elfogadóbb a segéllyel szemben, mert a segélyezett megdolgozik az eredményért.
– A saját munkabefektetés a támogatás elfogadását is morálisan könnyebbé teszi.
– A család a külső segítséggel átléphet egy küszöböt, ami után eséllyel indulhat el, hogy mezőgazdasági vállalkozó legyen. Potenciálisan vállalkozni képes családok számára vállalkozás előtti inkubátorháznak tekinthető a program.
– A családi munkabefektetés és haszon kiszámítható, átlátható.
– A településen műveletlen föld vagy kihasználatlan gépi eszközök vonódnak be a gazdálkodásba.
– Csökken a mezei lopások száma (több település tapasztalata alapján).
– A koordináló szervezet elősegíti a helyi szerveződéseket, önsegítő összefogásokat, termelői szövetkezéseket.
– A program egyes tevékenységei az egész lakosság számára hasznosak, illetve érvényesülnek. (Feldolgozó és egyéb szolgáltatások, járulékos tevékenységek.)
– Az önkormányzat szociálpolitikai eszköztára új elemmel bővül, rugalmasabbá válik, kiegészül a segélyezés.
– Csökken a szociális kiadásokra nehezedő nyomás, plusz segélyezés nélkül a családok több támogatásban részesülnek.
– A természetbeni és szolgáltatási támogatás a kedvezményezett család minden tagja számára hasznosul.

Összességében a program a település, a kedvezményezett családok, a helyi önkormányzat számára sok pozitív hatást fejt ki. Bővíti a helyi társadalom kapcsolatrendszerét, növeli a társadalmi integrációt, a kisebbség iránti toleranciát.

A szociálpolitika eszköze:
A szociális földprogram a helyi társadalompolitikában a szociálpolitika aktív eszközrendszereként működik, annak része. A program céljának eléréséhez mezőgazdasági jellegű tevékenységet végez, illetve támogat. Célcsoportja a szociálisan hátrányos helyzetű családok köre, a nyújtott szolgáltatási kedvezmények, illetve támogatások igény szerint rászorultsági elv alapján osztódnak el.
A helyi szociális rendeletben vagy önálló önkormányzati jogszabályban szabályozzák a családok részvételének feltételrendszerét. Ezzel a megoldással a szociális földprogram illeszkedik a szociális ellátások helyi rendszeréhez, természetbeni, szolgáltatási támogatással egészülnek ki a pénzbeli ellátások. Korlátozott mértékben egyes ellátási formákat kiválthat a földprogram. Lényegesen több haszonhoz jutnak a családok, mint közvetlen segélyezéssel, melynek forrása a család saját munkája.
A szociális ellátáson keresztül erősödik a család kapcsolata a munka világával. Az aktivitással és a szociális minimum együttes biztosításával hatványozottan nő a társadalom perifériáján élő családok esélye a társadalmi felemelkedésre, illetve megkapaszkodásra, mivel élethelyzetükben pozitív irányú elmozdulás következik be. A mobilitás esélyének növekedése különös jelentőséggel bír abban a társadalmi állapotban, amikor a réteghelyzet újratermelődése erősödő korlátok között megy végbe. Kis arányban, de széles körű esélynövekedéssel kitörési pont lehet a program egyes családok számára az agrármunkanélküliség állapotából.

(A fenti írást a Zalai Falu c. folyóirat 96/1. számából vettük. A modellel kapcsolatos szakmai információ ügyében a Népjóléti Minisztérium Szociális Programok Irodáján Serafin József kereshető.
T.: 332-3100)