Kategória archívum: Repertórium

A jéghegy csúcsa

Civil Rádió, URH 98 MHz

Humán Fejlesztő Műhely Tatabányán

Az emberi erőforrások kiaknázásának, a szervezeti működés fejlesztésének módszereiről röviden

(tovább…)

AZ AUTÓ ÉS AZ ÉLHETŐ VÁROS

Részlet a szerző Életminőség, autó, város című, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karához írott szakdolgozatából. A szakdolgozat teljes terjedelmében megtalálható a http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT.Nsf/allomanyok?OpenView&Start=1&Count=30&Expand=21#21 linken! (A szerk.) Az élhető város definíciói három alapelv tekintetében értenek egyet: hozzáférhetőség, egyenlőség, részvétel. Elérhetőnek kell lennie az infrastruktúrának (közlekedés, kommunikáció, víz, egészségügy), a tápláléknak, a tiszta levegőnek, kifizethető lakásoknak, értelmes munkahelyeknek és zöldfelületeknek – lehetőleg a város minden lakosa számára, akiknek a döntéshozatalban való részvételen keresztül lehetőségük nyílik érvényre juttatni saját érdekeiket, igényeiket valósággá változtatni. Az élhetőség egy olyan urbánus rendszerre vonatkozik, mely hozzájárul lakói fizikai, szociális, mentális jólétéhez, illetve azok személyes fejlődéséhez. (Timmer és társai 2005) (tovább…)

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE NÉMETORSZÁGBAN

Megjelenés (angol nyelven): Brake, R.– Deller, U.: Community Development – a European Challenge. Leverkusen–Opladen, 2008, Barbara Budrich, 41–52. p. Bevezetés A következő írás a közösségfejlesztés történeti fejlődését mutatja be Németországban, a kezdetektől egészen a ma aktuális trendekig, kihívásokig. A brit illetve az amerikai settlement mozgalom hagyományaira támaszkodva a németországi közösségfejlesztés a szociális munka három fő módszerének (egyéni esetkezelés, csoportmunka és közösségfejlesztés) egyikéből vált magasabb szintű működési alapelvvé. Szorosan kapcsolódik ehhez a fejlődési folyamathoz a konfliktus-orientált politikától való elmozdulás a politika egy másfajta értelmezése felé, amely szembehelyezkedik a társadalmi kirekesztéssel és marginalizációval, legyen szó egyénekről, társadalmi csoportokról, vagy akár egy teljes városi kerületről. A közösségfejlesztés elmélete és gyakorlata előtt álló legnagyobb kihívás a helyi közösségfejlesztés „társadalompolitizálásának” szükségessége, amely egyre nyilvánvalóbbá válik. (tovább…)

A közösségfejlesztés változó meghatározottsága

Az ünnep szellemében leginkább arról kellene elmélkednünk, hogy elértük-e azt, amit akartunk? Vagy legalábbis meddig jutottunk az utunkon? Egymagam erre nem tudok válaszolni, mi mindannyian többet tudunk. (tovább…)

„Rányitni a világra”, avagy: mit adott nekünk a Közösségfejlesztők Egyesülete

Amikor az ember ilyen megtisztelő felkérést kap, hogy mondja el gondolatait a Közösségfejlesztők Egyesületének húsz éves születésnapján, megretten. Miről is tudnék én itt beszélni? Óhatatlanul a címben feltett kérdésre gondol – egy kis parafrázis a „Brian élete” című filmből –, s rövidesen meg is találja a választ: látszólag semmit, de valójában mindent. A hétköznapok sodrásában észre sem vesszük azt a sok elemet, amit egyéni, helyi, szakmai, de a magyar társadalom egészének szintjén a közösségfejlesztés, az Egyesület adott az eltelt időben. Elkerülhetetlen az is, hogy az ember egy ilyen felkérés esetén önmagát kezdje el méricskélni, hogy boncolgassa saját viszonyát a közösségfejlesztéshez, a Közösségfejlesztők Egyesületéhez, s hogy feltegye a kérdést: mit is adott nekem, saját szakmai pályámhoz? (tovább…)

Néhány gondolat a közösségépítés szabadságáról és a kulturális politika elmúlt évtizedeiről

A húszéves Egyesület (Közösségfejlesztők Egyesülete – A szerk.) egyik alapítójaként korabeli képzeteim és mai tapasztalataim összevetésével igyekszem ennek az ünnepi konferenciának a hasznára lenni. (tovább…)

20 éve Gondolatok, kérdések a 20 éve alakult Közösségfejlesztők Egyesületének ünnepi találkozóján az elmúlt időkről és a most látható jövőről

Az alábbi írásban – a címnek is megfelelően – nem egyetlen ívre építkező gondolatmenetet, hanem egy-egy vázlatosabb felvetést, kérdést fogalmazok meg, ajánlok továbbgondolásra mindannyiunknak. Az elindulásról 1989 áprilisában Dombóváron határoztuk el az egyesületalapítást. Vegyük előbb talán a névsort, azokét, akik a hozzákezdők voltak! Az alapítókról néhány szót: (tovább…)

A közösségfejlesztés fejlődési folyamata a főbb események tükrében 1975–2009 Készült a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Közösségfejlesztők Egyesülete Közösség-konferenciájára 2009. november 5–6., Kunbábony

E lista a közösségfejlesztés országos szervezeteinek (Civil Kollégium Alapítvány, Civil Rádió, Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Közösségszolgálat Alapítvány, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Közösségfejlesztő Osztálya) munkáiból történt válogatás, amely nem tartalmazza a külföldi konferenciákon, tanulmányutakon, szemináriumokon és nemzetközi projektekben való részvételünket, továbbá a kiadványokat sem. (A szerk.) (tovább…)

Közösségünk és közösségfejlesztésünk emlékezete bennem

Életének 62. évében mi mást tehet az ember – szeretettel emlékezik. Hogy Dombóváron, a Művelődési Központ és Könyvtár új épületavatása tizedik évfordulóján, 1989. április 8-án kiáltottuk ki – mint odébb hamarosan Szűrös Mátyás a Köztársaságot – a Közösségfejlesztők Egyesületét, rendesen elfelejtettem. Mostanában, pár évvel ezelőtt egy kiadvány listáján akadt meg szemem az évszámon és az ismerős helyszínen, és akkor eltűnődtem… (tovább…)