Kategória archívum: Repertórium

Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben

Néhány gondolat a Csapókerti Közösségi Házról

A Csapókerti Közösségi Ház szociokulturális, settlement típusú intézmény, mely Debrecen belvárosától nem túl messze, kertes, családi házas városrészben található. Az épület 1962-ben készült el, annak idején Horváth Árpád Művelődési Háznak hívták és a Kölcsey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központhoz tartozott. Majd a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek folyamataiban, a csapókerti közösségi, önszerveződési hagyományokra alapozódva, egyre inkább olyan mozgások alakultak ki a helyi társadalomban és a házban, mely előrevetítette, itt előbb-utóbb önálló intézmény jön majd létre. Így is lett, 1989–90 fordulóján vált önállóvá, elődöm, Hallgató Éva kezdeményezésére, és kapta a Csapókerti Közösségi Ház nevet, mely azóta is önkormányzati fenntartású költségvetési intézményként működik.

(tovább…)

Együtt a közösségi részvétel fejlesztéséért

A hajdan volt kunbábonyi tanyasi iskola területén vertük fel az I. Szakmaközi Nyári Egyetem színes sátrait. A Civil Kollégium Alapítvány képző központjának épülete és hatalmas zöld kertje adott teret a helyi társadalomért dolgozó szakemberek találkozásának. 2004. augusztus 11–15. között néhány tartalmas napot töltöttünk el együtt, közös aktív munkával, sok gondolkodással, tapasztalatcserével, beszélgetéssel. De miről is volt szó e csodás környezetben, s kik gondolkoztak itt együtt?

(tovább…)

Kitekintés

Kicsit úgy érzem, hogy általános szomorúság uralkodik a társaságon. Még nem tudom, mennyire sikerül ezzel az előadással fordulatot elérnem. Lehet, hogy úgy fog hangzani, amit mondok, mintha lebegne a semmiben, de bízom benne, hogy a végén azt mondjátok, hogy ez realitás, és akkor ne is legyünk ennyire szomorúak.

(tovább…)

Konvertálható-e a szocialista közösségiség állampolgárisággá?

Van egy új tapasztalatom, amit úgy érzem, érdemes megosztanom veletek. A hozzászólásom tulajdonképpen problémafelvetés, egy, a címben feltett kérdés, amit együtt lehetne továbbgondolnunk. S bár az én megközelítésem most nagyon gyakorlatias lesz, mégis, mondandóm szorosan kapcsolódni fog az általatok itt felvetett elméleti problémákhoz, a demokrácia és szabadság kérdésköreihez. Induljunk ki a legutóbbi szakmai élményemből! 2003 tavaszán egy 5100 fős nagyközségben kezdtünk el többen katalizálni egy közösség általi fejlesztési folyamatot. Ezen a településen valami hihetetlenül életképes közösségi aktivitással találkoztam, olyannal, amilyennel másutt még soha életemben nem. Már a kezdetekkor készen állt 40 helyi közösségi aktivista a lakosság aktivizálására. Igen vonzó összetételű csoport, szellemileg és emberileg is – tisztaarcú, okos emberek, akik határozott céllal rendelkeztek. Azt szeretnénk elérni, mondták, hogy a faluban minél többen legyünk aktívak, mert úgy érezzük, hogy a településünk a rendszerváltás óta dermedt állapotban van, és ez baj, ebből fel kell rázni az embereket és csinálni kell valamit!

(tovább…)

Az európai civil társadalom fejlesztése a közösségfejlesztés eszközeivel

„Budapesti Nyilatkozat” – ez volt a főcíme előző számunknak, amelyben részletesen közöltük a 2004 márciusában szervezett nemzetközi közösségfejlesztői konferencia záródokumentumát. Az ottani közös elhatározás nyomán, a szervezők az EU különféle kormányzati hivatalaiban, míg az egyes országok résztvevői a saját kormányaiknál igyekeznek ezekben a hónapokban megismertetni, elfogadtatni és a kormányzati működés, a döntések részeivé tenni ennek a jelentős dokumentumnak a részleteit.

(tovább…)

Kultúra és szociális munka

„Az, amit kultúrának neveznek, tehát egy nagyobb közösség univerzális kreativitása, s az ember törekvése arra, hogy jobb és tökéletesebb ember legyen, egyszerűen megszűntnek látszik. A szellem hiányát az iszonyatos örömtelenség tükrözi, az ember néma jajveszékelése, amely azután örjöngő excesszusokban keresi hangját.”

Kertész Imre: A száműzött nyelv

(tovább…)

A kirekesztett többségi társadalom

Egy sajátos meghatározását hallottuk-olvashattuk a múlt héten a kirekesztettségnek. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az is a kirekesztettség kategóriájába tartozik, ha valakik nem élnek a jogaikkal, vagy azért, mert nem akarnak, vagy azért, mert nem tudnak. Péterfi Ferenc a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára a vendégünk. Az Egyesület a közelmúltban szervezett egy nemzetközi konferenciát Budapesten, s az ott elfogadott közös Budapesti Nyilatkozatról olvashattunk beszámolókat legutóbb. (tovább…)

Micsoda demokrácia?

Bizonyára ismerős az idézet: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem” Az írásjelek, a hangsúlyok sokféle jelentésűvé teszik a klasszikus mondatot. Legalább három-négy féle jelentése lehet a címbeli két szónak is. Meghagyom az értelmezést az olvasónak.

(tovább…)

1 67 68 69 70 71 140