Kategória archívum: Repertórium

Egy küldetés igaz története, avagy: „Pánikhangulat” helyett ráhangolódás és a koherenciára való törekvés

Legutóbbi egyetemi dolgozatom „megvédésekor” ért az a „megrázkódtatás” , miszerint szakmailag nem vagyok még elég koherens. Tanáraim, látva értetlenségemet, próbálták elmagyarázni, mit értenek ezalatt, de csak jobban összekavartak és sajnos, vesztemre! elbizonytalanítottak. Azt próbálták megértetni velem, hogy nem szabad annyi mindent csinálni egyszerre, amit én csinálok: pld. egyetemre járni, mellette ennyit dolgozni, önkénteskedni, meg különböző, számukra nem mindig érthető projekteken ötletelni…stb. Szóval, most frusztrálódok. Úgy érzem, képtelen leszek egy koherens vizsgadolgozat letenni az asztalra.Éva az Istenkúti Közösségért Egyesület alapító tagja és társadalmi elnöke, végzős szociális munkás hallgató a Pécsi Tudományegyetemen. Az istenkúti közösségi fejlesztőmunka meghatározó vezetője kezdetektől fogva, helyi közéleti szerepvállalásának első állomásaként az Istenkúti ÁMK iskolaszékét vezette. 2004 óta vesz részt az Istenkúti Közösségért Egyesület felnőttképzési tevékenységében képzőként és szervezőként, 2006-ra az önkéntes menedzsment lett tréneri szakterülete.

Tomor, Lak és vonzáskörzetük megismerése, fejlesztése

Andrea közgazdászként vetődött erre a területre, korábban az állami szférában dolgozott. Tapasztalatai nagyon értékesek a számunkra, hiszen rálátása van a civil és az állami szektorra egyaránt, s amikor mi (ti. a Dialóg Egyesület, a szerk.) pánikba esünk, ő meg tudja nyugtatni a csapatot. Ez a fajta erőssége végigkíséri munkáját és a közös munkánkat is. Fő tevékenysége a civilség, a civil szervezetek segítése az alakulástól a működtetésig. Szakmai tudása, gyakorlati tapasztalatai és jó érzéke hitelessé teszik őt, mindig bizalommal fordulnak hozzá az emberek.

(tovább…)

Szövőtanfolyam Medinán

Piroska ez év elején vette fel velem a kapcsolatot, amikor is nagy „aha”-élménnyel fedezte fel a Tolna megyei CISZOK honlapján a KÖZTÁMHÁLÓ felhívását, és bekapcsolódott a megyei szakmai műhelybe. Számomra azért volt ez nagy öröm, mert azon kevesek közé tartozik, akiket nem úgy kellett becserkészni a településszintű közösségfejlesztő programba, hanem – amint dolgozatából is kiderül – egy elkezdett folyamat továbblendítéséhez ő maga keresett egy potenciális külső segítséget.

(tovább…)

Közösségi felmérés készítésének szükségessége

A nagyvárosi közösségfejlesztés jól megválasztott, érdemes munka és téma. Beátától alapos elemzést és fontos felismeréseket kaptunk a közösségi munkában igen gyakran alkalmazott módszerről: lakossági fórum szervezéséről, ennek városi specialitásairól. E tanulságok során folytatta a közösség szükségleteinek feltárására alkalmazott kérdőíves módszert, mely eltért a közösségi munkában hagyományosan alkalmazott technológiától, de a felmérés körültekintő elkészítéséből kitűnnek az átgondolt szakmai szempontok.

(tovább…)

Trendek a közösségfejlesztésben Összefoglalás

Négy trendről szeretnék beszélni, melyből kettő „külső”, kettő pedig „belső” tényező a közösségfejlesztés szempontjából. Természetesen itt elsősorban az Egyesült Királyság nézőpontjából fogom ezeket tárgyalni. (tovább…)

Igeidők

A közösség szót csak plurális alakban alkalmazhatjuk: nincs egyetlen közösség, csak több, ettől kap értelmet és jelentést minden egyes önmagát közösségként megélő emberi társulás. Az egyes szám (singular) az elhatárolódás, azaz az önmeghatározás hiányát mutatja, ez pedig a tömeg vagy a teljes atomizáltság állapota.

(tovább…)

Közösség és részvétel

Az alapelvek minden szakma kiindulópontja, viszonyítási alapja – minden, ami a szakmában zajlik, ezekhez az alapértékekhez képest jó vagy rossz, követendő vagy elvetendő. Nagyon körültekintőnek kell tehát lennünk, amikor megválasztjuk a legfontosabb értékeinket tükröző alapelveket.

Előszó

A Közösségfejlesztők Egyesülete, folytatva a közösségfejlesztés szakmai előírásait meghatározó munkáját, 2006. április 27–29-re az „Alapelvek, értékek, etika a közösségfejlesztésben” szakmafejlesztő szemináriumra hívta mindazokat Kunbábonyba, a Civil Kollégium Alapítvány képzési központjába, akik részt kívántak venni a közösségfejlesztés alapelveinek, értékeinek és etikájának újragondolásában és továbbfejlesztésében, hogy az eddigieknél szilárdabb, mélyebb és konszenzuson nyugvó szakmai referenciapontok alapján ítélhessük meg gyakorlati munkánkat.

(tovább…)

A közösségfejlesztés alapelvei és gyakorlata

Paul Henderson közösségfejlesztési szaktanácsadó (consultant/Community Development) kezdetben gyakorló közösségfejlesztőként dolgozott, nemzetközi szervezetekben önkéntesként, majd a Szociális Munka Nemzeti Intézetében (National Institute for Social Work), Londonban tanított közösségi munkát. Később, 15 éven át, a Közösségfejlesztési Alapítványnál (Community Development Foundation) dolgozott, a gyakorlat fejlesztésének igazgatójaként. Munkája felölelte a közösségfejlesztés fontos területeit: városi megújulás (városrehabilitáció), (urban regeneration) társadalmi bevonás (social inclusion), vidékfejlesztés (rural development), önkormányzatok (local government), egészségügy és közösségi gondoskodás (health and community care), a gyermekek részvétele (children’s participation). E kutatások és tanulmányok mellett fontos tanári és szaktanácsadói tevékenységet is végzett, rendszeresen tartott előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon. Az utóbbi 3 évben szaktanácsadói és tanári munkákat vállal és az európai közösségfejlesztői munkában is változatlanul jelen van. Közösségfejlesztést tanít óraadóként a nottinghami, montforti és leedsi egyetemeken, a Carnegie Trust vidéki közösségfejlesztési programját készíti elő, valamint a CEBSD és tagszervezetei nemzetközi munkájában vesz részt. (tovább…)

Szakmai értékek és etikai dilemmák a közösségi munkások között

Marjorie Mayo a közösségfejlesztés professzora a London Egyetem Goldsmiths Intézetében (Goldsmiths, University of London). A közösségi szektorban és önkormányzatnál is dolgozott, s nagy gyakorlata van a nemzetközi munkában is. A Goldsmiths Intézet Városi és Közösségi Kutatóközpontja (Centre for Urban and Community Research) keretében végzett kutatásai a részvétel stratégiáira és a képessé tételre terjednek ki, mégpedig a városrészek felújításának vonatkozásában, helyi és nemzetközi szinteken. A Nyugat-Anglia egyetemi kollégáival (University of the West of England) közösen dolgozott egy európai projektben, amelynek témája az „Etikai dilemmák versengő közösségekben” (Ethical Dilemmas in Contested Communities). Dolgozott a Civil Megújulás kormányzati hivatalának Aktív Tanulás a Cselekvő Állampolgáriságért programjának (Civil Renewal Unit’s Active Learning for Active Citizenship programme) értékelésében is, részvételi megközelítéseket alkalmazva. (tovább…)