Kategória archívum: Repertórium

Gazdasági kezdeményezések támogatása roma közösségekben és a vállalkozóvá válás támogatásának modellje

Dolores Grigorova, C.E.G.A., Szófia – Georgi Georgiev, Land Source of Income Foundation, Plovdiv

Dolores: Szeretettel köszöntök mindenkit! Köszönjük szépen a meghívást, és azt, hogy lehetőségünk nyílik megosztani veletek a tapasztalatainkat. Kollégámmal fogunk beszélni a munkánkról. Az én nevem Dolores Grigorova, a C.E.G.A. bolgár közösségfejlesztő szervezettől érkeztem Szófiából, a kollégám, Georgi Georgiev pedig a Földdel a Jövedelemteremtésért Alapítványtól (Land Source of Income Foundation) jött, Plovdivból. A két szervezet partnerségben működik együtt.

(tovább…)

Alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezet

Üdvözöllek Benneteket! Kárpáti Csaba vagyok és az alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezet bemu­tatására kaptam felkérést. Elöljáróban a települést mutatom be. Alsómocsolád Baranya megye északi részén fekszik, 370 fő lakja, zsáktelepülés. Alsómocsoládra csak az megy, aki oda akar menni, vagy nagyon eltévedt, s ez nagyjából meg is határozza a település életét. Ez a terület a sásdi kistérséghez tartozik, amelyik az ország egyik leghátrányosabb kistérsége, a Dél-Du­nántúlon az Ormánsággal vetélkedünk ezért a nem megtisztelő címért, illetve a tengely másik végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár megye az, amelyik beleszólhat még ebbe a „versenybe”.

(tovább…)

Összefoglaló gondolatok

A kérdés, amit a téma, az előadások és példák felvetettek, számomra az, hogy mi köze a közösségfejlesztésnek a gazdaságfejlesztéshez? Előfordul, hogy kitűnő közösségfejlesztők utasítják el a gazdaságfejlesztési területet, mondván, hogy az egy, az üzlet logikájához igazodó, a versennyel és a haszon maximalizálásával foglalkozó terület. Van egy ilyen irányzat, főként külföldön, de ugyanakkor az is látható, hogy a közösségi gazdaságfejlesztésnek minimum 50 éves története van már. Fokozatosan kitalálódott a szegényekkel, hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásnak a gyakorlata gazdaságfejlesztési téren is. Akár fanyalgunk, akár nem, akár „magasabb” értékek felé törünk, költőibb és testetlenebb, nem financiális értékek felé is vetjük a szemünket, tudomásul kell vennünk, hogy az élet igényli, akarja a megélhetéssel kapcsolatos problémák közösségi kezelését is. S nem is baj, hogy így van, mert azok az értékek, amelyek szerephez jutnak ebben a munkában – hallottuk a példákat! –, azok a közösségfejlesztésnek is vezető értékei. Melyek ezek az értékek? (tovább…)

Ifjúsági „Összehozó” program Komáromban

A közösségben való aktív részvétel leginkább a gyermek- és fiatalkorban fontos. Vannak azonban olyan (hátrányos) helyzetek, amikor az otthoni és az iskolai közösségek sem tudnak gyermekeik számára közösségi alkalmakat biztosítani – sem táborokba, sem délutáni elfoglaltságot jelentő szakkörökbe, sem foglalkozási csoportokba nem ösztönzik a fiatalokat. Erre próbált megoldást kínálni az „Összehozó” programunk. Ebben olyan módszert kerestünk, amely a hétköznapi életszíntérből kiszakítja, de a mindennapi élethelyzethez mégis hasonló szituációban, a saját közösségeikben fejlesztheti a fiatalokat. A működési helyünkként szolgáló Mag-házban tréningeket hirdettünk az általános és középiskolai osztályoknak. Terveink szerint a városban működő intézmények mindegyikében szerettünk volna egy-egy programot megvalósítani. A pályázatra azonban csak 3 osztály jelentkezett 3 különböző intézményből. A jelentkező osztályok mindegyike középiskolai korosztályú, jelenleg 10. évfolyamosak. A velük folytatott kísérleti/modell-program került bemutatásra a VIII. Település és Ifjúsága konferencián Budapesten, majd a 17. Komáromi Napok keretén belül megrendezésre került „Szót kérünk!” Ifjúsági Konferencián. Nem tudtuk persze teljes valójában, minden részletre kiterjedően feltárni azokat az állomásokat, amelyeken végighaladtunk, csupán ízelítőt adtunk ebből a folyamatból, megszólaltatva magukat a résztvevőket, bevonva őket az értékelés szakaszába is. (tovább…)

A Civil Kollégium Alapítvány Közösségi Házának 10 éve

A Civil Kollégium Alapítvány Közösségi Házának 10 éve

Bevezető

Húsz évesek vagyunk, avagy adsz teret a másnak…?

Amíg azt hittem, hogy van hitem, azt hittem, hogy a hitem elég… Nem teljesen értettem vagy talán nem is akartam érteni a felkérést, mármint, hogy az ifjúságról, ifjúsági munkáról vagy csak a saját dolgainkról beszéljek. Nem akartam érteni, mert nem szeretnék a mindentudó ifjúságsegítő szerepében tetszelegni, meg hogy majd én tudom, hogy mi változott, meg minek kellett volna. Mai napig sem hiszem, hogy valamiféle szakmát művelnék valahol a klubvezető és a pszichiáter között. No persze, mint tudjuk, az ifjúság azé, aki megműveli, meg hát a piacosodás és piacosítás meg a jó kis projektek… igen, a Fiatalok lendületben. Hogy mégis a mi változott a fiatalokban vagy mi nem, azt közel 34 éve élem meg valamiféle lehetőséggel és felelősséggel.

(tovább…)

Kitérők nélkül

Sokáig gondolkodtam, milyen címet adjak dolgozatomnak, azt hiszem, ezt nehezebb volt megtalálni, mint megírni a történetet. Végül is úgy döntöttem, legyen a címe: Kitérők nélkül. Kitérők nélkül elsősorban azért, mert 9 éven át szinte nyílegyenesen mentünk előre, elkerülve mindenféle zsákutcát, tévutat, annak dacára, hogy semmiféle minta nem volt előttünk, semmiféle szabály nem határolta be tevékenységünket: új utat építettünk magunknak, azon járunk ma is. Ennek eredményeképpen vagy talán előfeltételeként, nem kötöttük, nem kötjük magunkat sem párthoz, sem egyházhoz, sem önkormányzathoz, sem iskolához, teljesen független lévén senki sem akarja behatárolni utunkat, munkánkat, senki nem akar mindig beleszólni és okos lenni… Magunktól sikerültek dolgaink, általában mindig, mindenhol minden és mindenki ott volt, ahol éppen szükség volt rá (ez nagy ritkaság). Kitérők nélkül azért is, mert soha nem volt szükség vagy inkább soha nem éreztük szükségét annak, hogy mellébeszéljünk, eltérjünk az igazságtól. A Clubban gyermekkel, fiatallal, felnőttel egyaránt őszintén és nyíltan tudtunk társalogni, senkit nem próbáltunk akarata ellenére meggyőzni saját igazunkról. Ez így hosszútávon kifizetődik, és sok felesleges „kitérőt” takarít meg…) A Club ma kb. 70 tagot számlál, ebben az énekkar, a zenekar, a tánckör és a patronáló felnőttek, tiszteletbeli tagok is jelen vannak. Utóbbiakat viccesen a SZIA CLUB „Csókolom-tagozatának” nevezzük. A Club kiváló példája a generációk folyamatos és sikeres együttműködésének. Fontos megemlítenem, hogy itt a felnőtt vezetők mindannyian önkéntes munkát végeznek, kimondottan a település jövője iránti elkötelezettségéből eredően, látva városunk fiataljainak reménytelen helyzetét. Fizetett alkalmazottunk nincs. És most a történet. (tovább…)

(Élmény)beszámoló

IV. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséről Szabad állampolgárok – felhatalmazott közösségek 2007. július 25–29. Kunbábony Kevés az olyan alkalom, amely mind szellemileg, mind lelkileg gazdagítja a résztvevőket. A kunbábonyi nyári egyetem ilyen esemény volt.…

A többszörösen hátrányos helyzetű, fiatal munkanélküliek közösségi nevelése – az Első Magyar–Dán Termelő Iskola Alapítvány

A Termelőiskola létrejöttének társadalmi körülményei

(tovább…)

Individualitás és közösségiség – tanulás és történelem

Köszönettel tartozom Heindl Péter barátomnak, állandó vitapartneremnek, akivel számos kérdésben nem értünk ugyan egyet, de ő azon kevesek egyike, aki megmaradt igazi liberálisnak, s ezért számomra véleménye fontos morális iránytűt jelent. Ezt az írásomat is kommentárokkal látta el, némelyeket közülük elfogadtam és beépítettem, másokban változatlanul eltér a véleményünk. Heindl Péter a cigány fiatalok számára létrehozott mánfai Tehetséggondozó Kollégium egyik alapítója és első igazgatója volt, jelenleg jogsegélyt nyújt ormánsági településeken. (tovább…)