Üdvözöllek Benneteket! Kárpáti Csaba vagyok és az alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezet bemu­tatására kaptam felkérést.
Elöljáróban a települést mutatom be. Alsómocsolád Baranya megye északi részén fekszik, 370 fő lakja, zsáktelepülés. Alsómocsoládra csak az megy, aki oda akar menni, vagy nagyon eltévedt, s ez nagyjából meg is határozza a település életét.
Ez a terület a sásdi kistérséghez tartozik, amelyik az ország egyik leghátrányosabb kistérsége, a Dél-Du­nántúlon az Ormánsággal vetélkedünk ezért a nem megtisztelő címért, illetve a tengely másik végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár megye az, amelyik beleszólhat még ebbe a „versenybe”.

Alsómocsolád körjegyzőségi központ. Később talán kiderül, hogy hogyan lehet egy 370 fős település kör­jegyzőségi központ. 5 település tartozik hozzá, az egyik például Gerényes, ahol 400 fő körüli a lakosok száma, s közel 70% az aktív korú nem-foglalkoztatottak aránya, a lakosság fele roma származású. A település „önhikire” jogosult, azaz az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések kiegészítő támogatását veheti igénybe. Ez azt jelenti, hogy a költségvetése a béka feneke alatt van.
Alsómocsolád elöregedő település, s mégis, az az ér­dekessége, hogy a 370 lakosával szemben közel 400 munkahelye van. Gyakori a befelé történő ingázás, a közeli városokból vonjuk el a munkaerőt (nevetés). A településen található a Pick Rt. legnagyobb üzeme, egy nagy téglagyár, gabonatárolók, hatalmas sertéstelep. Elméletileg tehát nem is beszélhetnénk munkanélküli­ségről Alsómocsoládon, de sajnos mégis van, s hogy miért, azt az itt ülők bizonyára jobban meg tudnák ma­gyarázni, mint én, a köztisztviselő.
Konferenciánk címe a közösségi munkahelyterem­tés. A közösségi munkahelyteremtés, a közösségi munka Magyarországon az önkormányzati apparátu­sokban egészen más fogalmat takar, mint amit a közös­ségfejlesztőkön keresztül sikerült megismernem. A kö­zösségi munka ebben a közegben a közmunkaprogra­mot jelenti, a közcélú, közhasznú munkavégzést, de van még büntetőjogi vonatkozása is: amikor valakit közér­dekű munkavégzésre köteleznek, sőt, közérdekű-köz­célú munkavégzésről is beszélhet – egész széles spekt­ruma van tehát a hasonló fogalmaknak, ha a közösségi munkát a közösségi és a munka szavakból vezetjük le.
A szociális szövetkezet azonban egy egészen más aspektusát jelenti a közösségi munkahelyteremtésnek. Egyrészt közösségfejlesztést, másrészt munkahelyte­remtést, gazdaságfejlesztést, vállalkozásfejlesztést je­lent.
Alsómocsoládon – bár kicsiny település – 7 bejegy­zett és 5 informális civil szervezet működik, tehát el­mondható, hogy közösségfejlesztés terén egészen jól áll az önkormányzat, illetve a település. A munkahelyte­remtés terén sem állunk rosszul, hiszen nagy cégek telepedtek be még a múlt rendszerben Alsómocsoládra, s hol virágoznak, hol kevésbé, attól függően, hogy az adott ágazat, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar, éppen felmenőben vagy leszállóban van. Az önkormány­zat tőlük függetlenül is kíván a gazdaságfejlesztés, vál­lalkozásfejlesztés területén mozogni, hol sikeresen, hol nagyon sikeresen, hol meg katasztrofális módon. Né­hány példát mondanék!
Az önkormányzat kovászként részt vett egy akkor új típusú szövetkezetnek nevezett, még a 2006-os szövet­kezeti törvény előtt hatályban lévő törvény alapján szer­veződött ún. TÉSz-ben, vagyis termelési és értékesítési szövetkezetben. 30 gazdát tömörítő szövetkezetet grundolt össze az önkormányzat és a mögötte lévő kis csapat, majd amikor a szövetkezet életképesen kezdett működni – és működik a mai napig is –, az önkormány­zat szépen kihátrált a tőkéjével és humán erőforrásával a szövetkezetből, mert nem volt rá tovább szükség, lét­rejött és megerősödött egy új vállalkozás.
Ugyancsak vállalkozásfejlesztési célból hozott létre az önkormányzat egy nonprofit kft-t. Ennek volt egy csúfos ágazata, az építőipar, majdnem belebukott az egész vállalkozás, de azért sikerült kimászni a bajból.
Belevágtunk szeszfőzdébe is, egy lepukkant pálin­kafőzőt vásárolt meg a kht, felújította, piacot teremtett a pálinkának, s amikor már prosperált az üzem, akkor kiadta egy vállalkozónak – azóta is vállalkozásban mű­ködik.
Működtetünk erdei iskolát 40 fős szálláshellyel, de van konferenciaközpontunk is apartmanokkal és teleházunk is.
Van egy félsikeres vállalkozása is az önkormányzat­nak. A település mellett mintegy 60 hektáron halasta­vak húzódnak, közvetlenül a belterület határában. Na­gyon szép látvány. Kb. 30 helyi tulajdonosa van ezeknek a halastavaknak. Tavaly lejárt a bérleti szerződés és úgy gondolta az önkormányzat, hogy a halászati ágazaton kívül turisztikai célra is érdemes lenne hasznosítani a tavakat. Meggyőztük ezért a gazdákat, hogy amikor a termőföld bérbeadásáról szóló eljárást megindítják, akkor vegyék bele a szerződésbe a turisztikai tevékeny­ségeket is, mint például horgásztatás, csónakáztatás, a halastó körbejárása. Az önkormányzat elég magas bér­leti díjjal pályázott, a vállalkozó pedig sírt-rítt, de ráígért erre a díjra. A termőföld bérbeadásának, ill. vásárlásá­nak megvannak az eljárási szabályai, így a vállalkozóé lett a biznisz. Csónakáztat, horgásztat és lehetővé teszi a halastó körbejárását.
Ma Magyarországon az önkormányzatoknak egyéb­ként nem feladata a munkahelyteremtés, a gazdálko­dás­fejlesztés, nincsenek is felkészülve rá! Arra föl van­nak készülve, hogy saját siralmas helyzetüknek minden fórumon hangot adjanak, de amikor valamit tenni kel­lene, pl. a szociális szövetkezet generálását, akkor meg­áll a tudomány! Azok a szociális szövetkezetek alakultak meg, ahol vagy valami belső spiritusz van, mint a srá­coknál (a konferencián bemutatkozott, a kunszentmiklósi kistérségi közösségi tévére alakult szövetkezet. – A szerk.), vagy pedig valaki fölpiszkálta a munkanélküli­eket és segíti a megalakulást – az önkormányzat pél­dául. Be­mutattam, hogy nem ez az első kísérleti prog­ram, amibe a mi önkormányzatunk belefogott. Az ön­kormány­zat­nak, a polgármesternek és munkatársainak a jó gazda gondosságával kell ügyelnie a településére, a kistér­ségére, a választókörzetére, nem a saját pozíciója védel­mével kell foglalkoznia!
Még egy pár gondolat az előzményekről! Miért gon­doltunk ennek a szövetkezetnek a létrehozására, amely egy picikét másként alakult, mint az elmúlt másfél nap­ban hallott példák? Az alulról jövő kezdeményezés ke­vésbé jellemző az Alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezetre, inkább felülről jövő kezdeményezésről van szó, amit – mai szóval – társadalmasítottunk, s amit magukévá tettek azok a személyek, akik a szövetkezetbe bekerültek.
Mégis, mire van igény? Igyekszünk kutatni a lakos­sági véleményeket. A Pécsi Tudományegyetem jogász­hallgatóinak vagyunk terephelyszíne, és a Corvinus Egye­temnek. Saját magunk szociális térképet készítet­tünk, ill. a KSH és a Munkaügyi Központ adatai alap­ján a körjegyzőség mindig megpróbálja belőni az irányt: me­lyek lehetnek a közösségfejlesztésnek és a vállalkozás­fej­lesztésnek a távlati és közvetlen lépései? Ennek az a következménye, hogy ha kérdőíves diákok megjelennek Alsómocsoládon és a körjegyzőség többi településén, akkor mindenki hanyatt-homlok menekül be a házába, mert agyonkutatottak ezek a települések. Amikor a ta­nár urak kitalálják az irodájukban, hogy mit szeret­né­nek hallani, akkor igen velős kérdőívet tudnak össze­ál­lítani, ami nem csak a diákokat ejti kétségbe, hanem az interjúalanyokat is (nevetés). Nem akarom őket bán­tani, de falusi ember vagyok, s amikor megkérdezik, hogy „ismer-e a környéken munkahelyet?”, akkor nyil­ván mindenki beikszeli, mert ismer. Amikor rákérde­zünk, hogy milyen munkahelyeket ismer, akkor nagyon sok a kitöltetlenül maradt kérdőív. De azért a vélemé­nye­ket nyilván le tudják vonni a kérdőívek feldolgozása­kor.
Mi hívta tehát életre ezt az Alsómocsoládi Falugazda Szociális Szövetkezetet? Több minden, meg semmi sem. Ha végiggondoljuk, hogy van-e piaci igény erre, vagy szükséges-e még munkahelyet teremteni, vagy kell-e még közösséget fejleszteni, vagy szabad-e még kísérle­tezni ezzel az agyongyötört lakossággal, akkor azt kell mondanom, hogy valamennyi kérdésben benne rejlik az „igen” válasz – kell kísérletezni stb., habár már minden csecsemőre és nyugdíjasra jut munkahely és a munka­helyek többsége nem túl kvalifikált munkaerőt igényel. A hűtőházban a szalámit töltögetni nem igényel különö­sebb szaktudást vagy rátanulást. Mégis belevágtunk.
Milyen tevékenységeket jelöltünk meg és kívánunk végezni? Két célcsoportot jelöltünk meg, az egyik az önkormányzat és intézményei, a másik pedig a lakos­ság, illetve a vállalkozások. A konkrét tevékenységek: takarítás, mosás, parkgondozás, közterület karbantar­tás, a háztáji gazdaságok megművelése. Ezek a fő tevé­kenységek, amelyek jövedelmet szereznek a szövetkezet­nek. Beírtunk azért olyan tevékenységeket is, ame­lyek nem szereznek jövedelmet, de mégiscsak illenek egy szociális szövetkezet profiljába, s amelyek inkább viszik a pénzt, mint hozzák, de ezek a költségvetésünk töredék részét jelentik. Inkább vállalkozásról, mint szo­ciális szövetkezetről van tehát szó. Ezek a pályázatírás, a kö­zösségfejlesztés, a mentálhigiénés tanácsadás és a kul­turális tevékenységek: színházlátogatás, történelmi em­lékhelyek vagy a tropikárium megtekintése, de sze­mé­lyiségfejlesztési tréning is belefér a Balaton partján, fő­idényben (nevetés).
Az önkormányzattal előszerződést kötöttünk, szán­déknyilatkozataink vannak, üzleti tervünk, minden ki van dolgozva az előírásoknak megfelelően. Maga a vál­lalkozás talán enélkül a pályázat nélkül is működhetne.
A szövetkezet 7 főből állt, októberben alakultunk meg, a cégbírósági eljárás folyamatban van. A szerző­dést aláírtuk és várjuk, hogy mikor jön vissza az OFA-tól, mert addig nem tudunk elmenni a közjegyzőhöz, ami a támogatás lehívásának a feltétele. Nyertünk a pályázaton 20 millió 400 ezer feletti összeget.
Azért már dolgozunk, s a kistérség 5 településén elindítottuk a szociális földprogramot. A bolgár kollégá­tól sokat tanultam, most már tudom, hogy mit nem szabad csinálni és mit célszerű figyelembe venni. Mi is egy integrátori tevékenységben gondolkodunk: sertést, csirkét, fűszerpaprikát fogunk termesztetni. Foglalko­zunk projektek generálásával is. Egyelőre Alsómocsoládon alakítottuk meg a szociális szövetkeze­tet, de később a másik 4 településen is szeretnénk. Amennyiben a helyi lakosoknak sikerül jó, szerintük megvalósítható projektötletekkel előállniuk, akkor nyil­vánvalóan beszállunk a pályázat elkészítésébe, a szö­vetkezet megalakításába.
Ha ez a szövetkezet valamikor önállóan tud mű­ködni, akkor szeretnénk belőle kivonulni. Azt azért ne­hezen tudom elképzelni, hogy ma Magyarországon 7 tartós munkanélküli összeáll mindenféle tőke nélkül, van üzleti terve és a piacon versenyképes szervezetként hosszú távon jelen lesz! Ez számomra és a kollégáim számára hihetetlen. Ez csak úgy működhet, hogy valaki még mögöttük áll. Nyilván erre gondolt az OFA is, ami­kor kiépítette a mentor-hálózatot, de ez a hálózat vala­hogy még nem teljesíti a funkcióját. Személy szerint én szeretnék kivonulni a szövetkezetből, amikor azt látom, hogy már megoldja a tartós munkanélküliek foglalkoz­tatását.

Nagyon szívesen rendelkezésére állok mindenkinek, aki tapasztalatainkra kíváncsi!

Köszönöm szépen a figyelmet!