A ZaIA-KAR Térségi Innovációs Társulás kialakulásának és fejlődésének története szolgálhat tanulságokkal a térségi fejlesztésben, vidékfejlesztésben dolgozók illetve kutatók számára. Több helyütt meglehetősen részletesen ismertettük már ezt a történetet, ezért most főként arra koncentrálunk; milyen általános, a fejlődés véleményünk szerint kihagyhatatlan lépéseinek megléte tette lehetővé eredményeinket.
Brian Harvey hasonló című könyvének bemutatója Londonban, 1995. október 4-én volt. A könyv jelenleg fordítás alatt áll, a továbbiakban az első elkészült részletet közöljük. Elöljáróban pedig Vercseg Ilonának a könyvbemutató kapcsán szervezett konferencián elhangzott előadását közöljük, aki a könyv előszavát is írta. (tovább…)
Istenem! Skócia! Nekem ez az ország mindig is a csodák, az örök rejtélyek és titkok országa lesz. Bevallom, sosem hittem volna, hogy én valamikor is eljuthatok erre a csodálatos helyre, melyről én mindig csak meséket és mendemondákat hallottam.
(tovább…)A Népszabadság tudósítója a lap augusztus 16-i számának 5. oldalán az Ön szájába adta azt a mondatot, mely szerint a “kistelepülési iskolák miatt hihetetlen pazarlás” megy végbe az oktatásügyben.
Az International Community Education Association (Nemzetközi Közösségi Művelődési Egyesület) az idén harmadszor rendezett konferenciát az európai régió számára, 1995. július 8-12-ig, Edinburghban, Youth at Risk címmel. A konferencia célja az volt, hogy felderítse nemzeti és európai szinten azokat az új megközelítéseket és projekteket, amelyek eredményesen képesek kezelni az ifjúkori válságok területeit. (tovább…)
A Csereháti Településszövetség meghívására 1995. október 5-6-7-én az ország egész területéről 75 fő képviseletében érkezett Gagyvendégibe, hogy megvitassa a hazai kistérségfejlesztés tapasztalatait, feltételeit és továbblépési lehetőségeit. A résztvevők között 10 kistérségi fejlesztő szervezet, számos szakmai (közösségfejlesztő, falufejlesztő, regionális kutató, térségfejlesztési tanácsadó, építész, muzeológus, természetvédő) műhely, folyóirat, a Népjóléti, a Munkaügyi és a Földművelési Minisztériumok, valamint a kistérségi összefogást fontolgató önkormányzatok, magánszemélyek képviseltették magukat.
Bevezetőként emlékezni és emlékeztetni szeretnék egy nem is olyan régi összejövetelre, amelyet 1991. január végén rendezett a mai Magyar Művelődési Intézet jogelődje, az Országos Közművelődési Központ. Az akkor először kiírt Közművelődési pályázat azon díjazottjait hívtuk egybe, akiknek változtatási-fejlesztési szándéka településnyi méretű és így nagyszabású volt.
(tovább…)Tizenkét éven keresztül a terepen dolgoztam. Először egy szakmai-módszertani jellegű országos intézmény munkatársaként részt vettem a francia decentralizált igazgatási rendszer kialakításában, közösségfejlesztési akciókat kísértem figyelemmel; majd öt éven keresztül fejlődő országokban dolgoztam ugyanilyen témában.
(tovább…)Olyan példáról szeretnék beszélni, amely számomra és még nagyon sokak számára két dolgot biztosan bebizonyított. Az egyik az, hogy mennyire fontos a helyi humán erőforrás, mennyire fontos és mennyire kovászként tud működni a helyi civil élet, és hogy egy olyan világban, ahol mindenki szeret nagyon elkeseredni és pesszimista módon tekinteni a jövőbe, a helyi civil, társadalmi szervezeteink tekintetében igazán optimisták lehetünk.
(tovább…)Mielőtt a Kistérségfejlesztési Társulás munkájára térnék, röviden említést kell tennem a Jóléti Szolgálat Alapítványról. Innen indult ki az a tevékenység, amelyet nagyjából 1976-óta végzünk. Tudatosan próbálunk Jászszentlászlón élő embereknek olyanfajta segítséget nyújtani, olyanfajta fejlesztést végezni érdekükben, amely mindennapi problémáikra, gondjaikra ad valamilyen választ.
(tovább…)