Kategória archívum: Repertórium

A népfőiskolai mozgalomról

A népfőiskolai gondolat a tönkrevert és megalázott Dániában született a 19. század derekán. Grundtvig http://en.wikipedia.org/wiki/N._F._S._Grundtvig http://www.lifelonglearningprogramme.org.uk/programme/grundtvig az idegen megszállás, a társadalmi hierarchia és a szegénység elleni harc fegyvereként hozta létre (a halál iskolája helyett) az élet iskoláját. S láss csodát, Dánia egy évszázadnál rövidebb idő alatt irigylésre méltó hazája lett a szabad és gazdag parasztoknak, a szülőföldjükre büszke polgároknak. Magyarországon a trianoni országvesztést követő évtizedben vert gyökeret a népfőiskola és vált sikeres művelődési mozgalommá két évtized alatt, amíg egy tollvonással meg nem szüntette a fordulat évében berendezkedő kommunista önkény. Vajon véletlen-e, hogy a nyolcvanas évek közepén kezdődött el az, az óvatos intézményi rekonstrukció, amelynek országos hálózattá fejlesztésére napjainkban érett meg az idő? (tovább…)

A közösség tanulása, a tanulók közössége és a közösségfejlesztők fejlesztése

A civil szervezetek, sajátos feladataik felvállalásával megalakulásuktól kezdődően egyúttal tanulási színterek is. A közös értékrenddel rendelkező, szervezetté formálódó csoportok, közösségek tagjai egymásnak és másoknak magatartásmintákat mutatnak, a közös érdekek képviselete, a célként kitűzött feladatok megvalósítása folyamatosan formálja a résztvevőket. A hasonló értékrend, a közös ideológia vagy identitás átadása történhet egyrészt a szervezeti kultúra megismerése és elfogadása által spontán módon, szocializációs úton, informálisan, másrészt lehet tudatosan is formálni, erősíteni, akár csapatépítéssel, akár a feladatellátás érdekében a szakmai belső és külső képzések által, nem formális vagy formális tanulás útján. (tovább…)

A közművelődési szakemberek lehetséges integrációs tevékenységéről

Hankiss Elemér Diagnózisok című könyvében 1982-ben így ír: „Helyzetünk röviden és erősen sarkítva úgy fogalmazható meg, hogy a magas kultúra tekintetében fejlett, gazdaságilag közepesen fejlett, a mindennapi kultúra vagy viselkedéskultúra terén fejletlen vagy akár: elmaradott ország vagyunk”. Igaz-e ez ma még Magyarországon? Talán csak az utolsó állítás. Az úgy maradt. (tovább…)

Közösségfejlesztés, közművelődés és közösségi művelődés

I. A település- és közösségfejlesztő munka aktuális helyzete Magyarországon 1.1 A helyzet még ma is, mint kezdettől fogva, nehéz A közösség pozitív csengésű hívószó: a legtöbben szeretjük, vágyunk utána, szeretnénk is közösségekben élni – de nem dolgozunk értük, helyesebben még mindig nem elegen. Generációk nőnek fel anélkül, hogy tudnák, hogyan kell közösséget teremteni és abban létezni. A közösségben való élet, a közjó gyarapítása nem része szocializációjuknak, így aztán nincs is miért csodálkoznunk: semmiből nem lesz valami. A közösségi szocializáció nem csak a közösségi értékek átörökítését jelenti a következő nemzedékre, hanem abban is segít, hogy tagjai alkalmazni is tudják ezeket az értékeket, s ezáltal társadalmi és közösségi lényekké váljanak. (tovább…)

Mi lenne, ha…?

Ha Magyarországon magas lenne a bizalmi index, a közbizalom erős lenne. Ha erős lenne a közbizalom, mindannyian bíznánk a közintézményekben. Ha bíznánk a közintézményekben – egy kicsit jobban a civil társadalomban és a nonprofit szervezetekben –, akkor sokan és szívesen vennének részt a közügyek megoldásában, ami révén a társadalmi ellenőrzés erősebben valósulhatna meg. Bár erre mindig nagy szükség lenne, de ez nem lenne nehéz dolog, mert azt is tudnánk, hogy bízhatunk a rendőrségben, az egyházakban, az önkormányzatokban, az igazságszolgáltatásban. (tovább…)

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiadványok

Nyomtatott kiadványok (Megvásárolhatók a Közösségfejlesztők Egyesülete székhelyén: 1011 Budapest I. Corvin tér 8.) Beke Pál: Önkormányzó társadalom. Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete, 1991. Bodorkós Barbara – Kajner Péter – Kovács Edit – Peták Péter – Péterfi Ferenc): Rajtunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket a lakóhelyünkön? Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete, 2005. (tovább…)

A települési közösségfejlesztés és a humán erőforrás fontossága

(A visszaemlékezés a 2002. július 5.-én elhunyt Varga A. Tamás kunbábonyi emlékkonferenciáján szeptember 6.-án) hangzott el. Az újraközlés szomorú aktualitását az adja, hogy 2012 karácsonya előtt Csörgő Gyula barátunk, egyesületi társunk is eltávozott az élők sorából. Most rá emlékezünk. A szerk.) „Amikor a hozzászólásom címét viszontláttam a programban, eszembe jutott a „Heti hetes” szlogenje – „a humor nagyágyúi”. Jól nézek én ki, hogy a közösségfejlesztés mesterei, meg nagymesterei előtt akarok hozzá nem értőként előadást tartani…! (tovább…)

Zsókavár – Inspirál

Egy városmegújító program útkeresése a szomszédsági együttműködések megteremtésére Talán nem elég köztudott, hogy az EU-s támogatási források a városrehabilitációs folyamatok elindulására csak egy lakóterület „megfelelően rossz” szociális körülményeinek bizonyítása esetén vehetők igénybe. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményhez való hozzáférés csak a fizikailag, de még inkább társadalmilag-szociálisan lerobbant lakónegyedekben lehetséges. Egy másik külső feltétel, hogy az adott terület fizikai-infrastrukturális megújítása mellett, az elnyert támogatási források bizonyos hányadát (általában 8–10%-át) kötelező a városrészekben élők társadalmi, közösségi, szociális fejlesztésére, aktivizálására, tehát ún. soft jellemzők erősítésére fordítani. (tovább…)

Az egyeztetési, kiútkeresési folyamatra terhelődik a felelősség

Egy deliberatív szemlélettel dolgozó, intézményközi önkormányzati munkacsoport bemutatása Előszó Az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatások országszerte növekvő száma felpezsdítette az erről szóló társadalmi párbeszédet. A kilakoltatott családok helyzetét bemutató, egymást érő megjelenések a médiában, melyek az adott helyi szerveket, hivatalokat gyakran kedvezőtlen fényben tűntetik fel, nem igazán segítik elő a probléma árnyalt értelmezését. (tovább…)

1 103 104 105 106 107 140