Mi lenne, ha...?
2013/2
Ha Magyarországon magas lenne a bizalmi index, a közbizalom erős lenne.
Ha erős lenne a közbizalom, mindannyian bíznánk a közintézményekben.
Ha bíznánk a közintézményekben – egy kicsit jobban a civil társadalomban és a nonprofit szervezetekben –, akkor sokan és szívesen vennének részt a közügyek megoldásában, ami révén a társadalmi ellenőrzés erősebben valósulhatna meg. Bár erre mindig nagy szükség lenne, de ez nem lenne nehéz dolog, mert azt is tudnánk, hogy bízhatunk a rendőrségben, az egyházakban, az önkormányzatokban, az igazságszolgáltatásban.
És ha sokkal jobban bíznánk (mert bízhatnánk) a parlamentben és a politikusokban, akkor úgy hinnénk, hogy jóval alacsonyabb a korrupció, s azért is bíznánk jobban bennük, mert megélnénk és tapasztalnánk, hogy bevonnak bennünket a központi és a helyi ügyekről való döntésekbe. És mosolyognánk az acsarkodásaikon, s a média sem velük foglakozna szánalomra méltó intenzitással és mennyiségben.
Ha valóban számítanánk, akkor úgy hinnénk, hogy hatással tudunk lenni a lakóhelyünket érintő döntésekre. Ha ebben biztosak lennénk, akkor be is kapcsolódnánk a közügyekbe és ezáltal hatalmas erőforrást jelentenénk a lakóhelyünkön; javaslatokkal és különféle felelősségvállalásokkal, gyakori közösségi és önkéntes munkáinkkal járulnánk hozzá szűkebb és tágabb környezetünk életéhez.
Akkor mindnyájunknak fontos lenne a közjó, a szolidaritás. A legfőbb törekvésünk az lenne, hogy segítsünk azokon, akik önmaguk képtelenek a saját helyzetükön változtatni, de a mi támaszunkkal újra és újra megpróbálnák. És akkor bíznánk abban, hogy az állam és a mi segítségünkkel, közös erőfeszítéseinkkel, a legtöbb bajunk megoldható.
Erről rendszeresen párbeszédet folytatnánk mindenféle szinten.
És ha bíznánk az intézményekben és egymásban, akkor jóval kevesebb vasrács, őrző-védő szolgálat lenne. Akkor az ügyek sokkal gyorsabban, a bizalomtól olajozottabban és olcsóbban intéződnének, nem kellene mindent agyonbiztosítani a csalás és a gazemberség ellen – sőt azt is tudnánk, hogy az az ellenőrzési rendszer megháromszorozásával sem orvosolható. Akkor az adott szó számítana, a hivatalos papírokat nem kellene annyi aláírással és bélyegzővel ellátni; a bizalmatlanság következtében kialakult agyonellenőrzés és túlbiztosítás nem bénítaná a társadalom életét.
Ha bizalom lenne, megtanulnánk kezdeményezni, gyakorolnánk a döntéshozatalt kisebb és egyre magasabb szinteken, felelőséget vállalnánk mindenféle munkánkban, de a kapcsolatainkban, a közéletben, sőt a magánéletünkben is. És sokkal jobban becsülnénk egymást.
Akkor sokkal erősebb lenne a gazdaságunk, védettebbek lennénk váratlan külső változásokkal szemben. De tervezett változásokat mi magunk kezdeményeznénk és csinálnánk végig. Mert bíznánk egymásban és önmagunkban is.
Ha Magyarországon magasabb lenne a közbizalom.
És jó lenne – még jobb lenne itt élni!
peterfi@kkapcsolat.hu
KÖZBIZALOM 2012