“Volt egyszer egy nyitott ház” címmel tartott szeptember 23-án egy kerekasztal-beszélgetést a Dombóvári Tinódi (Művelődési) Ház a ’Kultúrházak éjjel – nappal’ rendezvénysorozat részeként. A program megemlékezett Balipap Ferencről, aki a művelődési házak tevékenységét megújító hajdani mozgalom egyik kulcsszereplője, a dombóvári intézmény igazgatója volt. Ő éppen ezen a napon lett volna 75 éves.

A Nyitott Ház mozgalom lényege, hogy új szerepet keresett ennek a helyi intézménynek. A hagyományosabb és ünnepnapi értékek közvetítését részben meghaladva a településeken élők mindennapi életéhez keresett szorosabb kapcsolatot – így tágabbra nyitotta az intézmények kapuit, képletesen, de gyakran valóságosan is kilépett a települések egészére, igyekezett a helyi közösséget bekapcsolni, aktivizálni – önszervezővé segíteni, erőteljesen szervezte a helyi nyilvánosságot, gyakran a helyi közéletet is.

Az akkori szakemberek Beke Pál és Varga A. Tamás vezetésével egy állandó Kollégiumot működtettek a saját tapasztalataik bővítésére és széles körű terjesztésére. Ebből a mozgalomból fejlődött ki a hazai közösségfejlesztés egyik meghatározó szereplője, a Közösségfejlesztők Egyesülete is.

A mostani találkozón az alapítók közül többen akadályoztatásuk miatt nem tudtak megjelenni, mások már sajnos eltávoztak közülünk – róluk is megemlékeztek a résztvevők.

Arra a kérdésre is választ kerestek a megjelentek, hogy mi a kapcsolata a mai társadalmi folyamatokkal ennek a hajdani szakmai mozgalomnak. Péterfi Ferenc ezt úgy foglalta össze, hogy a Nyitott Ház az egyik előkészítője, példája volt a most többfelé erősen kibontakozó társadalmi részvételiségnek: kinyitotta az intézményeket, igyekezett kibontani a diskurzus tereit ott, de a településeken belül másutt is; helyi újságok, kalendáriumok és más kiadványok közösségi szerkesztésével, megjelentetésével a nyilvánosság kereteit erősítette. Bekapcsolta a helyben élőket: látogatóból, közönségből aktív és öntevékeny résztvevővé emelte, „igyekezett képletesen a kamerákat a helyi közösség felé fordítani”.

Így lett előfutára a mai részvételiség gyökereinek: a helyi diskurzusok és társadalmi pátbeszédek kezdeményezésével a sokfelé megjelenő részvételi tervezésnek, a közösségi költségvetésnek és hasonló társadalmiasító jelenségeknek.

Érdekesség még, hogy az esemény egyik főszervezője Balipap Zsuzsa volt, aki korábban külföldön élt, de hazatérve, éppen a dombóvári művelődési ház munkatársaként jórészt folytatja édesapja munkáját is.

Az eseményről a Tolnatáj TV tudósítását itt nézhetik meg: https://youtu.be/Vj7O-NCEb6k?si=4pTUU12Mzj4yxilG

 

Szerző:
Péterfi Ferenc eredetileg Újpalotán népművelő, majd közösségfejlesztő. Később az NMI és jogelődjeinek a Közösségfejlesztői Osztályán dolgozott, majd az osztály vezetője lett.
Falusi és városi terepmunkákban vett részt, egyetemi, szakmai és civil képzések oktatója, konferenciák szervezője. A Parola folyóirat alapító főszerkesztője, évekig a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára, majd elnöke volt.