Bár kábelrendszereken helyi televíziók működnek szerte az országban, mégis erősen korlátozott nálunk a helyi elektronikus kommunikációs eszközök szerepe. A frekvenciamoratórium feloldásával remélhetően ez év végére lehetőség nyílik a sugárzott tévé- és rádióadások beindulására, amitől a helyi és regionális adások megindulását is várhatjuk.

Erről a kérdésről – elsősorban a helyi közösségi rádiózásról – szervezett konferenciát a Közösségfejlesztők Egyesülete szeptember 5-6-án Tatabányán. A program előadói egy francia-svájci házaspár Cleaude-Alan és Daniel Chesaux voltak, akik – erről a jelenlévők is meggyőződhettek – ennek a szakterületnek kitűnő ismerői és egyúttal gyakorló szakemberei is.

Saját tapasztalataikról, a francia és a svájci közösségi rádiózás helyzetéről beszéltek két napon át. Nagy teret szenteltek a kommunikáció “hagyományosabb kereteinek”, a különféle társadalmi csoportok, az egyesületek kommunikációs szerepének; részletesen bemutatták azt a rádiós egyesületet, amely a Genfben és környékén működő kis egyesületek összefogásával a Rádio TONIC nevű közösségi adót működteti. Szó volt a rádióadók engedélyezéséről, szabályozásáról, a finanszírozásról, önkéntes rádiósok képzéséről, a közszolgálati funkciók biztosítékairól.

“Jó lenne – ajánlotta Cleaude-Alan Chesaux -, ha Magyaroszágon a frekvenciamoratórium végén az emberek birtokba vehetnék majd, ami az övék: a helyi kommunikációs eszközöket – amelyek gazdaságilag is hozzáférhetőek és széles körben adnak információt, tájékoztatást. Ha olyan reklám és finanszírozási rendszer alakulna ki, amellyel a rádió is részese-motorja lehet a gazdasági életnek. Ha nem csak a kereskedelmi, de a közösségi rádiók is szerveződnének, amelyekkel az emberek saját értékeiket megerősíthetnék, amin elmondhatnák, hogy ők kicsodák.
Ellenkező esetben a technokrácia totalitásának a veszélyét látom, ahol elveszti ez az ügy a közösség, a polgárok szolgálatát. És az első lépés az elidegenedés felé a hallgatás. Ebben az értelemben a közösségi rádiók megjelenésükkel szimbólummá váltak.
Katasztrófa lenne ha idegen (külföldi) tulajdonosok és műsorkészítők, gyártók foglalnák el a rádióhullámokat. Hogy megvédjék a magyar frekvenciákat – el kell azt foglalni. S hogy legyen elég gazdasági és szellemi erejük, jó lenne, ha szövetkeznének a közösségi rádiózásban érdekelt csoportok. Ne feledjük, a demokrácia a kommunikációból, a nyilvánosságból táplálkozik!”

Egyébként szándékunk, hogy az elhangzott előadások szövegéből, a vendégektől kapott rengeteg francia nyelvű rádiós kiadványból és az Európai Közösségi Rádiók Szövetségének kiadványaiból A közösségi rádiózásról címmel rövidesen megjelentetünk egy tematikus kis kötetet a Parola füzetek sorozatban.
A rendelkezésünkre álló angol és francia nyelvű szakanyagokról részletes listát állítunk össze, amelyhez örömmel vennénk, ha fordítások átvállalásával segítenének érdeklődő olvasóink. Ezek egyébként betekintésre is hozzáférhetők az Egyesület székhelyén.